Jørgensen energiaügyi biztos figyelmeztette az uniós fővárosokat: az EU-t nem fenyeget azonnali gázellátási válság, de az árak és a kínálat a tél közeledtével tovább szorulhat, áll egy, az Euronews által látott levélben.
Az európai energiaügyi biztos, Dan Jørgensen arra kérte az uniós kormányokat, hogy továbbra is fékezzék az energiakeresletet, és csökkentsék a gáz- és villamosenergia-fogyasztást a „rendkívül alacsony” tárolói szintek mellett, ami egy, az Euronews birtokába került levélből derül ki.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Arra kérem Önöket, fontolják meg olyan intézkedések meghozatalát vagy folytatását, amelyek fenntarthatják a betáplálást, illetve a szükséges ideig mérsékelhetik a gáz- és villamosenergia-keresletet”, olvasható a levélben, amely megjegyzi, hogy a helyzet „nem javult” Jørgensen márciusi első figyelmeztetése óta.
A figyelmeztetés arra az időszakra esik, amikor az uniós gáztárolók kihasználtsága mintegy 70 százalékos, nagyjából 12 százalékponttal elmaradva az egy évvel korábbi szinttől. Ez derül ki a gázipari érdekképviselet, a Gas Infrastructure Europe legfrissebb adataiból. A közel-keleti folyamatos zavarok és az ázsiai országok éles versenye a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokért felfelé hajtja az árakat, és ellátási válsággal fenyeget.
A holland TTF, Európa referenciapiaca a földgázárakra, jelenleg körülbelül 72 eurón áll megawattóránként, ami 40 euró/MWh-s emelkedés azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án lebombázta Iránt. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a tél csúcsidőszakában az árak akár 100 euró/MWh fölé is felszökhetnek, ha az Öböl térségéből érkező LNG-exportvolumen nem nő, vagy ha a norvég karbantartási munkák elhúzódnak, és tovább korlátozzák az exportot.
Az EU energiaügyekért felelős vezetője szerint a csúcsidőszakokban felhasznált villamos energia mennyiségének csökkentése kevesebb gáz elégetését jelenti az erőművekben, ami mérsékli a nyomást mind a gázellátáson, mind az áramárakon. A háztartások és a vállalkozások már most is érzékenyen reagálnak a rezsiszámlákra, miközben a kormányok nyomás alatt állnak, hogy megvédjék a fogyasztókat egy újabb ársokktól.
A Bizottság kifejezetten azokra az intézkedésekre mutat rá, amelyeket a 2022-es energiaválság idején alkalmaztak, például az áramfogyasztás csökkentésére a csúcsterhelési órákban, a fogyasztók ösztönzésére, hogy okosmérők és kiskereskedelmi tarifák segítségével áttegyék fogyasztásukat más időszakokra, a középületek hőmérsékletének korlátozására, a kültéri fűtés visszafogására, valamint a felesleges közvilágítás éjszakai lekapcsolására.
Jørgensen ugyanakkor nem lép tovább kötelező intézkedések előírásáig.
„A 2022-es energiaválság idején hasznosnak bizonyultak az önkéntes, jól megtervezett fogyasztáscsökkentő lépések, és a jelenlegi helyzetben is építhetünk az akkori tapasztalatokra”, áll a levélben.
Mindazonáltal az EU energiaügyi vezetője a miniszterek figyelmét a nemzeti vészhelyzeti tervekre is felhívja, amelyek komolyabb eszközöket tartalmaznak arra az esetre, ha a helyzet romlana. Ilyenek például a megszakítható gázszerződések vagy az erőművek földgázról más tüzelőanyagokra való átállítása.
Nincs roham a tárolókért
Jørgensen azt is javasolta a fővárosoknak, hogy éljenek az uniós gáztárolási szabályok nyújtotta rugalmassággal, kerüljék a pánikszerű vásárlást, és fontolják meg a 80 százalékos töltöttségi célkitűzést ahelyett, hogy mindenáron a 90 százalékos szint elérésére törekednének.
Normális körülmények között a tárolók feltöltése elsősorban az ellátásbiztonságról szól, hiszen minél több gáz van a föld alatt, annál nagyobb a puffer a téli fogyasztási csúcs idejére. Ha azonban a világpiac már eleve feszes, a nagy mennyiségű vásárlás önmagában is tovább hajthatja felfelé az árakat.
A Bizottság azzal érvel, hogy a jelenlegi körülmények között a 80 százalékos szint is elegendő lehet a téli ellátásbiztonsághoz, és közben lehetővé teszi, hogy az országok hosszabb időszakra osszák el a vásárlásaikat, elkerülve az idény végén kialakuló kapkodást.
A dán biztos szerint az EU ugyan ellenállóbb energiainfrastruktúrával vág neki a télnek, mint Oroszország Ukrajna elleni inváziója előtt, de a helyzet még korántsem kényelmes.
„Bár az uniós gáztárolói szintek kivételesen alacsonyak, és a helyzet továbbra is nehéz, jelenleg nincsenek azonnali ellátásbiztonsági kockázatok”, áll a levélben.
Árproblémáról ellátási válságra
A biztató üzenetek ellenére Brüsszel már nem csupán a fogyasztók védelméről beszél a magas árakkal szemben. Az uniós kormányokat most a fogyasztás kezelésére kéri, mivel maga a felhasználás vált az ellátási probléma részévé.
„Amint az Energiaunió munkacsoportjában megvitattuk, olyan árkrízissel állunk szemben, amely összekapcsolódik egy ellátási válsággal”, írja Jørgensen.
Brüsszel egyelőre gondosan különbséget tesz a romló árhelyzet és az azonnali fizikai hiány között, hangsúlyozva, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyben az ellátásbiztonság.
Lehet, hogy az EU-nak elegendő gáz áll majd rendelkezésére a tél átvészeléséhez, de ennek biztosítása jóval magasabb áron történhet, különösen, ha a globális LNG-piac feszes marad, és az európai országoknak más vevőkkel kell versenyezniük.