Irán újabb tüntetőt végzett ki a 2026-os iszfaháni zavargások miatt, miközben jogvédők kényszervallatásokra és arra figyelmeztetnek, hogy a halálbüntetések a társadalmi ellenállás elfojtását célozzák.
Irán kivégzett egy külföldi állampolgárt, akit azzal vádoltak, hogy részt vett a januárban, Iszfahán városában tartott kormányellenes tüntetéseken – jelentette csütörtökön az igazságszolgáltatás Mizan hírügynöksége.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az igazságszolgáltatás a férfit Qaim Hosszeiniként azonosította, állampolgárságát azonban nem hozta nyilvánosságra. A Mizan közlése szerint Hosszeini, akit „Arian” álnéven is ismertek, beismerte, hogy részt vett a január 8-án Iszfahán Ali Khani terén tartott tiltakozásokon.
Az igazságszolgáltatás korábban azt közölte, hogy a téren zajló tiltakozások során a biztonsági erők négy tagja életét vesztette. A hatóságok az esetet követően 59 embert vettek őrizetbe a tüntetéseken való részvétel vádjával.
Az ügyben fogva tartott további négy embert – Abolfazl Sepahit, Amirhossein Safarit, Erfan Esfandiarit és Golmohammad Mohammadit – korábban már kivégezték.
A Mizan beszámolója szerint Hosseini a tüntetések során szúró vagy vágófegyvert hordott magánál. A hírügynökség szerint az ügyben szereplő bizonyítékok és más vádlottak „egyértelmű beismerő vallomásai” alapján Hosseini aktívan jelen volt azon a helyszínen, ahol a biztonsági erők tagjait megölték, és belerúgott a halott tisztek holttesteibe.
A Mizan arról is beszámolt, hogy Hosseinit azzal is megvádolták, hogy egy jótékonysági szervezettől elvitt tárgyakat, majd azokat felgyújtotta.
Irán igazságszolgáltatása közölte, hogy Hosseini pere védő jelenlétében zajlott, halálos ítéletét pedig a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést követően felülvizsgálta és helybenhagyta.
Emberi jogi szervezetek többször is aggodalmukat fejezték ki az Iránban fogva tartottak kényszervallomásairól szóló jelentések, valamint a hatékony jogi képviselethez, a tisztességes eljáráshoz és a vádlottak fogva tartás, nyomozás és per során megillető jogaihoz való hozzáférés korlátozása miatt.
Jogvédők és civil szervezetek Teheránt azzal is vádolják, hogy a tiltakozásokkal összefüggő ügyekben az elrettentés és az ellenvélemények elfojtásának eszközeként alkalmazza a halálbüntetést.
A washingtoni székhelyű Abdorrahman Boroumand Center for Human Rights in Iran a héten közzétett jelentésében azt írta, hogy Teherán 2026 kezdete óta legalább 901 embert végeztetett ki, közülük 28-at csak augusztusban.
Az ENSZ Közgyűlésének benyújtott jelentésében António Guterres főtitkár azt közölte, hogy 2024-ben Iránban legalább 975 embert végezhettek ki, ami 17 százalékos növekedés az előző évhez képest, és 2015 óta a legmagasabb éves adat.
A jelentés az újabb meredek emelkedést is rögzítette 2025 első felében: január és június között legalább 612 kivégzést jegyeztek fel, ami 119 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában.
Az ENSZ többször aggodalmát fejezte ki az iráni halálbüntetés alkalmazása miatt, különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, a nemzetbiztonsági vádpontok és az etnikai kisebbségek ügyeiben, valamint a tisztességes eljárás garanciái és a kínzással kikényszerített vallomások felhasználása miatt.