Bajánál át lehet sétálni a Sugovicán. A Duna déli szakaszán már annyi a gázló, hogy a hajóforgalmat is korlátozni kellett. A szakértők tudják, hogy mi a baj, de a megoldásra se ötlet, se pénz nincsen.
Az extrém alacsony vízállás miatt a Margit hídnak már teljesen kilátszik a talapzata, a Dunából kikandikáló homokpadon pedig egyre több látogató kíváncsi a ritka jelenségre. Sokan a folyó kavicsaiból építenek méretes tornyokat. Budapesten még így sem kritikus a helyzet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az egyik járókelő emlékeztetett: a Dunán a földnyelv meg az átjáró a Margit híd alatt gyakran szokott látszani. Szerinte sokkal fontosabb lenne, hogy a kormány a Velencei-tó megmentésével foglalkozzon.
A Duna alsó szakaszán viszont már történelmi mélypontra esett vissza a vízszint. Olyannyira, hogy Mohács közelében már egy második világháborús hajóroncs is láthatóvá vált.
Bajánál a legrosszabb a helyzet, ahol a Sugovica egyes ágai már szinte teljesen kiszáradtak, az élővilág pedig elpusztult. A legrosszabb napon mindössze 14 centiméter volt a víz mélysége, ami a fele az eddigi negatív rekordnak.
A helyi Vízügyi igazgatóság Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályvezetője, Abonyi Csaba elmondta az Euronewsnak, hogy nem a pillanatnyi helyzet a legaggasztóbb, hanem a tendencia.
Abonyi szerint, amit a tudósok mindig mondanak az beigazolódni látszik: a Dunán is egyre gyakrabban, egyre hosszabban, egyre kisebb vizek várhatóak.
A szakember rámutatott: korábban ha nem esett elég csapadék, akkor is az Alpokból lefolyó olvadék pótolta a vízhiányt. A globális felmelegedés miatt azonban a gleccserek drasztikusan visszahúzódtak, így alig maradt tartalék.
A legnagyobb gond, hogy a folyók esetében a vízpótlás érdekében nem lehet megnyitni egy csatornát, mint egy tónál, hanem meg kell várni, hogy valahonnan több víz érkezzen és a klímaváltozás kevésbé éreztesse a hatását. Így az emberek teljesen ki vannak szolgáltatva a természetnek.