A nagyvárosok betontengerében az éjszaka sem hoz jelentős enyhülést a nyári hőségben. Szenved, ember, állat, növény. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy van megoldás, többféle is, csak komolyan kellene venni a helyzetet.
Korántsem újdonság, jó ideje világos, milyen mértékben romlik az életminőség a városokban, főleg nyáron, amikor évről évre egyre elviselhetetlenebb a hőség egész Európában. Az idei hőhullámok ismét elkerülhetetlenné teszik, hogy szembenézzünk a ténnyel: folyamatosan terebélyesedő városaink úgy működnek, mint a kazánok az amúgy is kibírhatatlan melegben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Jól ismert jelenség, neve is van
A városi hősziget effektus lényege, hogy a sűrűn beépített, burkolt városi területek mikroklímája jelentősen, akár 2-10 Celsius-fokkal is melegebb, mint a környező, növényzettel borított vidékeké.
A folyamat hátterében több minden áll.
- Hőelnyelő anyagok mindenütt: Az utak, tetők és épületek sötét színű aszfaltból, betonból és téglából készülnek, amelyek nappal elnyelik a napsugárzást, majd éjszaka folyamatosan visszasugározzák azt a környezetükbe.
- Nincs elég növény: A fák és a talaj a nedvesség párologtatásával hűtik a levegőt. A városokban a beton és az aszfalt elzárja a talajt, a csapadék gyorsan elfolyik, így ez a természetes hűtőhatás elvész.
- Mesterséges hőtermelés: Az autók, a gyárak és az épületek klimatizálása és fűtése folyamatosan hőt bocsát ki a városi légtérbe.
- Beépítik a szélcsatornákat: A magas épületek toronyházai lelassítják vagy megfogják a természetes szélmozgást, ami megakadályozza a meleg levegő gyors kicserélődését.
Mindez az európai lakosság háromnegyedét érinti, és ez az arány egyre emelkedik. Márpedig a hőszigetek nemcsak kényelmetlenné teszik az életet, de veszélyesek is lehetnek. A magas hőmérséklet egészségügyi problémákat, például hőgutát és légzési problémákat okozhat, nem beszélve arról, hogy folyamatosan gerjeszti a légkör felmelegedését.
A légkondicionálás nem megoldás
Bár a legtöbb városlakónak a légkondicionálás a válasza az egyre elviselhetetlenebb nyári hőségre, ez csak pillanatnyi enyhülést hoz, és hosszú távon épp az ellenkező irányba hat. A ventilátorokat is figyelembe véve a levegő mesterséges hűtése a globális villamosenergia-fogyasztás 10 százalékát teszi ki, aminek előállítása jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához és a globális felmelegedéshez.
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a legfontosabb, hogy a városokban felszámoljuk a betonfelületeket, ahol csak lehet, és természetes hőszabályozóként fát, füvet, bokrokat ültessünk helyette.
A fák és más zöld növények vízgőzt bocsátanak ki, ami önmagában is jótékony hatással van a hőérzete, és közben árnyékot is adnak mind az embereknek, mind a talajnak. A kutatások azt mutatják, hogy a fák telepítése a városokban a helyi körülményektől függően 2°C és 10°C között csökkentheti a hőmérsékletet.
Ugyanilyen fontos a mesterséges árnyékolás ott, ahol a zöldítés nem lehetséges. A villamos- és buszmegállók, sőt akár egész utcák fölé árnyékolót kell építeni, erre nagyon sok példa van világszerte. Minél könnyebb textúrájú anyagokat kell használni ehhez, mert azok nem nyelik el a napfényt. Sokat segíthet a háztetők fehérre festése is, illetve az utak, járdák és parkolók is bevonhatóak fényvisszaverő anyaggal.
Az ma már közhelynek számít, hogy a tömegközlekedés fejlesztése milyen rendkívül fontos tényező a károsgáz-kibocsátás csökkentésében. Ha ugyanis ennek köszönhetően kevesebben ülnek autóba, kevesebb útra és parkolóra van szükség, így aztán csökken a betonfelület a városokban.
A kutató azt is hangsúlyozta, hogy a mindennapokban vannak olyan rutinjaink, amelyekkel szintén teheljük a környezetünket, de erről fogalmunk sincs.
Csak ülünk, és görgetünk
Bár a közösségi média, és az internet egésze virtuálisnak tűnik, minden egyes lájk, videó és megosztás mögött hatalmas energiafogyasztás áll.
A képeket, nagy felbontású videókat és algoritmusokat kiszolgáló szerverparkok a nap 24 órájában működnek. Ezen óriási létesítmények működtetése és folyamatos hűtése rengeteg áramot igényel. Ha kevesebb adatot hívunk le, csökken a szerverek terhelése és az áramfogyasztásuk is.
A digitális tartalomfogyasztás globálisan a teljes légi közlekedéshez hasonló mértékű szén-dioxid-kibocsátásért felelős. Az alkalmazások között is nagy a különbség. A TikTok percenként kb. 2,63 gramm szén-dioxidot termel felhasználónként a folyamatosan betöltődő videók miatt. Az Instagram szintén percenként nagyjából 1,5 gramm szén-dioxid kibocsátásáért felelős. A Facebook kevésbé videóalapú, így percenként csak körülbelül 0,79 gramm szén-dioxidotgenerál.
Egy átlagos felhasználó napi görgetése (a különböző platformokon összesen) éves szinten akár 60 kg szén-dioxidot is jelenthet, ami egy autóval megtett több száz kilométeres utazásnak felel meg.
Mindezt tetézi az egyre súlyosabb aszály
Magyarországon már most olyan szintű a vízhiány a talajban, amilyen korábban augusztus végére szokott kialakulni. A szakemberek szerint ilyen időjárás mellett az idei év megdönti majd a 2022-es rekordot. Márpedig a kiszáradt földbe hiába telepít a vársotervezés zöldnövényzetet, víz nélkül nemcak a virágok és a gyep, de a fák sem bírják sokáig.
Bardócz Sándor Budapest főtájépítésze Facebook-bejegyzésében úgy fogalmaz: "Egy évtized múlva ezt azt jelentheti, hogy el fogjuk veszteni a nagy fáink 40%-át, amely a jelenlegi városi lombtömeg 95%-át adja. Közben pedig a 10 évnél fiatalabb fáink a aszályperiódusok miatt nem tudnak megfelelően növekedni, mesterséges öntözés nélkül életben sem tudnánk őket tartani."
A szakember részletesen leírja azt a borzasztó körforgást, amelynek a végeredménye az lesz, hogy Budapest "egy évtized múlva el fogja veszteni a nagy fái 40 százalékát", márpedig ezek a fák adják a lombtömeg 95 százalékát. A 10 évnél fiatalabb fák pedig nem tudnak megfelelően növekedni az aszályos időszakok miatt, öntözés nélkül életben sem maradnának.
A fák küszködése hosszan tart
Bardócz Sándor szerint Budapesten a Gellérthegy állapota mutatja legjobban, hol tart az a folyamat, amely hosszú távob a fák tömeges pusztulásához vezet.
"A talajból hiányzó nedvesség a talaj mikrobiomját is felperzseli, létfontosságú szimbionta gomba és baktériumtörzsek sorvadnak el, megszűnik a harmat, a légszárazság pedig arra készteti a növényeket, hogy lassítsák vagy beszüntessék a párologtatást, a légcserenyílások lassan bezáródnak, a természetes hűtés megszűnik, az anyagcsere folyamatok lelassulnak, a lombkorona felkészül a hibernálódásra. Egy ponton túl a növény mérlegel: a túlélés érdekében inkább ritkítja a lombját, elkezdi ledobálni a leveleit, őszi lombszínek jelennek meg nyáron, a csapadék hiányára úgy reagál, mintha beköszöntött volna november. A hamis tél eltart a csapadékbőség időszakáig, azaz szeptemberig, októberig, hogy a helyét felváltsa a hamis tavasz, mikor majd új lombot akar a fa hozni, helyenként új virágokkal. Amelyek majd szépen lefagynak ősz végére."
A HungaroMet arra figyelmeztet, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbak, hanem hosszabban tartanak és intenzívebbek is évről évre. A természeti környezet és a lakosság terhelése szempontjából nagyon fontos tényező az is, hogy meddig kell elviselni a hőséget. Márpedig az elmúlt évek azt mutatták, hogy a kánikula már nem napokban, hanem hetekben mérhető.
A pillanatnyi előrejelzések szerint a következő hetekben sem várható jelentősebb csapadék, így a szakemberek arra számítanak, hogy az aszály és minden kísérő tünete súlyosbodni fog.