A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a „trópusi éjszakák” komoly veszélyeket rejtenek magukban.
Perzselő hőmérsékletek térnek vissza Európába, alig néhány héttel azután, hogy egy halálos hőhullám szorongatta a kontinenst.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Spanyolország meteorológiai szolgálata, az AEMET máris az ország több térségére sárga riasztást adott ki a hőmérséklet „jelentős emelkedése” miatt, miközben narancssárga figyelmeztetés van érvényben az északkeleti országrészben a várható heves esőzések és viharok miatt.
Az előrejelzések szerint Sevilla, Zaragoza és Córdoba szenvedi meg leginkább a hőséget, a hőmérséklet a jövő hét folyamán a 40 °C-os tartomány közelébe emelkedhet. Trópusi éjszakákra is készülni kell, amikor egy 24 órás időszakban a hőmérséklet nem süllyed 20 °C alá, vagyis a helyieknek éjszaka sem jut sok lélegzetvételnyi enyhüléshez.
Franciaország, ahol a múlt hónap példátlan hőhulláma több halálos áldozatot követelt, a délnyugati és bordeaux-i térségben várhatóan akár 39 °C-os csúcsokra készül.
Portugáliában a hőmérséklet szombattól (június 20.) kezdve emelkedik, és az előrejelzések szerint a jövő héten is nagyon magas marad; egyes térségekben elérheti, sőt meghaladhatja a 40 °C-ot Maria João Frada meteorológus szerint.
„Már arról beszélünk, hogy a jövő hét elejére 35-40 °C körüli hőmérsékletek várhatók, de a 40 °C inkább a belföldi területekre korlátozódik, a Douro-völgy belső vidékeire, a Tejo-völgyre és az Alentejo belső részeire” – magyarázza Frada, hozzátéve, hogy a nyugati partvidéken is 35 °C körül alakulhat a csúcshőmérséklet.
„Ez nem egyszerűen egy újabb forró hét”
Olaszország meteorológusai arra figyelmeztetnek, hogy a jövő héten az észak-afrikai szárazföld szubtrópusi öveiből érkező forró légtömegek borítják el az országot, ami a déli régiókban perzselő hőséget hoz, miközben Firenzében is akár 40 °C-os csúcsértékek lehetnek.
Még a jellemzően hűvösebb országokban is felmelegedés jelei mutatkoznak a következő napokban.
A wfy24.com meteorológusainak első előrejelzései szerint Bulgária és Románia belső, Duna menti síkságain a hőmérséklet 38 °C közelébe emelkedhet, Budapesten pedig 36-37 °C-ig kúszhat fel, ahogy a magasnyomású gerinc kiterjed a Kárpát-medencére.
„Ez nem egyszerűen egy újabb forró hét; mindent mutat, ami egy úgynevezett blokkoló légköri eseményre utal, nem pedig egy gyorsan múló meleg időszakra” – mondja az Euronews Earthnek Ionna Vergini, a wyf24 alapítója.
Európa „strukturális lemaradása” a szélsőséges hőséggel szemben
Vergini a hőmérséklet megugrását az „új normális” tankönyvi példájaként írja le, ahogy a hőt csapdázó gázok tovább fűtik a bolygót.
„Ami a felkészültségről árulkodik, az egyre szélesedő strukturális szakadék” – mondja. „Dél-Európában viselkedésbeli tűrőképesség alakult ki a szélsőséges hőséggel szemben: átszervezett napirend, szieszta, redőnyök stb., de ez viselkedéses alkalmazkodás, nem biológiai, és nem védi a fizikai infrastruktúrát.”
Az elektromos hálózatok még a forróbb régiókban is nehezen birkóznak meg a légkondicionálók használatának hirtelen megugrásával, és sok tömegközlekedési rendszer is a 20. század végén meghatározott hőmérsékleti küszöbértékekre épül, így szintén sérülékenyek a szélsőséges hőséggel szemben.
A múlt héten az északnyugat-olaszországi Torino városában hatalmas áramszünetek bénították meg az életet, miután a májusi hőhullám túlterhelte a helyi villamosenergia-hálózatot.
A Transilien, Franciaország elővárosi vasúti és tram-train hálózata már arra kéri az utasokat, hogy indulás előtt ellenőrizzék a menetrendeket, mert a hőhullám fennakadásokat okozhat a közlekedésben.
A trópusi éjszakák rejtett veszélyei
A közelgő hőmérséklet-emelkedést a Földközi-tenger térségének nagy részén a trópusi éjszakák gyakoribbá válása is kíséri.
Ez a jelenség már most hatással van a közszolgáltatásokra, például az iskolákra is, ahol azt fontolgatják, hogy a diákokat védendő – akik a magas éjszakai hőmérsékletek miatt nem tudnak rendesen aludni – a vizsgák időpontját módosítsák.
„A tartós éjszakai hőség talán még nagyobb közegészségügyi kockázatot jelent, mint a nappali csúcshőmérséklet” – magyarázza Vergini. „Amikor a legalacsonyabb értékek nem süllyednek 20 °C alá, sőt a legrosszabb esetekben 25 °C fölött maradnak – amit egyesek szupertrópusi éjszakáknak neveznek –, a szervezet elesik a létfontosságú regenerálódási időszaktól, a szív- és érrendszer pedig folyamatos terhelés alatt áll, miközben igyekszik lehűteni a testmaghőt.
„A hőhullámok idején tapasztalt többlethalálozás sokkal szorosabban függ össze az egymást követő, magas éjszakai minimumokkal, mint egyetlen forró délutánnal.”
A trópusi éjszakák a városokban gyakran még elviselhetetlenebbek az úgynevezett urban heat island effect, vagyis a városi hősziget-hatás miatt. Ilyenkor a hő a magas épületek között reked meg, a városokban található rengeteg aszfalt és beton pedig elnyeli, majd visszasugározza a levegőbe a meleget.