Ursula von der Leyen szerdán tart uniós évértékelőt

Azt a legkönnyebb megjósolni, hogyan ér majd véget.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

„Éljen Európa” – ezzel a mondattal zárta Ursula von der Leyen valamennyi évértékelő beszédét és az Európai Parlamenthez intézett nagyobb felszólalásait, egyetlen kivétellel: a Covid–19-járvány kellős közepén elmondott 2021 -es beszédében az olasz „Viva l’Europa” mellett döntött.

A valódi kérdés az, mit mond majd, mielőtt eljut ehhez a jól ismert zárómondathoz. Az évértékelő beszéd Brüsszel egyik legféltettebb titka, végső szövegén pedig egészen az utolsó pillanatig változtathatnak.

„Csak két embernek lapul a zsebében: von der Leyennek és [kabinetfőnökének], Bjoern Seibertnek” – fogalmazott egy uniós tisztviselő.

Köztisztviselőkkel, diplomatákkal és európai parlamenti képviselőkkel folytatott beszélgetésekre támaszkodva az Euronews összegyűjtötte azokat a fő témákat, amelyek várhatóan szerepelnek majd a Bizottság elnökének szerdai parlamenti beszédében.

A közösségi média tilalma – nyílt titok?

Tavaly nem valósultak meg egy éven belül von der Leyen legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentései – egy „drónfal” felépítése és az izraeli szélsőséges miniszterek szankcionálása –, mert a tagállamok felpuhították vagy elhalasztották őket.

Az idei fő bejelentés legalább ennyire vitákat válthat ki.

A Bizottság elnökétől azt várják, hogy bejelenti a kiskorúak közösségi médiahasználatának uniós szintű betiltására vonatkozó javaslatot, amelyen régóta dolgoznak, és amely nagyrészt a júliusban nyilvánosságra hozott szakértői ajánlásokat követné.

A Bizottság közölte, hogy csütörtökön bemutat egy „EU Kids Act” nevű jogszabályjavaslatot, amely várhatóan tartalmazni fogja a tilalmat.

Kérdés, von der Leyen meddig megy el az európai minimális korhatár egységesítésében, és hány évben határozná meg azt.

A téma különösen érzékeny, mivel szorosan őrzött nemzeti hatásköröket érint, és Pandora szelencéjét nyithatja ki az ártalmas online szolgáltatásokkal kapcsolatban. Hollandia és Spanyolország például már most azt sürgeti, hogy ugyanez a megközelítés vonatkozzon a videojátékokra és az úgynevezett MI-alapú társalkodó alkalmazásokra is.

Ukrajna – befagyasztott vagyonok és új szankciók?

Ukrajna várhatóan kiemelt helyen szerepel majd a napirenden, miközben Kijev hatalmas költségvetési hiánnyal küzd, és ismét előtérbe került a vita az orosz befagyasztott vagyonok felhasználásáról.

A Bizottságot arra kérték, találjon olyan kreatív megoldásokat, amelyek megóvják Belgiumot – ahol a leginkább érintett elszámolóház, az Euroclear székhelye van – az esetleges perektől. Ha ilyen megoldások már elkészültek, az évértékelő jó alkalom lehet a bemutatásukra.

Ahogy korábbi beszédeiben, von der Leyen most is várhatóan megerősíti az EU ukrajnai szerepvállalását, és egy ukrán vendéget is a színpadra hív, hogy emberi arcot adjon a háború sújtotta országnak tett ígéreteknek.

Idén minden jel szerint a fiatal ukrán sportoló, Olekszandra Paskal lép majd színpadra, egy tízéves ritmikus gimnasztikázó, aki 2022-ben, a Fekete-tenger partján fekvő Zatoka falut ért orosz rakétacsapás során veszítette el bal lábát. Miután megkapta a protézisét és átesett a rehabilitáción, visszatért a versenysporthoz, és ma már ép sportolókkal együtt versenyez, kiváló eredményekkel.

A másik oldalon von der Leyen bejelentheti az Oroszország elleni következő szankciócsomagot is, jóllehet a tagállamoknak egyre nehezebb megegyezniük arról, mely iparágakat célozzák meg új intézkedésekkel.

A lipcsei repülőtér elleni, nemrég meghiúsított dróntámadás – amelynek egyik gyanúsítottja olasz turistavízummal lépett be a schengeni térségbe – újraélesztette a vitát az orosz turistavízumok korlátozásáról és a volt harcosok EU-ba történő belépésének tiltásáról is.

A Bizottság elnöke megpróbálhatja kihasználni a „lipcsei lendületet”, hogy előmozdítsa a tilalmat, amelyet jelenleg Franciaország és Olaszország ellenez.

Migráció – még szigorúbb irányvonal

Szinte biztos, hogy von der Leyen beszédében új intézkedések szerepelnek majd az irreguláris migráció kezelésére, miután az elmúlt júliusban Ceutába érkező migránshullám riadalmat keltett az uniós kormányok körében, és a schengeni szabad mozgás rendszerét is próbára tette.

Három fő lehetőség van terítéken, és ezek nem zárják ki egymást.

A legnagyobb horderejű lépés a menekültügyi szabályok ideiglenes felfüggesztése lenne a hirtelen, nagyszabású érkezések esetén. Néhány tagállam, például Lengyelország és Görögország az elmúlt években már hozott hasonló intézkedéseket, míg más uniós országok, köztük Olaszország, Dánia és Svédország inkább a menedékjog szűkítését szorgalmazzák.

Várható a Frontex megerősítése is: az uniós határ- és partvédelmi ügynökség felhatalmazásának átfogó reformja az év végéig napirendre kerül. Von der Leyen, aki két éve azt ígérte, hogy megháromszorozza a Frontex személyzetét, most nagyobb szerepet adhat az ügynökségnek az irreguláris migránsok kitoloncolásában, valamint szélesebb jogköröket a migrációs útvonalak Európán túli megfigyelésére.

Váratlanabb lenne, ha ígéretet tenne az EU-s források felhasználására a vitatott „visszafogadási központok”, vagyis olyan, EU-n kívüli kitoloncoló központok finanszírozására, ahová az elutasított menedékkérőket szállítanák.

Jelenleg a nemzeti kormányoktól várják el, hogy teljes egészében ők finanszírozzák ezeket a központokat, és további támogatásokat, kereskedelmi megállapodásokat vagy más ösztönzőket kínáljanak a partnerországoknak. Egy olyan európai megoldás azonban, amely részben átvállalja a költségeket, nem zárható ki, mivel az uniós országok többsége támogatja a rendszert.

Bővítés – vagy előbb reform?

Az unió bővítése – vagy ahogy von der Leyen a legutóbbi évértékelőben nevezte, „újraegyesítés” – válaszúthoz érkezett.

Úgy tűnik, hogy a Nyugat-Balkánon és Kelet-Európában új lendületet kapott a csatlakozási folyamat, miközben Izland friss népszavazása megerősítette, hogy a biztonsági aggodalmak közepette az EU nehezen vonzza tehetősebb szomszédait.

Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna egyaránt halad előre a csatlakozási úton, ugyanakkor kérdéseket vetnek fel arról, hogyan működne egy kibővült Unió, és léteznek-e jobb módszerek a tagjelöltek elkötelezettségének fenntartására azáltal, hogy már a tagság előtt kézzelfogható előnyökhöz jutnak.

Ezekre a kérdésekre a közelgő előbővítési szakpolitikai felülvizsgálat próbál majd választ adni; ezt a javaslatot a hónap végén terjeszti elő a Bizottság.

Nem kizárt azonban, hogy von der Leyen néhány igazán nagy horderejű bejelentést egyelőre titokban tart, például a vétójoggal bíró területek számának csökkentését vagy annak elvetését, hogy minden tagállamnak saját biztosa legyen.

Az ilyen javaslatok megkönnyíthetnék a tagjelölt országok útját és mérsékelhetnék a bővítéssel szembeni ellenállást, ugyanakkor rendkívül vitatottnak bizonyulnának a jelenlegi tagállamok körében.

Klímapolitika – kezdődik a megvalósítás korszaka

Von der Leyen valószínűleg arra használja majd az idei beszédet, hogy amellett érveljen: Európa klímaagendája új szakaszba lép, a célok kitűzésétől azok teljesítéséig, miközben kézben kell tartani az energiaköltségeket és az ipar versenyképességét.

Az EU már rögzítette a jogilag kötelező célt, hogy 2040-re 90 százalékkal csökkenti a kibocsátásokat, Brüsszelnek pedig most azt kell megmutatnia, miként tehető ez az út gazdaságilag és politikailag is járhatóvá.

A politikai üzenet várhatóan az lesz, hogy a gazdaság dekarbonizációja ma már elválaszthatatlan Európa energiabiztonságától. A tavalyi sorozatos energiapiaci sokkok után von der Leyen azzal érvelhet, hogy a behozott fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése egyszerre klímapolitikai és stratégiai kényszer.

Ez nagyobb hangsúlyt jelent az elektrifikációra, a hálózatokra, a megújuló energiára, az atomenergiára és az alacsonyabb energiaköltségekre, nem pusztán a klímaszabályozásra.

A klímaalkalmazkodásnak is sokkal hangsúlyosabb szerep jut majd, mint a korábbi beszédekben.

Egy drámai, tomboló erdőtüzekkel sújtott nyár, valamint árvizek és aszály után von der Leyen a klímaváltozás megelőzéséről a hangsúlyt az európaiak védelmére próbálja áthelyezni, vagyis arra, miként lehet megóvni őket a következményektől.

Ez erőteljesebb uniós fellépést jelenthet a hőhullámokkal szembeni ellenálló képesség, a vízgazdálkodás, a tűzmegelőzés és a klímatűrő infrastruktúra terén. A fő kérdés azonban változatlan: honnan lesz minderre pénz?

Kína – és egy új szövetség Kanadával?

Kína is nagy valószínűséggel szerepel majd az évértékelőben, bár egyelőre nem világos, milyen hangnemet üt meg von der Leyen, és milyen szavakat használ Pekinggel kapcsolatban.

Uniós tisztviselők és diplomaták szerint nem haladnak jól azok a tárgyalások, amelyek a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozását célozzák; az EU naponta mintegy 1 milliárd eurós, rekordmagas kereskedelmi hiánnyal szembesül.

Az uniós tagállamok tavaly júniusban arra kérték a Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét lépéseket az európai ipar védelmére, és erősítse meg a blokk kereskedelemvédelmi eszközeit arra az esetre, ha Kína agresszív kereskedelmi stratégiát alkalmazna.

Kevesebb mint két héttel az uniós kereskedelmi biztos, Maroš Šefčovič október eleji, pekingi csúcslátogatása előtt von der Leyennek választania kell.

Vajon kemény hangot üt meg Kínával szemben, ahogy tette 2023-ban is, amikor támogatásellenes vizsgálatot indított a kínai elektromos járművek állami támogatásai ügyében, vagy inkább a békülékenyebb megközelítést választja?

És végül, de nem utolsósorban, az évértékelő díszvendége Mark Carney kanadai miniszterelnök lesz, aki az Európai Parlament első sorából hallgatja majd végig von der Leyen beszédét.

Carney korábban úgy fogalmazott, hogy egy „egyedi szövetséget az Európai Unióval” szeretne – ilyen státusz jelenleg nem létezik. Legalábbis egyelőre.