Európa négy helyet foglal el a gazdasági erejük, élhetőségük és jövőbeni potenciáljuk alapján rangsorolt top 10 város között: London, Párizs, Dublin és Zürich. Az USA öt várossal szerepel, élén New Yorkkal.
Az Oxford Economics 2026-os Global Cities Indexét európai és észak-amerikai városok uralják: a legjobb 100 helyből 78-at foglalnak el. Európából 44 város került a listára, az Egyesült Államokból 30, Kanadából pedig négy.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A rangsor azt értékeli, hogy a világ legnagyobb városai mennyire tudják ötvözni a gazdasági lehetőségeket az életminőséggel, a képzett munkaerővel, a környezeti ellenálló képességgel és a stabil kormányzással.
London a globális listán a második, Párizs a harmadik, Dublin a hatodik, Zürich pedig a tizedik helyen áll. Az első tízben öt amerikai város – New York, Seattle, San Francisco, Boston és San José – is szerepel.
Európa legmagasabban rangsorolt városai között van még Oslo, Stockholm és Koppenhága is.
„Az Egyesült Államokban az erős eredmények a gazdasági és humán tőke kategóriákban magyarázzák a városok kiemelkedő pozícióját. Európában viszont az életminőség, a környezet és a kormányzás terén nyújtott jobb teljesítményük az, ami döntő” – mondta Liam Sides, az Oxford Economics városszolgáltatásokért felelős igazgatója.
Azok számára, akik az életminőséget, a környezeti teljesítményt és a stabil kormányzást tartják elsődlegesnek, Európa vezető városai emelkednek ki. Párizs különösen erős pontszámot ért el az életminőség terén, míg Dublin mind a környezet, mind a kormányzás szempontjából jól teljesített. Zürich és Oslo esetében is a kormányzás bizonyult a fő erősségnek; utóbbi a vezető európai és amerikai városok közül a legmagasabb pontszámot kapta ebben a kategóriában.
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek gazdasági erőt és jó hozzáférést keresnek a tehetségekhez, általában az amerikai városok kínálnak előnyt. New York a maximális pontszámot kapta a gazdasági kategóriában, és Seattle, San Francisco, valamint San José is kiemelkedően magas helyen végzett ezen a területen. Los Angeles szintén erős gazdasági mutatókat párosított viszonylag magas életminőségi rangsorral.
London jelenti a figyelemre méltó európai kivételt: az egész indexben a legmagasabb humántőke-pontszámot érte el, ami egyetemeit, üzleti környezetét és a képzett munkaerő vonzására való képességét tükrözi. Ugyanakkor az életminőség bizonyult a leggyengébb kategóriájának, mindössze 77 ponttal.
A két régiót azonban egy közös, jelentős gyengeség is jellemzi: a lakhatás megfizethetősége.
A jelentés szerint London, Dublin és New York „továbbra is a magas lakhatási költségek súlya alatt nyög”, ami a magas jövedelmek ellenére is rontja az életminőségi mutatóikat.
A megfizethetőbb városok versenyelőnyre tehetnek szert, ha a növekvő jövedelmeket alacsonyabb lakásköltségekkel tudják párosítani. Toulouse például részben relatív megfizethetősége miatt csábít el munkavállalókat Párizsból.
Európa legnagyobb nyertesei és vesztesei
Dublin az előző évhez képest hét helyet javítva a hatodik helyre lépett elő, gazdasági teljesítménye, életminősége és környezeti mutatói is javultak. A város ugyanakkor továbbra is Európa egyik legdrágább lakáspiacával rendelkezik, és a lakhatás megfizethetősége alapján globálisan az alsó negyedben foglal helyet.
Varsó érte el Európában a legnagyobb javulást: 109 helyet ugorva a 61. helyre került. Isztambul 42 pozíciót lépett előre és a 64. lett, míg Madrid és Budapest egyaránt 14 hellyel javított, így előbbi a 30., utóbbi a 111. helyre jutott fel.
Helsinki 12 helyet lépett előre, és a 26. helyre került, Brüsszel pedig kilenc pozíciót javítva a 25. lett. Berlin és Lyon egyaránt hét helyet lépett feljebb, míg Zürich, Oslo és Amszterdam hat pozíciót nyert.
Frankfurt egy hellyel visszacsúszva a 63. helyre esett. Róma nyolc pozíciót rontva a 119. helyre került, Lisszabon pedig a felsorolt városok közül a legnagyobb visszaesést szenvedte el, 44 helyet esve a 148. helyre.
Rejtett kincsek: európai városok, amelyekre érdemes figyelni
Az Oxford Economics öt európai „várost, amelyre érdemes figyelni” választott ki: Varsót, Tallinnat, Eindhovent, Manchestert és Toulouse-t.
A több mint 100 helyet javító lengyel főváros mára Közép- és Kelet-Európa legnagyobb pénzügyi, technológiai és üzleti szolgáltató központjává vált.
Gazdasága a következő öt évben várhatóan évente mintegy 3 százalékkal bővül, ami csaknem duplája az európai városok átlagának. Varsó az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt jövedelemben idén Párizst is megelőzi. Előrejelzések szerint Vilnius még az évtized vége előtt követheti.
Az Oxford Economics arra számít, hogy az észt főváros, Tallinn a következő évtizedben a jelentősebb uniós városok közül a legerősebb GDP-növekedést produkálja. Gazdaságában jelentős szerepet játszik a technológiai és a szakmai szolgáltatási szektor, Észtország pedig a mesterséges intelligencia viszonylag magas szintű alkalmazásával tűnik ki közép- és kelet-európai versenytársaihoz képest.
A hollandiai Eindhoven Európa egyik vezető kutatási és csúcstechnológiás gyártási központja. Brainport klaszterében több mint 5000, félvezetőkkel, mesterséges intelligenciával és zöld technológiákkal foglalkozó, high-tech és tudásalapú vállalat működik. Az Oxford Economics szerint az ipari termelés 2030-ig Európa egyik legerősebb bővülését produkálhatja a városban. A lakásállomány ugyanakkor nehezen tarthat lépést a 2040-ig várhatóan további 28 ezer lakos érkezésével.
Manchester 2010 óta az összes brit várost megelőzve érte el a leggyorsabb GDP- és termelékenységnövekedést. Az Oxford Economics arra számít, hogy a következő 25 évben itt jön létre Európa ötödik legnagyobb számú új munkahelye. A növekedés jelentős részét a pénzügyi és üzleti szolgáltatások hajtják majd; Manchesterben ezekben az ágazatokban a prognózis szerint több munkahely jön létre, mint Párizsban vagy Berlinben.
A jelentés Toulouse-t Nyugat-Európa egyik leggyorsabban növekvő városaként említi. Repülőgépipari klaszteréhez olyan vállalatok tartoznak, mint az Airbus, a Thales és a Liebherr, és a magasabb védelmi kiadások is további növekedést támogathatnak. Az alacsonyabb megélhetési költségek, a melegebb éghajlat és a magas életminőség egyre több embert vonz Párizsból, és gyors népességnövekedésre utaló várakozásokat táplálnak.
Hogyan alakítja az MI a városok kilátásait
„A globális MI-boom jelentős ütemű gazdasági növekedést eredményez azokban a városokban, amelyek a fejlesztés élvonalában járnak” – mondta Sides.
Noha az Egyesült Államok egyértelmű előnyből indul, több európai város is jó pozícióban van ahhoz, hogy profitáljon a folyamatból. London rendelkezik az index legmagasabb humántőke-pontszámával, elit egyetemekkel és kiterjedt digitális gazdasággal. Eindhoven erős MI- és csúcstechnológiás gyártási klaszterrel bír, Tallinn pedig feltörekvő technológiai központ.
Világszerte az MI-hardver iránti kereslet segített Tajpejnek 12 helyet javítani, így a 48. helyre lépett elő. A tajvani főváros a félvezetőipar központja, és itt működnek a TSMC nagy gyártóüzemei.
Kuala Lumpur 14 hellyel a 65. helyre kapaszkodott fel, amit technológiai szektora, képzett munkaereje és növekvő adatközpont-ágazata támogat. Sencsen a 93. helyen bekerült a legjobb száz közé. A kínai technológiai központ olyan vállalatoknak ad otthont, mint a Huawei, a Tencent és az elektromosautó-gyártó BYD, valamint számos robotikával és mesterséges intelligenciával foglalkozó cégnek.
Az Oxford Economics szerint azok a városok – köztük Sencsen és Bengaluru –, amelyek az említett technológiák élvonalában járnak, gyors növekedést érhetnek el, ha hatékonyan használják ki ezeket.
Ázsia hajtja a növekedés következő szakaszát
Európa és Észak-Amerika továbbra is dominálja a rangsort, Ázsia azonban egyre inkább a városi növekedés fő motorjává válik. Városai a nagy népességet a termelékenység és a jövedelmek gyors emelkedésével, valamint a technológiai, a csúcstechnológiás gyártási és a pénzügyi szolgáltatási szektorokba való belépéssel kombinálják.
Előrejelzések szerint 2050-re a kínai és indiai városok által megtermelt globális városi GDP aránya meghaladja Európa részarányát. Sanghaj gazdasága már jövőre várhatóan lehagyja San Franciscóét, jóllehet az ezredfordulón még csak negyede volt annak. Ho Si Minh-város gazdasága eközben előrejelzések szerint 2050-re majdnem eléri Berlin méretét, míg ma még annak kevesebb mint felét teszi ki.