Az Európát sújtó hőhullám nemcsak az emberéleteket, hanem a megélhetéseket és a jövedelmeket is veszélybe sodorja.
A héten tomboló, rendkívüli hőhullám ott sújtja az európaiakat, ahol a legjobban fáj – és nem csak a fizikai közérzetüket érinti. A háztartások kiadásai megugrottak, mivel az árampiaci árak történelmi csúcsra emelkednek, a szülők kétségbeesetten keresnek vészmegoldásokat a gyermekfelügyeletre, a szabadtéri munkások pedig olyan munkaórákat veszítenek el, amelyeket nem engedhetnek meg maguknak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Climate Analytics szervezet e héten publikált új kutatása szerint az együttes hőhullám- és aszályesemények átlagosan csaknem 3 százalékkal csökkentik a háztartások jövedelmét Európa-szerte.
Ha a globális felmelegedés 2100-ra eléri a 2,7 °C-ot – ami a jelenlegi nemzetközi klímapolitikák alapján várható pálya –, az átlagos európai háztartás jövedelme 27 százalékkal eshet vissza. Ha sikerülne a melegedést a Párizsi Megállapodásban rögzített 1,5 °C-ra korlátozni, ez a veszteség mintegy 7 százalékra csökkenne.
„A most Európán végigsöprő, rendkívüli hőhullám már most az emberek egészségét, megélhetését és munkaképességét fenyegeti” – mondta Jessie Schleypen, a tanulmány vezető szerzője, a Climate Analytics vezető klímaközgazdásza. „Ha a szélsőséges hőség aszállyal párosul, a károk még jelentősebbek lehetnek.”
Rekordmagas áramárak – és mit jelent ez a rezsiszámlákon
Az első, azonnal érezhető pénzügyi csapást Európa energiaszámlái szenvedik el. A valós idejű energiapiaci hírszolgáltató, a Montel News adatai szerint kedd este (június 23-án) a légkondicionálás iránti megugró kereslet és a kínálati oldali gyengeségek együttes hatására az áramárak rekordmagasságba emelkedtek.
Belgium minden idők legmagasabb, negyedórás bontású áramárát jegyezte fel: 1 038,25 eurót megawattóránként. A negyedórás ár a villamos energia 15 perces időközönként mért költségét követi, és közvetlenül érinti a változó díjszabású szerződésekkel rendelkező fogyasztókat. Ez több mint tízszerese az EU-ban jellemző, válságoktól eltekintve általában 50 és 100 euró/MWh közötti nagykereskedelmi árnak.
Hollandiában 902,47 euró/MWh-t értek el az árak, Dánia DK1 zónájában 786,83 euró/MWh-ig emelkedtek, Németországban pedig – Európa legnagyobb villamosenergia-piacán – 747,10 euró/MWh-nál tetőztek.
A kiugró árak elsősorban az esti órákra koncentrálódnak, amikor a napenergia-termelés visszaesik, a hőmérséklet és így a hűtési igény azonban magas marad. Ebben az időablakban a hálózatüzemeltetők egyre gyakrabban kénytelenek gáztüzelésű erőműveket igénybe venni a kereslet kielégítésére. Európában az úgynevezett „merit order” rendszer működik, amelyben a kereslet kielégítéséhez utoljára szükséges, legdrágább energiatermelő forrás határozza meg az egész hálózat árát. Vagyis amikor a drága gáz nélkülözhetetlenné válik, gyakorlatilag lenullázza az olcsó megújulók jelentette megtakarítást.
Ezt a problémát hőhullám idején tovább súlyosbítja, hogy a villamosenergia-termelők hatásfoka is romlik a magas hőmérséklet miatt. A napelemek minden egyes, 25 °C feletti 1 °C-os felületi hőmérséklet-emelkedésnél 0,3–0,5 százalékkal kevesebb áramot termelnek – vagyis éppen a csúcskereslet idején esik vissza a hozzájárulásuk.
A kombinált ciklusú gázturbinás erőművek hasonló módon reagálnak: minden 1 °C-os emelkedés a kiindulási hőmérséklet felett akár 0,9 százalékkal is csökkentheti a teljesítményüket.
Németországban kedden este 51,5 gigawattral érte el a rekordot az úgynevezett reziduális terhelés – vagyis az a villamosenergia-igény, amelyet nem megújuló források fedeznek –, ami mintegy 10,4 GW-tal haladta meg az adott napszakra jellemző szintet. Minél magasabb a reziduális terhelés, annál több gázra van szükség, és annál magasabbra szöknek az árak.
Elmaradt bérek: szülők, szabadtéri dolgozók és a hőhullám rejtett gazdasági ára
A költségek azonban nem állnak meg az energiaszámláknál. Franciaországban és az Egyesült Királyságban ezen a héten ezrek zárták be ideiglenesen az iskolákat vagy rövidítették meg a tanítási időt, a keletkező űrt pedig – aránytalanul nagy mértékben – a szülőknek, főként az anyáknak kell betölteniük.
„Az iskolák hamarabb zárnak, a szülőktől – valljuk be, többnyire az anyáktól – pedig elvárják, hogy varázsütésre megjelenjenek, és áthidalják a keletkező űrt: szabadságnapokat égetnek el, vagy fizetés nélküli szabadságra mennek, vállalva a bérkiesést és azt, hogy munkaadójuk kevésbé tartja őket megbízhatónak” – írta Joeli Brearley írónő és nőjogi aktivista a LinkedInen.
Bejegyzésére több mint 150 szülő reagált, akik váratlan iskolabezárásokról számoltak be; egyikük azt sürgette, hogy a kormányok vezessenek be szélsőséges időjárási támogatást a rendkívüli gyermekfelügyelet költségeinek fedezésére.
A szabadtéri munkavállalók számára a veszteségek még súlyosabbak. Az építőmunkások, futárok, mezőgazdasági idénymunkások és gyári dolgozók munkaórákat veszítenek, mivel a forróság miatt át kell szervezni a munkarendet.
Franciaország számos térségében délutánra betiltották a szántóföldi munkát, hogy csökkentsék a kiszáradt termények okozta tűzveszélyt – ez a döntés közvetlenül mérsékli a dolgozók, köztük sok szezonális vendégmunkás napi keresetét.
Franciaországban és Belgiumban a vasúti pálya túlmelegedéséből és meghajlásától tartva járatokat törölnek, ami miatt egyre több ingázó kényszerül autóba ülni – így az üzemanyagköltségek tovább növelik a háztartások anyagi terheit.
Franciaország, Németország, Egyesült Királyság: kit sújtanak leginkább a hőhullám költségei?
A Climate Analytics elemzése szerint a költségek elsősorban az alacsony jövedelmű háztartásokat sújtják. A legszegényebb 20 százalékba tartozó európai háztartások a hőhullámokkal párosuló aszályos időszakok alatt jövedelmük 4 százalékát veszítik el, szemben a lakosság többi részénél mért 1,1–1,8 százalékkal.
Regionális szinten Madridban csaknem 10 százalékkal esett vissza a jövedelem az ilyen időszakokban, Közép-Magyarországon 9,4, Közép-Spanyolországban pedig 8,8 százalékkal.
Évtizedes tudományos figyelmeztetések ellenére Európa kormányai továbbra sincsenek kellően felkészülve a szélsőséges hőség költségeire. Az Egyesült Királyság Éghajlatváltozási Bizottsága a múlt hónapban úgy fogalmazott, hogy a kormány alkalmazkodási tervei „nem alkalmasak a céljukra”.
Franciaország tanácsadó testülete, a Haut Conseil pour le Climat arra figyelmeztetett, hogy egyre nő a szakadék az alkalmazkodási igények és a tényleges intézkedések között. A Climate Analytics januárban publikált, a Világbank számára készült tanulmánya szerint Németországban „hiányoznak az átfogó megoldások” az emberek fokozódó hőstresszel szembeni védelmére, és még a regionális hő- és egészségügyi tervek végrehajtása is „jelentős lemaradásban van”.
A tétlenség következményei idővel sokszorozódnak – mutat rá a Climate Analytics tanulmánya. 2,7 °C-os felmelegedésnél a spanyol háztartások jövedelme több mint egyharmadával, a görög háztartásoké pedig több mint a felével esne vissza. A kontinensen a szegénységnek kitett emberek száma a 1,5 °C-os forgatókönyvben várható 60 millióról 127 millióra nőhetne 2,7 °C mellett, a leginkább érintett országok között Görögországgal, Spanyolországgal, Romániával, Bulgáriával és Ciprussal.
A jelenlegi hőhullám előrejelzések szerint legalább július elejéig kitart Közép- és Nyugat-Európa nagy részén.