Rekorddöntő hőmérsékletek növelik a légkondicionálás iránti igényt, és minden eddiginél nagyobb áramfogyasztási csúcsokat okoznak világszerte.
Próbára teszi Európa villamosenergia-hálózatát, hogy a kontinens az év harmadik hőhulláma alatt fulladozik a hőségben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az előrejelzések szerint a héten akár 43 °C-os, perzselő hőség is lehet a Földközi-tenger térségében, miközben Nyugat-Európa potenciálisan rekorddöntő hőségre készül.
Franciaország 96 megyéje közül már több mint a felében életveszélyt jelző vörös riasítás van érvényben; a hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy kerüljék a közvetlen napsütést, és tanúsítsanak „abszolút éberséget”.
A Csatorna túlpartján a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) arra figyelmeztet, hogy Dél-Angliában a nappali csúcshőmérséklet a következő napokban elérheti a 38 °C-ot, és „veszélyes” trópusi éjszakákra is számítani kell (amikor a hőmérséklet egy 24 órás időszakban egyszer sem süllyed 20 °C alá).
Németország, Spanyolország, Portugália és Svájc is perzselő hőmérsékletekre készül, amelyek már kezdik megbénítani a mindennapi életet.
Európa-szerte százakra rúg azoknak az iskoláknak a száma, amelyek bezártak vagy hamarabb fejeznek be, miközben olyan forgalmas városokban, mint Párizs és Brüsszel, csökkentették a vonatközlekedést a műszaki hibák kockázatának mérséklése érdekében. A párizsi Fête de la Musique fesztivált ugyan megtartották a hétvégén, de a kormány megtiltotta a látogatóknak az alkoholfogyasztást közterületen, hogy csökkentse a kiszáradás kockázatát.
Van azonban a szélsőséges hőségnek egy másik, sokak által nem számításba vett áldozata is: az áram.
Hogyan hat a rekkenő hőség Európa villamosenergia-hálózatára?
Európában a hőhullámok idején rendszerint megugrik az áramfogyasztás a növekvő hűtésigény miatt. A helyiségek hűtése – elsősorban a légkondicionáló berendezések és a ventilátorok – 2022-ben a világ villamosenergia-felhasználásának mintegy hét százalékát tette ki.
„A világot szélsőséges hőség perzseli, ami egyre nagyobb keresletet támaszt a hűtés iránt” – figyelmeztetett még 2023-ban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
„A rekordokat döntő hőmérsékletek növelik a légkondicionálás iránti igényt, és áramfogyasztási csúcsokat idéznek elő – ami ördögi körhöz vezethet: a nagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátás tovább fokozza a felmelegedést.”
A 2025-ös kora nyári hőhullám idején Franciaországban a hűtés miatt az esti áramigény csúcsa 25 százalékkal haladta meg az idényen kívüli átlagot, noha az országban viszonylag kevés háztartás rendelkezik légkondicionálóval.
Mely országokban ugrik meg leginkább az áramigény?
A Compare the Market ár-összehasonlító oldal 85 ország adatait elemezte – amelyek a világ villamosenergia-fogyasztásának mintegy 90 százalékát adják –, hogy feltárja, miként változik az áramkereslet a szélsőségesen meleg hónapokban.
A tanulmány az egyes országok legforróbb, felső 10 százalékba tartozó hónapjainak áramigényét vetette össze a normál hőmérsékletű hónapokéval.
A kutatók megállapították, hogy világszinten Görögország áll az első helyen: a szélsőséges hőség időszakaiban 38,62 százalékkal nő az áramigény. Ez személyenként és havonta 143,08 kWh többletfogyasztásnak felel meg.
A második Montenegró 22,49 százalékos növekedéssel, majd Törökország (21,91 százalék), Horvátország (17,76 százalék), Olaszország (14,22 százalék) és Spanyolország (8,86 százalék) következik.
Az európai országok, ahol a leghosszabbak az éves áramkimaradások
Ha az összesített áramigény meghaladja a rendelkezésre álló termelőkapacitást vagy a hálózat fizikai korlátait, a rendszerfrekvencia leeshet – ami áramszünethez vezet.
A Compare the Market az elérhető kiesési adatok öt legutóbbi évét felhasználva elemezte a kiválasztott országokban az áramkimaradások átlagos időtartamát és a háztartásokra becsült költségét is.
Az európai országok közül, amelyeket megvizsgáltak, Magyarországon volt a leghosszabb az éves átlagos kimaradási idő, 2,92 óra, ezt Szlovénia követte 2,16, majd Görögország 1,63 órával.
„Bár Olaszországban rövidebb az átlagos kimaradási idő, mint Görögországban, a háztartások nagy száma miatt az érintett európai országok között ott a legmagasabb a kimaradások becsült éves összköltsége” – áll a tanulmányban.
„Az áramkimaradások Olaszországban évente nagyjából 154,7 millió euróba kerülhetnek a háztartásoknak, amelyet szorosan követ Lengyelország 152,1 millió euróval.”
Ezek a számok az energiaszektorban használt, standard „value of lost load” feltételezésből származnak, amellyel az áram nélküliség költségét becslik (például az élelmiszerek megromlása, a fűtés/hűtés kiesése, az internetszolgáltatás zavarai és az általános kellemetlenség). Nem a helyi áramárakon alapulnak.
Megmenthetik-e a megújulók Európa túlterhelt hálózatát?
Európa tavaly júniusban és júliusban olyan hőhullámot élt át, amelynek során a hőmérséklet elérte a 40 °C-ot (forrás: angol), ami akár 14 százalékkal is megdobta a napi áramigényt. Ez, a hőerőművi leállásokkal együtt, a napi átlagos villamosenergia-árak két-háromszorosára emelkedéséhez vezetett.
Az energiapolitikai elemzőműhely, az Ember szerint azonban az EU-ban rekordot döntő napenergia-termelés segített stabilan tartani az áramellátást a megugró kereslet közepette.
„A hőhullám csúcspontján csak Németországban akár 50 GW-nyi napenergiát termeltek, ami az ország villamosenergia-termelésének 33–39 százalékát adta” – közölte az Ember.
„Németországban 14 GW akkumulátoros és 10 GW szivattyús energiatározó kapacitás működik, amelyek lehetővé tették, hogy a napenergiatermelés egy részét eltárolják, és a naplemente után használják fel.”