„Pezeshkian elnök szerint Irán „erő és méltóság” helyzetében van, és a háborút saját feltételei szerint kell lezárnia, miközben Washington az általa „gazdasági D-napnak” nevezett szankciók szigorítására készül.”
Masoud Pezeshkian iráni elnök pénteken kijelentette, hogy itt az ideje véget vetni az Egyesült Államokkal vívott, hónapok óta tartó háborúnak, mivel Teherán erőfölényben van Washingtonnal szemben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Jobb, ha most vetünk véget a háborúnak, amikor még erőben és méltóságban vagyunk” – mondta Pezeshkian.
„Az egész világ elismeri győzelmünket, és hangsúlyozza, hogy Amerika minden szabályt megszegve támadta iskoláinkat, kórházainkat és infrastruktúránkat, és világszerte gyűlölik.”
Irán külügyminisztériuma korábban „gazdasági terrorizmussal” és „emberiesség elleni bűncselekményekkel” vádolta az Egyesült Államokat, miután Washington közölte, hogy szigorítja a szankciókat, hogy fokozza a nyomást Teheránra.
„E szankciók végrehajtói és kiötlői megérdemlik, hogy felelősségre vonják és megbüntessék őket ilyen szörnyű bűncselekmények elkövetéséért” – áll a hivatalos médiában idézett közleményben.
Más magas rangú iráni tisztségviselők is bírálták az amerikai szankciós tervet.
„Az úgynevezett »Gazdasági D-nap« csupán elterelés Amerika saját válságáról: példátlan adósságról és elszálló kamatköltségekről” – írta Abbas Araghchi iráni külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében.
A felek közötti tárgyalások továbbra is szünetelnek, miközben az Egyesült Államok és Izrael által február végén kirobbantott háborúban mindkét oldal patthelyzetbe került.
Teherán továbbra is zárva tartja a kulcsfontosságú Hormuzi-szorost, Washington pedig kitart Irán tengeri ellenblokádja mellett.
Peking „felelős lépéseket” sürget
Washington arra kérte a többi kormányt, köztük Kínát is, hogy csatlakozzanak az iráni gazdaság elszigetelésére irányuló erőfeszítésekhez.
Amikor Donald Trump amerikai elnök fenyegetéseiről kérdezték, Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteken újságíróknak azt mondta, hogy „a szankciók és a nyomásgyakorlás nem segít a probléma megoldásában”.
„Kína arra szólít fel minden érintett felet, hogy tegyenek felelős lépéseket, és politikai, illetve diplomáciai úton rendezzék a problémát” – tette hozzá.
Hszi Csin-ping kínai elnök szeptember 24-én a Fehér Házba látogat, ahol biztosan szóba kerül majd Irán kérdése is, ahogyan akkor is, amikor Trump májusban Pekingbe utazott egy csúcstalálkozóra.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint az Irán elleni gazdasági szankciók szigorításának terve azt jelenti, hogy kisebb az esélye annak, hogy Washingtonnak ismét nagyszabású katonai műveletekhez kelljen folyamodnia az ország ellen.
Bessent közölte, hogy az Irán elleni gazdasági intézkedésekről hétfői sajtótájékoztatóján ad további részleteket.
Gazdasági fájdalom, politikai nyomás
Irán évek óta nyugati szankciók alatt áll, és időközben nagy gyakorlatra tett szert abban, hogy részben megkerülje azokat.
Növelte a hazai termelést, informális határon átnyúló kereskedelmi hálózatokat használ, korlátozott termékeket harmadik országokon keresztül vásárol, és olajának szállítására árnyékflottát vet be.
„Irán ellenálló képessége nemcsak a gazdasági összeomlást kerüli el, hanem azt is megakadályozza, hogy a gazdasági fájdalom olyan politikai nyomássá és változássá alakuljon, amilyet az Egyesült Államok vár” – mondta Hadi Kahalzadeh, a Brandeis Egyetem Irán gazdaságára szakosodott szakértője.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint ugyanakkor Iránban az infláció az év végére csaknem 70 százalékra emelkedhet, és az ország gazdaságának több mint 5 százalékos visszaesését várják.
Bár az állami támogatásoknak köszönhetően a benzin továbbra is olcsó, ez nem tarthat örökké, ahogy a kínálat szűkül.
Az elnök egyik tanácsadója a múlt héten az iráni állami televíziónak azt mondta, hogy az ország immár naponta több benzint használ fel, mint amennyit termel, és Teheránnak lehet, hogy árat kell emelnie – ez korábban már tömeges tiltakozásokat váltott ki.
A gazdasági nehézségek közepette Pezeshkian azt hangsúlyozta, hogy kormánya tárgyalásos úton szeretné lezárni a háborút.
„Ami bennünket aggaszt, az az emberek megélhetése és gazdasági helyzete, és mindent megteszünk, hogy kezeljük ezt” – mondta újságíróknak a múlt héten.
Iránban azonban továbbra is az elit félkatonai szervezet, az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) a legerősebb hatalmi tényező, amely csak még befolyásosabbá vált azután, hogy kiállta az amerikai és izraeli légicsapásokat, amelyek a háború első hullámában az ország legfőbb vezetői közül többeket megöltek.
A Forradalmi Gárda nagyobb engedményeket követel az Egyesült Államoktól, többek között az iráni ellenőrzést Hormuz felett és pénzügyi jóvátételt a háborúért.
Mivel a háború lezárásáról szóló tárgyalások megrekedtek, Irán keményvonalasai úgy vélik, országuk tovább bírja majd a gazdasági nyomást, mint ellenfeleik.
Modzstaba Hamenei ajatollah ebben a hónapban egy volt forradalmi gárdista parancsnokot nevezett ki Irán befolyásos Legfelső Nemzetbiztonsági Tanácsának élére, ami jelzi, hogy a keményvonalas megközelítést részesíti előnyben.