A természetben előforduló azbeszt preventív szabályozása Európában ugyanis jelenleg nem létezik. Az ország nyugati felében már több mint 300 helyszínen találtak azbeszttartalmú kőzúzalékkal burkolt felületeket. Helyszíni riport.
Több száz helyszínen lehet azbeszttel szenyezett az útburkolat az ország nyugati felében. Az egyik ilyen terület Szombathely jelenleg is épülő, kertvárosi része, az Oladi-plató: nyolc-tíz éve is ki lehet téve szennyezésnek, ennyi ideje szállítanak ugyanis köveket osztrák bányákból a környékre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Weiszburg Tamás geológus, az ELTE Ásványtani Tanszékének volt vezetője az azbesztről elmondta: önmagában csupná egy darab kőről van szó, az alakja az, ami számít. Egy nagyon vékony szálról beszélünk, amely kicselezi a szervezet védekező mechanizmusát, ezért súlyosan karcinogén lehet.
"Mint egy kígyó, beáll a légáramlásba és egészen a hörgőkig le tud jutni, és onnan nem jön ki. És mivel hosszú, nem tudják betokozni a megfelelő falósejtek és így állandó gyulladásos állapotot hozhat létre. Egy állandó gyulladásos állapot aztán idővel átalakulhat rákká" - fogalmazott, kiemelve, hogy ez az anyag egy "lassú gyilkos": azbeszt okozta tumor évtizedekkel az ásványi szálak belélegzése után is kialakulhat.
Ha rendesen le van zárva, nincs baj
Weiszburg Tamás azt is hangsúlyozta, a legnagyobb gond az, hogy az azbesztet tartalmazó kőzúzalékból megépített utakra nem tették rá a zárórétegeket, nem aszfaltozták le őket.
Mint mondta, az ország nyugati megyéiben több száz kilométer út van, ami semmilyen gondot nem okoz, mert rajtuk van a záróréteg. Ha viszont egyszer ezeket valamilyen okból felbontják - csatornázás vagy bármi miatt -, akkor mindig meg kell majd nézni, hogy az útalap azbeszttartalmú vagy sem. Mert ha igen, akkor amíg nem zárják vissza, tehát a munkálatok idejére a munkások védelmét megfelelő védőmaszkokkal biztosítani kell.
Hétfőn a kormány elé kerül az ügy
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter személyesen nézte meg a főleg kisgyerekes családok lakta szombathelyi városrészt.
"Azzal, hogy az autók sebességét lecsökkentettük, már nagyon sokat tudtunk nyerni, kevésbé verik fel a port" - mondta a miniszternek Nemény András, Szombathely polgármestere. Emellett folyamatosan locsolják a területet.
"Három megye érintett és nem tudjuk még, hogy hova kerültek kövek az osztrák bányákból, amiből egyébként négyet már bezártak. Még egy ötödik működik, és onnan hoznak követ. Én úgy gondolom, hogy tárcaközi egyeztetésre kell ezt bocsájtani és hamar dönteni kell, ezért hétfőn a kormány elé viszem ezt az ügyet" - közölte Gajdos László a helyszínen tartott néhány perces sajtótájékoztatón.
A preventív szabályozás hiánya
Weiszburg Tamás geológus szerint annak, hogy ez a szennyezés megtörténhetett, egyrészt az ismerethiány az oka, másrészt pedig a jogalkotási hézag: a természetes azbeszt preventív szabályozása Európában ugyanis jelenleg nem létezik.
"Lehet, hogy ugyanannak a bányának az egyik oldaláról azbeszttartalmú részt fejtettek, a másik oldaláról meg nem azbeszttartalmút. Tehát itt nem valami szándékos környezetkárosítási helyzetről van" - magyarázta. "Van egy joghézag persze, a felelősöket természetesen érdemes keresni, de látni kell azt, hogy annak ellenére, hogy tudományosan, geológiailag ismer ttény volt az, hogy bizonyos bányák tartalmaznak azbesztet, nem tudták és nem is akarták hatóságilag betiltani Ausztriában a bányászatot. Ennek pedig az az oka, hogy ilyenfajta törvény nincsen" - hangsúlyozta.
Eddig már több mint 300 helyszínen találtak szennyezést, három megye egészen biztosan érintett. Nemcsak Szombathelyen, de Sopronban és Kőszegen is borítottak be felületeket a természetben előforduló azbesztet tartalmazó kőzúzalékkal.