A termikus átalakítási technológiát arra használják, hogy a hulladékból különféle termékeket, például ecetet, biochar-t és olajat állítsanak elő.
Tíz évvel ezelőtt Lynne Loo akadémikus még Ausztráliában kutatta, miként lehet a hulladékot újrahasznosítani.
Az abalóniaipar hulladékát kezdte vizsgálni, mára pedig szaktudását arra használja, hogy olyan startup vállalkozásokat segítsen, amelyek új ötletekkel állnak elő a hulladék újrahasznosítására.
A kutatási projektből hamarosan sokkal nagyobb elképzelés nőtte ki magát: értéket találni abban, amit kidobunk.
Az ausztrál kormány Klímaváltozási, Energia-, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma szerint az ország évente 76 millió tonna hulladékot termel.
Ez fejenként 2,9 millió tonna. Ennek jelentős része egyenesen a hulladéklerakókba kerül.
Pedig vannak innovatív, sőt néha egészen váratlan módszerek is arra, hogy második életet adjunk a hulladéknak.
Ételhulladékból kinyert cellulózból készül papír és bőr
Matt Barber az otthon kialakított laboratóriumában nyer ki cellulózt az ételhulladékból.
„Tehát amit kapok, az tiszta cellulóz, és abból aztán papír-, bőr- vagy faalapú termékeket állítok elő. De bioplasztikká is alakítható. Gyakorlatilag bármire felhasználható. Így egy fa helyett, amelynek 75 évre van szüksége a növekedéshez, ezt akár egy hét alatt is meg tudja termelni az ember” – magyarázza Barber.
Barber számára a projekt a főállása mellett fut, és létfontosságú, hogy Loo megbízható „hulladékbrókerként” segítse, mert így működik a rendszer.
„Van egy startupja, és nem tudja, mit kezdjen vele, ő [Loo] pedig segít piacot találni hozzá” – mondja Barber.
Szemétből ecet és biochar
A nyugat-ausztráliai Collie település egyik hulladékkezelő-üzemében a Renergi még tovább viszi ezt az ötletet.
A vállalat termikus átalakítási technológiát használ, hogy a szemetet többek között ecetté, biocharrá és olajjá alakítsa.
„Évente valamivel kevesebb mint 30 ezer tonna biomassza-hulladékot tudunk feldolgozni, és évente 4 ezer tonna a város kommunális szilárd hulladékából” – mondja a Renerginek dolgozó Deejay Parker.
Az anyag több mint 70 százalékát visszanyerik, és valami egészen új formában hasznosítják újra.
A biochárt már most gyümölcsösökben és egy borászatnál is használják Nyugat-Ausztrália déli részén.
A projekt az Ausztrál Megújulóenergia-ügynökségtől kapott támogatást annak részeként, hogy a megújuló technológiákat a vidéki térségekben is elterjesszék.
Amikor eléri a teljes kapacitást, várhatóan az ország egyik legnagyobb termelőjévé válik.
„Úgy gondolom, fontos, hogy az emberek lássák: mindez lehetséges, mert annyi a kétkedő” – mondja Loo.
Egy igazi hulladékharcos, akinek küldetése, hogy újrahasznosítsa, újra felhasználja és újragondolja mindazt, amit eldobunk.