Magyarország már csatlakozott az Európai Ügyészséghez, de a hazai működés még előkészítés alatt áll. Laura Codruța Kövesi kedden Budapesten tárgyalt: közlése szerint 2027 nyaráig megnyílik a magyar iroda. Miért fontos ez, és meddig ér az európai ügyészek keze?
Tíz ügyész vizsgálhatja majd Magyarországon az uniós pénzekkel kapcsolatos csalásokat és korrupciót az Európai Ügyészség magyar irodájában, amely Laura Codruța Kövesi európai főügyész szerint jövő nyárig megnyílik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A helyi nyomozásokat magyar ügyészek végzik majd, az Európai Ügyészség delegált ügyészeiként, akik ismerik és alkalmazzák a magyar jogot, de ezekben az ügyekben az EPPO luxembourgi központjának irányítása és felügyelete alatt dolgoznak. A magyar hatóságoktól nem fogadhatnak el utasítást.
Kedden az európai főügyész az Igazságügyi Minisztériumban Görög Márta igazságügyi miniszterrel, Kármán András pénzügyminiszterrel, Pósfai Gábor belügyminiszterrel és Lajtár István legfőbbügyész-helyettessel egyeztetett. A minisztérium tájékoztatása szerint a magyarországi működéshez szükséges jogalkotási és intézményi feladatokat tekintették át. Az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztásához három hazai törvényt kell még módosítani. A kérdéseket rendező jogszabálycsomag még idén a parlament elé kerül.
A csatlakozás legfontosabb következménye, hogy az ilyen ügyek kivizsgálása és a vádemelés többé nem kizárólag a hazai ügyészségi szervezet döntéseitől függ. Az EPPO ügyészei nem fogadhatnak el utasítást a nemzeti kormányoktól vagy más, a szervezeten kívüli hatóságtól. A helyben dolgozó delegált ügyészek munkáját a luxembourgi központ felügyeli; az ügyek fontos döntéseit, köztük a vádemelést vagy az eljárás megszüntetését, nemzetközi összetételű állandó tanácsok ellenőrzik.
Ennek gyakorlati jelentősége egy elképzelt közbeszerzési ügyön példázható. Ha egy uniós támogatásból épülő létesítmény költségeit hamis számlákkal felduzzasztják, és a pénz egy részét kenőpénzként visszaosztják, az európai ügyészek a csalást, a vesztegetést és az esetleges pénzmosást is vizsgálhatják. A szervezet saját példája szerint egy támogatott beruházásért kapott kenőpénzből vásárolt ingatlan is része lehet a nyomozásnak. A pénz útját így a támogatás odaítélésétől a vagyon elrejtéséig követhetik.
Az EPPO többet tud, mint az OLAF
Az Európai Ügyészséget gyakran összekeverik az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-fal. A két szervezet közötti alapvető különbség azonban az, hogy az OLAF igazgatási vizsgálatokat végez, az EPPO pedig büntetőeljárást folytat és vádat emelhet a nemzeti bíróságok előtt. Egy szabálytalanság feltárása és egy büntetőügy bíróság elé vitele két különböző lépés: az Európai Ügyészség az utóbbihoz is rendelkezik jogosítványokkal.
A nemzetközi működés különösen az olyan csalásoknál fontos, amelyekben a számlát az egyik országban állítják ki, a céget egy másikban jegyzik be, a pénzt pedig egy harmadikba utalják. A részt vevő országok delegált ügyészei ugyanazon szervezeten belül kérhetnek egymástól nyomozási intézkedéseket. Ez megkönnyítheti, hogy az országonként látható részletekből összeálljon a teljes bűncselekmény képe.
Mely országok vesznek részt benne?
Az Európai Ügyészség együttműködésében jelenleg az EU 27 tagállamából 25 vesz részt, Magyarországot is beleértve, jelenleg Dánia és Írország nélkül. Dánia különleges szerződéses mentességgel rendelkezik az uniós bel- és igazságügyi együttműködés területén. Írország esetében az EPPO már jelzi a csatlakozási szándékot és az ehhez kapcsolódó hazai előkészületeket. A szervezetnek így hamarosan 26 tagja lesz.
Régi magyar ügyeket is elővehetnek?
A magyar részvételt jóváhagyó bizottsági határozat szerint az EPPO a hatáskörébe tartozó, 2021. június 1. után elkövetett bűncselekményekben járhat el Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a működés elindulása nem csak az ezután történő visszaélések szempontjából fontos, hanem korábbi évek ügyei is vizsgálhatók lehetnek. Nem valamennyi régi korrupciós ügy kerül azonban automatikusan az európai ügyészekhez.
Az EPPO nem veszi át a magyar ügyészség szerepét, és nem válik minden hazai korrupciós ügy nyomozóhatóságává. Az unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményekre összpontosít, a vádlottak bűnösségéről pedig továbbra is magyar bíróság dönt.
Már több ezer ügyben nyomoznak
A szervezet 2025 végén 3602 nyomozást kezelt. Ezekben az uniós és nemzeti költségvetéseket érintő becsült kár összesen 67,27 milliárd euró volt, és az összeg több mint kétharmada áfa- és vámcsalásokhoz kapcsolódott.
Az EPPO 2025-ben 275 vádiratot nyújtott be, és nyomozásaiban az év során ténylegesen zárolt vagyon értéke megközelítette a 289 millió eurót. A szervezet jelentősége ezért a felelősségre vonás mellett a pénzügyi veszteségek mérséklésében is áll.
A büntetőeljárás során felkutatott és biztosított vagyon lehetőséget teremt a károk megtérítésére. Magyarország számára a csatlakozás legkézzelfoghatóbb tétje egy új, a nemzeti kormánytól független ügyészi döntési szint létrejötte az uniós pénzek ügyeiben. Hogy ez mennyire lesz eredményes, azt a hazai iroda működése, a kiválasztott ügyészek szakmai felkészültsége és a nyomozó hatóságok együttműködése mutatja majd meg. A keddi budapesti egyeztetés ezeknek a feltételeknek a kialakításáról szólt.
Portré - kicsoda Kövesi?
Laura Codruța Kövesi Romániában szerzett nevet a korrupció elleni fellépésével. 2006–2012 között az ország legfőbb ügyésze, majd 2013-tól 2018-ig a korrupcióellenes ügyészség, a DNA vezetője volt. Pályájának meghatározó konfliktusa lett a DNA éléről történt leváltása: az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020-ban megállapította, hogy Románia megsértette a bírósághoz forduláshoz és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, amikor az igazságügyi reformokkal szembeni szakmai bírálatai után elmozdították, és nem biztosítottak számára érdemi jogorvoslatot.
Kövesit 2019-ben választották meg az első európai főügyésznek, romániai tapasztalatai az ügyészi függetlenség védelmének különös súlyt adnak pályáján.