Paracetamolt, ibuprofent, karbamazepint, diklofenákot és más gyógyszereket mutattak ki a Balti-tengerben. A kutatók szerint a felírás, használat és hulladékkezelés átalakítása csökkentheti a gyógyszerek beáramlását.
A Balti-tenger – Európa északkeleti részén kilenc ország által körülvett beltenger – a világ egyik legszennyezettebb tengere.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Évtizedes szennyezés örökségét hordozza: a második világháború után több ezer tonna vegyi lőszert és egyéb hadianyagot süllyesztettek el a vizeiben.
Ma a mikroműanyagok, az ipari vegyi anyagok és a mezőgazdasági eredetű szennyezés tovább növelik a nyomást azon az ökoszisztémán, amely félig zárt jellege miatt különösen sérülékeny.
A gyógyszereredetű szennyezést vizsgálja négy ország – Svédország, Finnország, Litvánia és Lettország – kutatócsoportja, amely szerint a Balti-tenger gyógyszerterhelését nem lehet pusztán a partvonalon kezelni.
„Nemcsak a szennyvíztisztításról van szó” – mondta Marmar Nekoro, a svédországi Uppsala Egyetem gyógyszerésztudományi karának kutatója az Euronewsnak. „A teljes életciklust kell végiggondolnunk.”
A gyógyszerszennyezés egy része jóval korábban megelőzhető lenne – amikor felírnak egy készítményt, amikor a páciens eldönti, hogy szedi-e és hogyan szedi, illetve amikor a fel nem használt gyógyszercsomagot nem kidobják, hanem visszaviszik a patikába.
A megközelítés nem azt jelenti, hogy a betegeket arra kérik, hagyjanak abba számukra szükséges kezeléseket. A kutatók szerint inkább arról van szó, hogy az orvosok a terápiásan egyaránt megfelelő készítmények közül választva az környezeti hatásokat is mérlegelhetnék, miközben a betegek és az egészségügyi rendszerek is többet tehetnének azért, hogy a fel nem használt gyógyszerek ne kerüljenek a környezetbe.
A figyelt szerek egyike a diklofenák, egy széles körben használt gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapító, amelyet már kimutattak vízi környezetben. Kristina Garuolienė, a Vilniusi Egyetem kutatója szerint bizonyos esetekben megfontolhatóak lennének alternatív készítmények is.
„Ez már az ésszerű gyógyszerrendelés felé való elmozdulás: amikor az orvosok gyógyszert írnak fel, azt is végig kell gondolniuk, melyik készítmény nem veszélyes a környezetre” – mondta az Euronewsnak.
A probléma különösen élesen jelentkezik a Balti-tengeren, ezen Európa északkeleti részén fekvő, kilenc ország által határolt beltengeren. A világ egyik legszennyezettebb tengere, és félig zárt jellege miatt különösen sérülékeny.
A szennyezés ára
A gyógyszerek számos útvonalon jutnak el a Balti-tengerbe: a háztartásokból és kórházakból érkező szennyvízen, a gyógyszergyártó üzemek kibocsátásain, valamint a mezőgazdaságból és más szárazföldi forrásokból származó lefolyáson keresztül. A kedvtelésből tartott állatok is hozzájárulhatnak ehhez, ha az ürüléküket nem gyűjtik össze és nem ártalmatlanítják megfelelően.
Csak a szennyvíztisztító telepek évente mintegy 1800 tonna gyógyszermaradványt engednek a Balti-tengerbe – derül ki az UNESCO és a Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság tíz éve készült jelentéséből (forrás: angol). A legtöbb szennyvíztisztító telepet még nem (forrás: angol) szerelték fel kifejezetten a gyógyszerszennyezés kiszűrésére szolgáló, negyedik tisztítási fokozattal.
„Amikor gyógyszert szed, páciensként, a szer vagy a hatóanyag egésze nem szívódik fel a szervezetében; egy része, sőt gyakran jelentős hányada kiürül” – magyarázta Marmar Nekoro, az Uppsala Egyetem gyógyszerésztudományi karának kutatója az Euronewsnak.
Ha a hatóanyagok egyszer a tengerbe kerülnek, hosszú ideig megmaradhatnak a környezetben. A karbamazepint, egy epilepszia, idegfájdalom és bipoláris zavar kezelésére rendelt gyógyszert többször is kimutatták a Balti-tenger különböző pontjain.
„Közel három és fél év kell ahhoz, hogy a mennyisége a felére csökkenjen” – mondta Nekoro. „A lebomlás tehát nagyon-nagyon lassú”, ami az anyag felhalmozódásához vezet.
A legnagyobb aggodalom nem az, hogy az embereket közvetlenül veszélyezteti a vízben való fürdés – Björn Wettermark, az Uppsala Egyetem gyógyszerhasználatot vizsgáló epidemiológia professzora, a projekt vezetője szerint – kivéve az antibiotikum- vagy antimikrobiális rezisztencia kockázatát.
A kutatók elsősorban a tengerben élő, nem célzott szervezetekre gyakorolt hatások miatt aggódnak. A gyógyszerek befolyásolhatják a vadon élő állatokat, és hozzájárulhatnak az antimikrobiális rezisztencia szélesebb problémájához.
A halak, békák és más fajok szervezetében nőiesedés figyelhető meg a mesterséges ösztrogének miatt, ami akár teljes populációkra is hatással lehet. A Balti-tengerben élő kék kagyló, a Mytilus edulis – kulcsfontosságú faj, mivel átszűri a vizet – bizonyos fájdalomcsillapítóknak való kitettség esetén kevesebb energiát tud fordítani a normál anyagcserére és növekedésre.
A kagylóállományok változása tovább növelheti a terhelést egy olyan ökoszisztémán, amelyet már most is gyógyszermaradványok és más szennyezők, valamint az eutrofizáció sújt – ez az a folyamat, amikor egy víztest túl sok tápanyagot kap, emiatt a növények és algák rohamosan elszaporodnak, és kimerítik az oldott oxigént.
A megfelelő gyógyszerek felírása
A kutatók ezért a felírás és a gyógyszerhasználat javítását is lehetséges eszköznek tekintik a szennyezés csökkentésére.
Ez nem azt jelenti, hogy a betegeket meg kellene fosztani a számukra szükséges gyógyszerektől. Inkább arról van szó, hogy ha több, klinikailag egyformán megfelelő lehetőség áll rendelkezésre, a környezeti hatás is szempont lehet a választásnál.
„Régi vizsgálatok sora mutatja, hogy sokszor nem a legjobb gyógyszereket írják fel, sem a klinikai hatásukat tekintve, sem a túlhasználat miatt, amely gyakran felesleges” – mondta Wettermark.
„Így számos kettős haszon érhető el azáltal, hogy már az első lépésben javítjuk a gyógyszerek felírását és használatát – de valószínűleg mindkettőre szükség van ahhoz, hogy a környezetre is érezhető hatást gyakoroljunk.”
Az orvosi gyakorlat megváltoztatása azonban nem pusztán azt jelenti, hogy az orvosoknak »zöldebb« gyógyszereket kellene választaniuk.
A környezetbarát gyógyszerrendelésről készült friss svéd tanulmány (forrás: angol) szerint az orvosoknak célzottabb képzésre és jobb hozzáférésre van szükségük a gyógyszerek környezeti hatásaival kapcsolatos információkhoz.
A fel nem használt gyógyszerek visszavitele
A fel nem használt gyógyszerek is a környezetbe juthatnak, ha a háztartási hulladékba dobják őket, vagy a lefolyóba, illetve a vécébe öntik.
Garuolienė szerint Litvániában egyre nagyobb a gyógyszerek patikákba történő visszavitelének ismertsége.
„Évről évre egyre több gyógyszert visznek vissza az emberek a gyógyszertárakba” – mondta, hozzátéve, hogy Litvániában szabályok írják elő, miként kell a gyógyszereket visszavinni.
Ez pozitív fejlemény – tette hozzá –, mert azt jelenti, hogy kisebb eséllyel dobják ki a gyógyszereket vagy öntik a vécébe.
Felvet egy másik kérdést is: miért maradtak felhasználatlanul a gyógyszerek?
„Valószínűleg nem az előírásoknak megfelelően használják őket, vagy talán az orvosaink túl sok gyógyszert írnak fel, és ezek közül néhányra valójában nincs is szükség” – fogalmazott.
A kutatók végső célja, hogy túllépjenek az egyedi gyógyszerrendelési döntéseken, és átfogóbb képet rajzoljanak arról, miként csökkenthető a gyógyszerszennyezés a teljes Balti-tengeri régióban.