A téma a békére fókuszáló keretmegállapodás. A Fehér Ház azt állítja, hogy folytatódnak Washington és Teherán közöttti közvetlen megbeszélések is.
Irán hétfő este közölte, hogy szakértői delegációt küld Dohába a hét második felében, hogy megvitassáák az Egyesült Államokkal a hónap elején aláírt keretmegállapodás végrehajtását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a látogatás nem minősül Washingtonnal folytatott tárgyalásnak. A külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy „még nem léptünk a végleges megállapodásról szóló tárgyalások szakaszába”, és hogy „a következő napokban semmilyen szinten nem tartunk egyeztető megbeszéléseket az amerikai féllel”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az utóbbi pár napban ellentmondó hírek jelentek meg arról, hogy sor kerül-e tárgyalásokra az Egyesült Államok és Irán között, de több amerikai lap arról számolt be, hogy miután az egymásra lövöldözés megterhelte a viszonyt, a felek megállapodtak a támadások leállításáról, kedden pedig Katarban kívánják újrakezdeni a tárgyalásokat.
Irán az amerikai lapértesüléseket visszautasította, Kazem Gharibabadi külügyminiszter-helyettes pedig közölte, hogy a dohai technikai egyeztetésekről szóló beszámolók „nem tekinthetők megerősítettnek”. Donald Trump amerikai elnök néhány órán belül reagált Gharibabadi kijelentéseire, leszögezve, hogy „Irán találkozót kért”, és hogy az kedden Dohában meg is valósul. Ezt követően Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Jared Kushner vezető tanácsadó a héten Dohába utazik „magas szintű megbeszélésekre”.
A fegyveres és diplomáciai csörte rávilágít a június 17-én aláírt keretmegállapodás törékenységére, mely 60 napot adott a feleknek arra, hogy végleges megállapodást dolgozzanak ki Irán nukleáris programjáról, a szankciók enyhítéséről és a Hormuzi-szoros hosszú távú státuszáról.
A megállapodásról szóló tárgyalásokat nehezíti, hogy Irán dróntámadást hajtott végre a Hormuzi-szoros közelében hajózó, panamai zászló alatt közlekedő M/T Kiku nyersolajszállító tankerre, mire az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága tíz olyan iráni katonai célpontra mért csapást, mely a dróntámadásokat szolgálja. Irán erre válaszként amerikai támaszpontokat lőtt Kuvaitban és Bahreinben. A felek azóta megállapodtak a további eszkaláció elkerülésében; egy amerikai tisztségviselő szerint a hajók most már szabadon áthaladhatnak a szoroson.
További bonyodalmat okoz az aknamentesítés kérdése. Franciaország és Omán közös műveleteket jelentett be Emmanuel Macron francia elnök és Haitham bin Tariq ománi szultán találkozóját követően, Gharibabadi viszont tiltakozott, hangsúlyozva, hogy a megállapodás értelmében csak Irán jogosult az aknamentesítési műveletek végrehajtására. „A helyzet érzékeny és összetett. Nyomatékosan tanácsoljuk Franciaországnak, hogy ne nehezítse azt tovább provokációval” – írta a politikus az X-en.
A Kpler tengeri adatelemző cég szerint szombaton 29 hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, vasárnap pedig már csak 12. Az AXSMarine azt írta, hogy 44 hajó leállította a jeladóját, így pozíciójának nyilvános követése lehetetlenné vált.