Az Euronews értesülései szerint az Európai Bizottság fenntartja az új olaj- és gázfúrások tilalmát az Északi-sarkvidéken, és várhatóan október 20-án bejelenti a megújított Északi Szomszédság stratégiáját.
Az Északi-sarkvidéken végzett új olaj- és gázfúrásokra vonatkozó tilalom továbbra is az Európai Bizottság hivatalos álláspontja marad abban a felülvizsgált stratégiában, amelyet Brüsszel hamarosan bemutat – közölte a Bizottság szóvivője az Euronews-szal –, jóllehet a kőolajban gazdag Norvégia erős nyomást gyakorol a tilalom feladására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 2021-es uniós sarkvidéki stratégia módosított változatát október 20-án jelentik be, miközben a térség a blokk védelmi és klímacéljai szempontjából egyre nagyobb stratégiai jelentőségre tesz szert.
„Előretekintve a moratóriumhoz való hozzáállásunk változatlan marad: politikáink célja az éghajlatváltozás és a környezeti károk kezelése, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés támogatása” – közölte a bizottság szóvivője.
A Bizottság szerint az új, sarkvidéki fosszilisenergia-projektek összeegyeztethetetlenek klímacéljaival. A moratórium fenntartása aláhúzza Brüsszel eltökéltségét, hogy kitartson e mellett az álláspont mellett, jóllehet a Nemzetközi Energiaügynökség a tilalom felülvizsgálatára szólított fel, és Norvégia – mint kulcsfontosságú energiabeszállító és szövetséges – is nyomást gyakorol, miközben a blokk energiapiaci szűkösséggel néz szembe.
2021-ben Németország, Svédország és Finnország alapvetően támogatta a Bizottság azon álláspontját, hogy az új olaj- és gázkészleteknek „a földben kell maradniuk”. Dániának eközben finom egyensúlyt kellett találnia az uniós zöld törekvések támogatása és aközött, hogy korlátozott eszközei vannak azok ráerőltetésére autonóm területére, Grönlandra, amely hatalmas ásványkincsekkel rendelkezik, köztük jelentősnek becsült feltáratlan olaj- és gázkészletekkel.
A Bizottság eredetileg többoldalú jogi kötelezettségvállalást javasolt az új olaj- és gázkutatás betiltására az Északi-sarkvidéken és a környező térségekben – ezt Németország támogatta. A stratégia végül azonban pusztán politikai, jogilag nem kötelező érvényű vállalás maradt.
Arra a kérdésre, hogy a felülvizsgált sarkvidéki stratégia továbbra is csupán szimbolikus politikai nyilatkozat marad-e, a Bizottság úgy reagált, hogy „a folyamat még zajlik”. A tilalom várhatóan mindazonáltal továbbra sem lesz kötelező erejű, ami segíthet elkerülni a közvetlen konfliktust Norvégiával, miközben az EU az energiaszállítások biztonsága miatti aggodalmakkal küzd.
Ütközőpályán az EU és Norvégia
Norvégia az Északi-sarkvidéki gázkutatást az EU számára nyújtott biztosítékként írta le, miközben a blokk a növekvő energiaárakkal küzd. Eközben Emmanuel Macron francia elnök energiaügyi G7-csúcsot kezdeményez, ahol szó lehet a stratégiai olajtartalékok újabb rendkívüli felszabadításáról.
Az EU-t álláspontja felülvizsgálatára ösztökélve Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter nemrég kijelentette, hogy „a Barents-tengeren folytatott további tevékenység mind a norvég, mind az európai érdekeket szolgálja”, hivatkozva a közel-keleti háború nyomán megzavart globális energiapiacokra. Hozzátette: Norvégia az EU álláspontjától függetlenül folytatja a fúrásokat az Északi-sarkvidéken.
A kérdés különösen érzékeny Brüsszel számára, mivel Norvégia szorosan beágyazódott az EU energiabiztonsági rendszerébe. A közelmúlt sokkjai, köztük egy megrongálódott szaúd-arábiai kőolajvezeték, rámutattak, milyen gyorsan válhat Európa sebezhetővé, ha más kitermelő térségekből érkező szállítások megszakadnak.
Miután az orosz vezetéken érkező földgáz nagyrészt kiszorult az európai piacról, Norvégia lett az EU legnagyobb cseppfolyósított földgázszállítója: január és június között az uniós import 54,4 százalékát adta, szemben a 2025-ös 52,1 százalékkal – derül ki uniós adatokból.
Környezeti aktivisták ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a norvég sarkvidéki gáz az uniós gázimportnak csupán 1,4 százalékát teszi ki, így aligha hoz érdemi változást a rövid távú energiabiztonság terén. Az Új Barents-tengerből származó gáz legkorábban 2045-ben kerülne a piacra, vagyis túl későn ahhoz, hogy választ adjon az EU azonnali szükségleteire – állapítja meg a WWF Norvégia friss elemzése.
„Jelentős új sarkvidéki készletek akkor érkeznének, amikor az uniós gázkereslet várhatóan meredeken csökken” – fogalmazott közleményében a WWF Norvégia. Az általuk idézett elemzések szerint az EU fosszilisgáz-igénye a 2024-es mintegy 329 milliárd köbméterről 2040-re nagyjából 85 milliárd köbméterre eshet vissza egy olyan pályán, amely 90 százalékos kibocsátáscsökkentéssel számol.
A jelentés nem vitatja a meglévő norvég termelést, sem az ország megbízható energiabeszállító szerepét. Azt állítja viszont, hogy a tiszta energiatermelés, az elektromosítás és az energiahatékonyság gyorsabban csökkentheti Európa függését az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, mint az új sarkvidéki olaj- és gázprojektek.
Norvégia előrelépései a tiszta energiatermelés és az elektromosítás terén közös nevezőt jelenthetnek Brüsszellel. A tisztán elektromos meghajtású akkumulátoros járművek az országban az új személyautó-eladások mintegy 95–99 százalékát adják (forrás: angol).
Paal Frisvold, az Északi-sarkvidéki olajfúrási moratórium megőrzéséért küzdő civil szövetség koordinátora „fontos győzelemnek” nevezte az EU döntését a tilalom fenntartásáról, és úgy vélte, ez segíthet megelőzni az egyre erősödő versengést a távoli északon.
„Fontos jelzést küld Norvégiának és a kőolajiparnak az EU szilárd elkötelezettségéről, hogy felgyorsítsa az átmenetet egy versenyképes, emissziómentes Európa felé a Párizsi Megállapodással összhangban, megfizethető, hazai energiával, amely megszünteti az importált, drága fosszilis tüzelőanyagoktól való függést az európai háztartások és ipar kárára” – mondta Frisvold az Euronews-nak.
Sarkvidéki csúcstalálkozó
Az EU új sarkvidéki olaj- és gázkutatásra vonatkozó tilalmáról feltehetően szó esett a Finnország által szeptember 13–14-én megrendezett sarkvidéki csúcstalálkozón, amelyen részt vett Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök is.
Tizenegy állam- és kormányfő – Németországból, Dániából, Észtországból, Lettországból, Litvániából, Romániából, Franciaországból, Görögországból, Hollandiából, Lengyelországból és Svédországból – érkezett Rovaniemibe, hogy megvitassák a térség „stratégiai jelentőségét”.
Hozzájuk csatlakozott António Costa, az Európai Tanács elnöke, Kaja Kallas uniós külpolitikai főképviselő és Jozef Síkela, a nemzetközi partnerségek biztosa.
Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint Európának „átfogó megközelítést” kell alkalmaznia a sarkvidéki biztonság, így az energia terén is. Felhívta a figyelmet a térségben erősödő nagyhatalmi versenyre, külön kiemelve Kína, Oroszország és az Egyesült Államok növekvő aktivitását és érdeklődését.
Nem világos, hogy a Washington, Dánia és Grönland között szeptember 18-án létrejött megállapodás kiterjed-e egy kelet-grönlandi, a Jameson Land-medencében tervezett olajkutatási projektre, amely korábban Donald Trump kormányzatának figyelmét is felkeltette.
Petteri Orpo a sarkvidéki csúcsot „nagyon eredményes” magas szintű eszmecserének nevezte, amely „túlmutat a katonai biztonságon”.
„Gazdasági biztonságról, kritikus nyersanyagokról, energiáról, infrastruktúráról és logisztikáról, kereskedelmi útvonalakról, az ellátás biztonságáról, az éghajlatváltozásról és a fenntartható fejlődésről van szó” – mondta Orpo.
Az EU sarkvidéki politikájáról folytatott tárgyalásokhoz közel álló forrás az Euronews-nak azt mondta, hogy a csúcson elhangzott energiaügyi utalások „a térség más potenciális energiaforrásaira is vonatkozhatnak, akár a napenergiára is, a hosszú nappali időszakokban”.
A Bizottság szeptember 7-én 200 millió eurónyi beruházást jelentett be Grönland számára, többek között „alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésre, energiatárolásra és a sarkvidéki körülményekhez, illetve a rendszer ellenálló képességének növeléséhez igazodó technológiákra”.