Megnyíltak a szavazóhelyiségek vasárnap reggel hét órakor a bosznia-hercegovinai általános választásokon. Az etnikai megosztottság miatt valószínűleg ez Európa legösszetettebb és legbonyolultabb voksolása.
Az ország mintegy 3,4 millió választópolgára a kollektív államelnökség három tagját, az országos parlament képviselőit, a két országrész parlamentjeinek képviselőit és a tíz kanton képviselő-testületeinek tagjait választja meg, illetve dönt a boszniai Szerb Köztársaság elnökének és két alelnökének személyéről is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a tizedik általános választás az ország 1995-ös megalakítása óta. A választáson összesen 7028 jelölt indul, közülük 518-an szerezhetnek mandátumot. A bosznia-hercegovinai központi választási bizottság (CIK) közlése szerint országszerte 5121 szavazóhelyiséget nyitottak meg, a választók személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal igazolhatják személyazonosságukat.
Külföldön mintegy 48 ezer választópolgár regisztrált a voksolásra, közülük több mint 45 ezren levélben adják le szavazatukat. Emellett Bosznia-Hercegovina húsz külképviseletén és tiszteletbeli képviseletén is lehet szavazni.
Az első jelentések szerint több szavazóhelyen is késéssel kezdődött a voksolás az új digitális szavazással kapcsolatos problémák miatt. Idén ugyanis a szavazóhelyiségekben biometrikus azonosítást végeznek, az urnába dobott szavazólapokat pedig optikai szkennerrel olvassák be, és gyorsított rendszerben továbbítják az eredményeket. A voksokat továbbra is megszámolják kézzel, az esetleges eltéréseket pedig ellenőrzik.
A voksolást 2432 akkreditált megfigyelő követi, közülük 756-an nemzetköziek. A választási bizottsághoz a kampányban 774 panasz és kifogás érkezett, ebből 446 a hivatalos kampányidőszak előtti kampánytevékenységre, 28 gyűlöletbeszédre, 49 gyermekek kampánycélú felhasználására, kilenc pedig közforrásokkal való visszaélésre vonatkozott. A szavazóhelyiségek 19 óráig tartanak nyitva, a voksolás előzetes eredményei késő este várhatók, a végleges eredményeket pedig 30 napon belül közlik.
A választáson induló 75 párt többsége etnikai alapon szerveződik. A bosnyák nacionalista Demokratikus Akció Pártja arra építette kampányát, hogy Bosznia-Hercegovinát egységben kell tartani a szerb szeparatizmussal szemben. Eközben sok boszniai horvát olyan etnikai alapú pártokat támogat, mint a Horvátországot kormányzó Horvát Demokratikus Közösség helyi szervezete.
Izetbegovic, akit 2022-ben Becirovic legyőzött, harmadik alkalommal indul a jobbközép Demokratikus Akció Pártja elnöki tisztségéért. A párt Bosznia-Hercegovina legnagyobb bosnyák pártja.
Sok kiábrándult választó szerint a politikusok a nacionalizmust arra használják, hogy elkerüljék a valódi problémák, például az alacsony életszínvonal és a fiatalok elvándorlásának kezelését. A mostari választó, Ivan Silic azt mondta, semmi sem javult azóta, hogy először szavazott, miközben a politikusok jól élnek, a többiek helyzete változatlan maradt.
Dodik annak ellenére is meghatározó szereplő, hogy nem szerepel a szavazólapon
Annak ellenére, hogy nem indul a választáson, a kampányt a szerb oldal oroszpárti vezetője és Orbán Viktor jó barátja, Milorad Dodik uralta. Dodikot eltiltották a közhivatalok betöltésétől, miután szembeszegült a békemegállapodást felügyelő nemzetközi főképviselővel.
Dodik, aki nemrég Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, annak a pártnak, a Független Szociáldemokraták Szövetségének a vezetője, amely várhatóan megnyeri a választást a boszniai Szerb Köztársaságban.
A pénteki, Banja Lukában tartott zárórendezvényen, amelyen Oroszország nagykövete, Igor Khalabukov is részt vett, Dodik kijelentette, hogy Bosznia „halott” és „működésképtelen ország”. „Ennek semmi értelme” – hangsúlyozta.
Dragan Bursac elemző szerint annak ellenére, hogy csaknem 30 év után először nem szerepel a szavazólapon, Dodik továbbra is irányít, és jelen van az ország médiájában. Bursac szerint az eltiltás nem működik, Dodik pedig kihasználja a helyzetet.
Továbbra is nőnek az etnikai feszültségek
Bosznia az elmúlt években békés volt, politikusai azonban életben tartották az etnikai megosztottságot. A boszniai szerb vezetők, köztük Dodik az elszakadását szorgalmazták, ami miatt Nyugaton attól tartanak, hogy ismét instabilitás alakulhat ki.
A balkáni ország továbbra is Európa egyik legszegényebb állama, és még 30 év után is lábadozik a dél-szláv háborúból. A konfliktus több mint 100 ezer ember halálát okozta, és emberek millióit kényszerítette lakóhelyük elhagyására.
Az ország hivatalosan az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekszik, a folyamat azonban elakadt annak ellenére, hogy az Európai Unió igyekszik reformokra ösztönözni az ország vezetőit.
A nagyhatalmak továbbra is befolyásolják a kis balkáni ország társadalmi, gazdasági és politikai életét. Oroszország akadályozza az Európai Unió azon törekvéseit, hogy kiterjessze tagságát a Balkán egészére, Boszniát is beleértve, miközben továbbra is támogatja a Szerb Köztársaságot.
A közelmúltban pedig felszakadtak a háború sebei, miután Szerbiában és a boszniai szerbek körében nyilvánosan méltatták Ratko Mladicot, a háború egykori hadseregparancsnokát, aki augusztus végén halt meg, miközben népirtás és más háborús bűncselekmények miatt kiszabott életfogytiglani büntetését töltötte.
A boszniai szerbek hősként tekintenek rá annak ellenére, hogy egy ENSZ bírósága elítélte több mint 8000 srebrenicai muszlim férfi és fiú 1995-ös meggyilkolásáért.
Magas rangú boszniai szerb tisztviselők részt vettek temetésén Belgrádban, ami éles bírálatot váltott ki az Európai Unió részéről, és felháborította a bosnyák politikusokat.