Tagállami nyomásra az Európai Bizottság kész fokozni fellépését az illegális érkezésekkel szemben. A három opciót Ursula von der Leyen évértékelő beszédében jelenthet be.
Az Európai Bizottság várhatóan tovább szigorítja migrációs politikáját a ceutai válság nyomán: a következő hónapokban jelentős változtatásokat fogadhatnak el, amelyeket Ursula von der Leyen bizottsági elnök akár már ezen a héten, az Unió helyzetéről szóló beszédében be is jelenthet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A július 30-i események jelentették az elmúlt évek legnagyobb irreguláris migrációs hullámát: két nap alatt mintegy 80 ezren léptek be a spanyol exklávéba. Ez tovább erősítette a már eddig is egyértelmű politikai szándékot, hogy szigorítsák az uniós szintű jogrendben a migrációs szabályokat.
Annak ellenére, hogy 2023 óta folyamatosan csökken mind az EU-ba illegálisan érkezők (forrás: angol), mind pedig a menedékkérelmek száma, az Euronewsnak nyilatkozó több uniós tisztviselő, diplomata és európai parlamenti képviselő elmondása szerint most három új lehetőség is napirenden van az uniós blokk külső határainak megerősítésére és az illegális bevándorlók visszaküldésének növelésére.
„Az idén nyáron látott képek túlságosan megrázták az európaiakat” – mondta egy uniós tisztviselő. „Biztos, hogy valami jelentőset kell bejelenteni a migráció terén.”
A lehetőségek nem zárják ki egymást, és Von der Leyen végül akár egyszerre többet is napirendre vehet.
A menedékjog ideiglenes felfüggesztése
A jelenleg tárgyalt, legmesszebbre mutató javaslat a menedékjogi szabályok ideiglenes felfüggesztéséről szól arra az esetre, ha hirtelen tömegesen érkeznek illegális bevándorlók egy tagállamban.
Ez azt jelentené, hogy az uniós országoknak nem lenne többé kötelező feldolgozniuk azoknak az embereknek a menedékkérelmeit, akik a Ceutához hasonló helyzetekben illegálisan lépnek be a területükre.
„Ez az ötlet már kering, és jelentős változást hozna” – mondta az Euronewsnak egy másik uniós tisztviselő.
A jelenlegi szabályok szerint bármely, egy uniós ország területén tartózkodó külföldi állampolgárnak joga van menedéket kérni, függetlenül attól, hogyan lépett be Európába, és a kérelmét egyedileg bírálják el.
A változtatást azok a tagállamok sürgetik, amelyek az elmúlt években már maguk is hoztak hasonló intézkedéseket.
Görögország 2025 júliusában három hónapra felfüggesztette a menedékkérelmek elbírálását a Líbiából tengeren érkező migránsok esetében, míg Lengyelországban 2025 márciusa óta hatályban van egy hasonló tilalom a Belaruszból érkező határátlépőkre.
Ez újabb lépcsőt jelentene a menedékjog szigorításában, a júniusban hatályba lépett új szabályok után. Azok felgyorsították az eljárást azok esetében, akik biztonságosnak minősített országokból érkeznek.
Több hatáskör a Frontexnek
Az Európai Bizottság régóta szeretné növelni a határőrizeti ügynökség, a Frontex hatásköreit és létszámát, de az, ami Ceutában történt, egy uniós tisztviselő szerint új lendületet adott ennek a törekvésnek.
Von der Leyen megígérte (forrás: angol), hogy megháromszorozza az uniós határügynökség személyi állományát az Európai Parlamentben 2024 júliusában elmondott újraválasztási beszédében, így az létszám 30 ezer főre nőne. A Frontex emellett 12 milliárd eurót kaphat az EU következő hétéves költségvetéséből, ami duplája a korábbi keretnek.
Az ügynökség mandátumának átfogó reformja az év végére várható, a részletek egyelőre nem ismertek.
„A változások érinthetnék a visszatérésekben való részvételt, a harmadik országokkal folytatott szélesebb körű együttműködést és az aktívabb szerepvállalást a megfigyelésben” – mondta az Euronewsnak egy Frontex-tisztviselő, hozzátéve, hogy várhatóan októberben terjesztenek elő konkrét javaslatot.
Jelenleg még az ügynökség igazgatótanácsa sincs teljes mértékben tisztában a Bizottság terveivel, és Hans Leijtens főigazgatót sem tájékoztatta von der Leyen hivatala a beszéd tartalmáról.
„A fő kérdés az, hogy válsághelyzetekben, mint amilyen Ceutában volt, a Frontex képes lesz-e átvenni a nemzeti hatóságok szerepét” – mondta az ügyet jól ismerő egyik vezető európai parlamenti képviselő az Euronewsnak, kétségeinek adva hangot, hogy ez megvalósulhat.
Az ügynökség ehelyett szerepet kaphatna az irreguláris migránsok kitoloncolásában olyan harmadik országokba, amelyek nem a származási országuk, ahogy azt az új, a visszatérési rendelet lehetővé teszi, amelyet várhatóan ősszel fogadnak el hivatalosan.
Uniós pénzek az úgynevezett "visszaküldési központokra"
A rendelet által lehetővé tett kitoloncoló központok egy másik olyan területet jelentenek, ahol a Bizottság merész lépésre készülhet.
A jogszabály széles mozgásteret ad a tagállamoknak abban, hogyan kössenek megállapodásokat azokkal a harmadik országokkal, amelyekben az úgynevezett „return hubokat” helyeznék el. Öt uniós tagállam már előrehaladott tárgyalásokat folytat néhány partnerországgal – amelyek nevét nem hozták nyilvánosságra – azzal a céllal, hogy 2026-ra megkezdjék a kitoloncolásokat.
A jelenlegi szabályok nem számolnak uniós pénzügyi szerepvállalással ezekben a megállapodásokban. A visszaküldési központok finanszírozása teljes egészében a nemzeti kormányokra hárul, amelyek emellett további forrásokat, kereskedelmi partnerségeket vagy más ösztönzőket is felajánlhatnak a partnerországoknak.
A nagy újdonság egy olyan ígéret lehet, hogy a központok finanszírozása az uniós költségvetésből történik, a Bizottság javaslata pedig 74 milliárd eurót különítene el a migráció kezelésére 2028 és 2034 között.
„A tagállamok többsége jelezte, hogy érdekli ez a fajta projekt. Nem zárható ki, hogy a jövőben közös finanszírozási formát alakítsunk ki” – mondta egy uniós tisztviselő az Euronewsnak, utalva egy júniusi közös levélre (forrás: angol), amelyben 19 uniós ország az „innovatív megoldásokat” méltatta az irreguláris migrációs áramlások csökkentését célzó erőfeszítésekben.
A tagállamok többségének támogatásán túl mindhárom javaslat mögött ott áll az Európai Néppárt (EPP) is, ami megkönnyítheti elfogadásukat az Európai Parlamentben.
Ahogyan a jelenlegi jogalkotási ciklus valamennyi migrációs dossziéja esetében, úgy most is az várható, hogy a Néppárt a jobbközép konzervatív és a szélsőjobboldali képviselők szavazataival biztosíthatja a szükséges többséget a változtatásokhoz.
Eközben várható, hogy a civil szervezetek, a társadalmi mozgalmak és a baloldali pártok bármit is jelentsenek be az Unió helyzetéről szóló beszédben, meg fogják támadni, miután már eddig is élesen bírálták a Bizottság legutóbbi migrációs iránymutatásait.
„Továbbmenni ugyanebben az irányban súlyos hiba” – mondta Mélissa Camara, a Zöldek európai parlamenti képviselője az Euronewsnak.