Kedden rekordalacsony vízállást mértek a Dunán Budapestnél, Paksnál pedig olyan alacsony a vízszint, hogy az atomerőmű teljesítményét is csökkenteni kellett. Az újabb, elhúzódó hőhullám pedig még csak most éri el a Kárpát-medencét.
Hétfő este visszavettek a szakemberek a paksi atomerőmű teljesítményéből a Duna -106 centiméteres vízállása miatt, ami minden korábbi negatív rekordot megdöntött Paksnál. Az erőmű 1-es blokkjának teljesítményét 254 MW-tal, azaz nagyjából a felére csökkentették. A teljes erőmű teljesítményének ez nagyjából a 13 százaléka.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az MVM közlése szerint júniusban és júliusban többször is szükség volt már hasonló intézkedésre. Ezúttal azonban minden eddiginél kedvezőtlenebb a helyzet a rekordalacsony vízállás miatt. A teljesítménycsökkentésre a környezetvédelmi előírások kötelezik az erőművet, alacsony vízállás esetén ugyanis a Dunába visszaengedett hűtővíz túlságosan felmelegíti a folyam vizét, ami káros lehet a benne lévő élővilágra.
Sosem volt még ilyen alacsony a Duna Budapestnél, szárad ki a Velencei-tó
Kedd reggel Budapestnél is megdőlt a vízállás negatív rekordja, a Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint 11 órakor mindössze 28 centiméteren állt a Duna a fővárosnál. Az eddigi negatív rekord 2018 októberéből származik, akkor 33 centiméteres volt a vízszint. A Duna bizonyos szakaszain sem a teherszállító, sem a személyszállító hajók nem tudnak közlekedni, a helyzet pedig várhatóan tovább fog romlani a közelgő hőhullám miatt.
A súlyos vízhiány a többi nagy folyónkat és a tavainkat is érinti. A Velencei-tónál különösen nagy a gond, jó egyméternyi víz hiányzik Magyarország harmadik legnagyobb tavából. Az ország területének 89 százalékán eközben közepes szintű vagy még súlyosabb aszályhelyzet van.
A Telex a rendkívüli helyzetben arról kérdezte az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot, hogy milyen intézkedésekkel készülnek a károk enyhítésére. Ami a legkritikusabb helyzetben lévő Velencei-tavat illeti, a minisztérium arra számít, hogy augusztus környékére nagyjából 20 centiméterre fog süllyedni a vízszint, az egységes vízfelület ezért nagyon sok helyen meg fog szűnni. A tó vízszintje jelenleg 33 centiméter Agárdnál.
A minisztérium szóvivője, Orbán Zoltán azt mondta, hogy egymástól elszigetelt, különböző méretű tavacskák alakulnak majd ki a mederben, ezek között pedig szárazulatok lesznek. Arról már most döntöttek a minisztériumban, hogy ezeket a szárazulatokat át lehet majd vágni, hogy ökológiai folyosó alakulhasson ki az élőlényeknek.
"De már arról is szó volt, hogy az aszály folytatódása esetén ezekből az összekötött víztestekből a halakat mentőhalászattal kell megpróbálni kimenekíteni, mivel a vízszint további csökkenése maximum 1-2 hetet adna nekik, utána elpusztulnának" - mondta Orbán a Telexnek. A szóvivő szerint a tó teljes rehabilitációjáról még nincsenek kész a tervek, a szakmai egyeztetési fázis tart.
A minisztérium dolgozói jelenleg is végzik az ország vízkincsének felmérését, azaz egyfajta leltárt készítenek arról, hogy a tavakban és folyókban mennyi víznek kellene lennie. Erre tud majd épülni a vizes élőhelyek legalább 30 százalékának helyreállítása is, amit az uniós természet-helyreállítási terv ír elő 2030-ig.
„Ennek a vízbázisnak, víztartaléknak a védelmét, visszatöltését az ország érdekében, a vízmegtartás keretében kiemelt feladatként kezeli minisztériumunk” - mondta erről a szóvivő, hozzátéve, hogy a talajvízkészlet felmérésére fokozott figyelmet fordítanak, de ez sok időt vesz igénybe. A folyamatokat az is hátráltatja, hogy a minisztérium egyelőre még kiépülőben van, a különböző osztályokon most is vannak betöltetlen pozíciók.
Nem a chemtrail, és nem is a jégkármentesítés okozza az aszályt
A rendkívüli helyzetben gyorsan terjednek az összeesküvés-elméletek. Egyesek a repülőgépek által a légkörbe juttatott állítólagos vegyi anyagokat (azaz a chemtrailt) okolják, mások azt állítják, hogy a Magyarországon is üzemelő Jégkármentesítő Rendszer felelős az aszályért.
Az MCC-hez kötődő Klímapolitikai Intézet a napokban több bejegyzésben igyekezett leszámolni az összeesküvés-elméletekkel. Elmagyarázták például, hogy a repülőgépek hajtőművéből jelentős mennyiségű vízgőz is távozik a szén-dioxid mellett, repülési magasságban pedig a vízgőz pillanatok alatt jégkristályokká fagy. Ezek a jégkristályok alkotják azt a fehér csíkot, amit a repülők maguk után húznak, és amit kondenzcsíknak nevezünk. Ugyanez a folyamat játszódik le akkor is, amikor télen láthatóvá válik a leheletünk, csak kisebb léptékben.
"Sokan arra hivatkoznak, hogy egyes kondenzcsíkok néhány másodperc alatt eltűnnek, míg mások akár órákon át is megmaradnak. Ennek azonban jól ismert meteorológiai oka van. A felsőlégkör nedvességtartalma térben folyamatosan változik. Ha a levegő száraz, akkor a jégkristályok gyorsan elszublimálnak, vagyis közvetlenül vízgőzzé alakulnak (nincs kondenzcsík). Ha viszont a levegő közel telített, akkor a kristályok hosszú ideig fennmaradhatnak, sőt a nagy magasságú fizikai folyamatok (jet stream, szélnyírás, Rossby-hullámok, turbulencia stb.) hatására szét is terülhetnek, fátyolfelhőket alkotva (van kondenzcsík)." - írják, majd hozzáteszik, hogy a chemtrail-elmélet már csak a tömegmegmaradás törvénye miatt sem lehet igaz, annak ugyanis, ha kémiai anyagokat szórnának szét a repülőgépek, látható nyomának kéne lennie a talajban, a csapadékban, a folyókban, a növényzetben.
A Jégkármentesítő Rendszer (Jéger) szintén nem azért működik, hogy aszályt okozzon Magyarországon. A Jéger célja az, hogy sok kisebb jégkristályt alakítson ki a zivatarfelhőkben a nagy jégdarabok helyett, ezzel pedig védje a mezőgazdaságot a különösen káros jégesőktől. A felhőkbe küldött ezüst-jodid részecskéktől nem csökken a bennük lévő csapadék mennyisége, csak kisebb egységekre oszlik szét a víz.
"Ez olyan, mintha ugyanazt a tortát négy ember helyett negyven ember között osztanánk szét: a szeletek kisebbek lesznek, de a torta mérete nem változik. A jégkármérséklő rendszer legfeljebb azt befolyásolhatja, hogy ugyanabból a vízmennyiségből több kisebb jégszem vagy több kisebb esőcsepp alakuljon ki. Arra azonban fizikailag képtelen, hogy eltüntesse a felhő vizét vagy hónapokon át tartó aszályt idézzen elő" - írják.
Ráadásul a rendszer már csak azért sem tud csapadékhiányt okozni, mert csak akkor lehet bevetni, amikor már kialakultak a zivatarfelhők. Hiába azonban a tudományos magyarázat, a bejegyzések alatt látható kommentekből úgy tűnik, hogy nem igazán sikerült meggyőzni azokat az embereket, akik összeesküvés-elméletekkel magyarázzák a rendkívül száraz időjárást.