Terhes volt az egyik nő, aki az athéni robbanásban tragikusan életét veszítette.
Teljes erővel zajlik a hatóságok vizsgálata annak kiderítésére, mi okozta a halálos robbanást az athéni Plakában, a Lysikratous utcában álló épületben, ahol hat ember vesztette életét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az első adatok arra utalnak, hogy a nyomozók elsősorban egy esetleges földgázszivárgást vizsgálnak, ám egyelőre sem a szivárgás pontos kiindulópontját, sem azt a mechanizmust nem sikerült bizonyossággal azonosítani, amely a robbanást kiváltotta. Emellett olyan forgatókönyvek is léteznek, amelyek propánpalack robbanásáról szólnak, ezek azonban egyelőre nem nyertek megerősítést.
A hat halálos áldozat közül két idős lakó a második emeleti lakásban élt, további négyen pedig - négy amerikai állampolgár, két testvér és partnereik, Florin Hotza és Eris Csani, valamint házastársaik, Ian Alexander Kirkpatrick és Florinda Hotza - az épület első emeletén béreltek lakást.
Az amerikai állampolgárok közül három albán származású volt. Az egyik pár nászútra érkezett Görögországba, és a család egyik tagjának elmondása szerint a nő terhességének harmadik hónapjában járt.
A helyszínen mintegy tízfős, speciálisan képzett egység dolgozik a Tűzokozással kapcsolatos bűncselekmények felderítéséért felelős igazgatóságtól, amely a romokból származó nyomokat összegyűjti és kiértékeli.
Párhuzamosan vizsgálják az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatok eredményeit is, amelyekből várhatóan kulcsfontosságú válaszok érkeznek, míg az áldozatok azonosítása érdekében megindult a családtagjaiktól származó genetikai anyag levétele és összehasonlítása.
Különös figyelmet fordítanak a második emeleti lakásra, ahol az idős házaspár élt. Ez az épület egyetlen része, amely rendelkezett működő földgázcsatlakozással.
Az első emeleten korábban volt gázszolgáltatás, de azt 2021-ben megszüntették. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a lekapcsolás egy ellenőrzést követően történt, amely a közös használatú térben elhelyezett kazán telepítésével kapcsolatban tárt fel problémát.
A nyomozók a romok között megtalálták a földgáz-berendezés egyes elemeit, a második emeleti kazánt azonban még nem sikerült előkeríteni. Ez még fontosabbá teszi a rendszer rekonstrukcióját, valamint annak feltárását, hogy volt-e olyan pont, amelyen keresztül szivárgás keletkezhetett.
Hogyan történhetett a robbanás?
Az egyik forgatókönyv szerint nagy mennyiségű földgáz szivároghatott be az éjszaka folyamán a lakásba, és az épület belsejében rekedt. Amennyiben a koncentráció elérte azt a szintet, amelynél a gáz már gyúlékony, egy apró elektromos szikra is elegendő lehetett ahhoz, hogy gyújtóforrásként szolgáljon.
Ebben az összefüggésben külön vizsgálják a 76 éves nő holttestének helyét, amelyet a fürdőszobában, a mosdókagyló közelében találtak meg. A nyomozók igyekeznek kideríteni, hogy közvetlenül a robbanás előtt tartózkodott-e ott, illetve hogy valamely elektromos művelet, például a világítás felkapcsolása vagy egy készülék bekapcsolása okozhatta-e a szikrát.
Emellett egy másik verziót is vizsgálnak: hogy a szivárgás kisebb mértékben, korábban kezdődött, és így fokozatosan halmozódott fel a gáz egy zárt térben. A gáz pontos útja az épületen belül és az a mód, ahogyan végül összegyűlt, kulcsfontosságú információ a nyomozás szempontjából.
Eddig nem találtak propánpalackot, és nincs olyan adat, amely arra utalna, hogy a gáz másik ingatlanból származott volna, majd átvándorolt volna ebbe a lakásba.
Nem érkezett előzetes hivatalos bejelentés
A hatóságokat az is foglalkoztatja, hogy a robbanás előtt észleltek-e gázszagot. Az eset után érkeztek beszámolók a környéken érezhető lehetséges szagról, azonban a tűzoltóság és az Athéni Önkormányzat eddigi információi szerint a robbanást megelőzően nem érkezett hivatalos bejelentés.
A helyszínre az Enaon EDA szakemberei is kivonultak, hogy ellenőrizzék a földgáz-berendezést, és segítséget nyújtsanak a lehetséges szivárgási forrás azonosításában.
Ezzel párhuzamosan az Explozív Szerkezetek Hatástalanítására szakosodott egység első vizsgálata nem tárt fel olyan nyomot, amely robbanószerkezetre utalna.
Az épület károsodása és a lökéshullám
A károk képe azt erősíti meg, hogy a robbanás epicentruma a második emelet magasságában lehetett. A szomszédos épületeken is ezen a szinten láthatók a legsúlyosabb sérülések, míg a földszinti födémen nem tapasztalható hasonló mértékű pusztulás.
A szakértők egyúttal vizsgálják a lökéshullám irányát és azt is, hogyan mozgott a gáz az épületen belül. Ezen adatok elemzése segíthet annak rekonstruálásában, mi történt a robbanást megelőző utolsó pillanatokban.
Statikai vizsgálatok a szomszédos épületekben
A robbanás ereje súlyos károkat okozott nemcsak abban az épületben, ahol történt, hanem a két szomszédos ingatlanban is. A környék biztonsági okokból továbbra is le van zárva, miközben az Athéni Önkormányzat illetékes szolgálatai újabb helyszíni szemléket kezdenek.
A mérnökök célja, hogy pontosan felmérjék a károkat, és megítéljék az érintett épületek statikai biztonságát. Az OASP elnöke, Efthymis Lekkas, a természeti katasztrófák kezelésének professzora hangsúlyozta, hogy régi épületről van szó, amelynek szerkezete nagy részben falazatra épül, ami növeli az ilyen erős lökéshullámokkal szembeni sérülékenységet.
A statikai állapot végleges megítélése azonban csak az összes helyszíni szemle és műszaki vizsgálat lezárulta után lesz lehetséges.