Az iráni Forradalmi Gárda szerint a zátonyra futást az okozta, hogy a hajó letért az engedélyezett útvonalról. A Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés és Izrael beavatkozása a libanoni Hezbolláh ellen továbbra is a végleges megállapodás két fő akadálya.
Egy külföldi konténerhajó szerdán zátonyra futott a Hormuzi-szoros ománi oldalának sekély vizeiben, miközben Teherán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ellenőrzése alatt tartsa a kulcsfontosságú vízi útvonalat, közölte az iráni állami televízió és több hivatalos iráni forrás.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) szerint a hajó azért futott zátonyra, mert nem Irán által jóváhagyott útvonalat használt. Az iráni tisztviselők közölték, hogy „ismételten figyelmeztették a kapitányokat, hajótulajdonosokat és a világ hajózási társaságainak illetékeseit: ha a Perzsa-öbölben a 'Route of Authority' nevű útvonaltól eltérő útvonalakon hajtanak végre áthaladást, az helyrehozhatatlan incidensekhez vezethet”.
Az iráni állami televízió szerint a hajó „az általa választott útvonal sekély vizei miatt” futott zátonyra, és nem közöltek további részleteket a jármű kilétéről vagy nemzetiségéről.
Úgy vélik, hogy a hajó az ománi folyosót használta, amelyet Omán a múlt héten hozott létre a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) egyeztetve, Irán Larak-szigettől délre kijelölt útvonalának alternatívájaként.
A Forradalmi Gárda közölte, hogy csak azoknak a hajóknak garantálja a biztonságos áthaladást, amelyek az iráni folyosón keresztül egyeztetik átkelésüket, és megígérte, hogy „a Forradalmi Gárda haditengerészete lesz felelős a biztonságukért attól a pillanattól kezdve, hogy belépnek, egészen a Perzsa-öböl elhagyásáig”.
A zátonyra futás a legújabb feszültségpont abban a vitában, hogy ki ellenőrzi a szoros hajóforgalmát.
Iráni álláspont szerint az ország szuverén joghatóságot gyakorol a vízi útvonal felett, ezért meghatározhatja az engedélyezett útvonalakat, és idővel akár áthaladási díjat is szedhet. Ez közvetlenül szembemegy a régóta érvényes nemzetközi joggal, valamint az Egyesült Államok, az öböl menti államok és a nemzetközi közösség többségének álláspontjával, akik a szorost nemzetközi vízi útvonalnak tekintik, amelyre az ENSZ tengerjogi egyezménye (UNCLOS) tranzitáthaladásra vonatkozó szabályai érvényesek. Irán az egyezményt aláírta, de soha nem ratifikálta.
Az incidens egybeesett Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Jared Kushner, a Fehér Ház vezető tanácsadójának katari érkezésével, akik az iráni háború végleges lezárásáról szóló tárgyalásokra érkeztek. Irán főtárgyalója, Kazem Gharibabadi szintén Dohába utazott csapatával együtt.
Két regionális tisztviselő szerint a diplomaták közötti technikai egyeztetések szerdán kezdődtek Katarban; ők névtelenséget kérve beszéltek a zárt ajtók mögött zajló megbeszélésekről.
A tárgyalók célja, hogy rögzítsék azokat a részleteket, amelyek megnyithatják az utat a legfelső vezetők előtt egy megállapodás megkötésére, jóllehet a szoros körüli vita és Izraelnek a libanoni Hezbollah ellen indított beavatkozása továbbra is komoly feszültségforrás.
A Hormuzi-szoros marad a kulcskérdés
A Hormuzi-szoros továbbra is a központi vitapont az amerikai–iráni tárgyalásokon. A június 17-én aláírt ideiglenes szándéknyilatkozat értelmében a hajók 60 napon át díjmentesen haladhatnak át a vízi útvonalon.
Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy ellenőrzése alatt tartsa a hajók által használt útvonalat, és azt tervezi, hogy a határidő lejárta után áthaladási díjat szed, ezt az álláspontot azonban Washington és az öböl menti arab államok egyértelműen elutasították.
Az amerikai pénzügyminisztérium májusban szankciókat vezetett be Irán Perzsa-öböl-szoros hatósága ellen, amelyet törvénytelen, a kereskedelmi hajózást zsaroló konstrukciónak minősített.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő az AP hírügynökségnek elmondta, hogy a Hormuz körüli vita és a libanoni helyzet továbbra is a végleges megállapodás két fő akadálya.
Omán és az IMO múlt heti kísérlete, hogy az ománi partok közelében hivatalosan is kijelöljenek egy alternatív hajózási folyosót, újabb IRGC-figyelmeztetésekhez és a térségben szélesebb körű tűzváltáshoz vezetett, miközben a szoros körüli helyzet továbbra is feszült, noha a diplomáciai erőfeszítések folytatódnak.
Habár a szoroson áthaladó hajóforgalom visszaesett az e hétvégi támadások után, egyre több ország jelenti, hogy hajói elhagyták a létfontosságú vízi útvonalat.
Thaiföld külügyminisztériuma kedden közölte, hogy a 11 thai lobogó alatt hajózó vagy thai üzemeltetők által bérelt hajóból 10 biztonságosan elhagyta a Hormuzi-szorost. A dél-koreai tisztviselők szerint az ország 26, korábban a térségben rekedt hajója közül mindegyik, kettőt leszámítva, szintén biztonságban távozott.