Franciaország hőségtűrési próbákat tart, most hődóm fogságába kerül
Franciaország történelmének legforróbb májusi napját élte meg, miközben még kivételesebb hőhullámra készül.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nemzeti meteorológiai szolgálat, a Météo France közölte, hogy tegnap 352 mérőállomáson – főként a nyugati országrészben – dőltek meg a havi melegrekordok; a legmagasabb, 37,1 °C-os hőmérsékletet Hossegor közelében, Biarritz mellett mérték. Éghajlatkutatók szerint az ilyen „példátlan” esemény esélye az évnek ebben a szakában egy az ezerhez, az 1979-ig visszanyúló mérések alapján.
Az előrejelzések szerint az ország a következő napokban is fulladozni fog a hőségben, mivel egy „rendkívül szokatlan és erőteljes” hődóm alatt rekedt – egy olyan légköri képződmény alatt, amely hőhullámokat zár be, és az ember okozta éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá válik.
A nappali csúcshőmérséklet Nantes-ban ma (május 26-án) perzselő 35 °C lehet, Párizsban, Lyonban, Toulouse-ban és Bordeaux-ban pedig 34 °C-ot várnak. Még az északi városokban, például Lille-ben is 30 °C körüli maximumokkal számolnak.
A hőhullámot, amelyet már több halálesettel is összefüggésbe hoztak – köztük egy 53 éves futó vasárnapi halálával egy párizsi futóversenyen –, vészjelzésként értékelik arra, mi várhat Franciaországra a nyár közeledtével.
Melegszik Franciaország?
Tavaly hőhullámok egész sora sújtotta Franciaországot, az ország egyes részein 40 °C-ig emelkedett a hőmérséklet. Több tucatnyi megyében rendeltek el narancssárga riasztást, Aude megyében pedig az elmúlt 50 év egyik legsúlyosabb franciaországi erdőtüze pusztított a forró, száraz időjárás miatt. 2025 az Európai Unió történetének eddigi legrosszabb erdőtüzes éve volt.
Az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálata (C3S (forrás: angol)) szerint Franciaország 2025 nyarán végig az átlagosnál melegebb körülményeket tapasztalt, és az ország nagy részén 15-tel több „nyári nap” volt a megszokottnál. Nyári napnak azt nevezik, amikor a maximum hőmérséklet legalább 25 °C.
Dél-Franciaország délnyugati részein jelentkeztek a legnagyobb hőmérsékleti anomáliák, ahol a hőmérséklet körülbelül 6 °C-kal haladta meg az évszakos maximum átlagát.
A perzselő nyár után a London School of Hygiene & Tropical Medicine gyors elemzése arra jutott, hogy az éghajlatváltozás felelős a 854 európai városban bekövetkezett 24 000 haláleset mintegy 68 százalékáért, mivel akár 3,6 °C-kal is megemelte a hőmérsékletet.
A tanulmány szerint az éghajlatváltozás 1 444 hőhullám okozta halálesethez járult hozzá Franciaországban, Párizs pedig az egyik legmagasabb áldozatszámot jegyezte.
Ez az a forgatókönyv, amelyre Franciaország évek óta készül, a „Párizs 50 °C-on” című, úttörő jelentőségű válsággyakorlat óta.
Felkészült Franciaország a szélsőséges hőségre?
2023-ban Párizs két kerületében szervezték meg a „Párizs 50 °C-on” elnevezésű kezdeményezést, hogy felkészítsék a lakosokat a jövőbeli, extrém hőhullámokra.
A program várostervezőket, egészségügyi szakembereket, tudósokat és hatósági szereplőket hozott össze, hogy feltárják a lakhatás, az egészségügy, az energiaellátás és a közterek sebezhetőségeit.
A gyakorlat részeként mintegy 70 gyermeket vittek le egy sötét alagútba, ahol állandóan 18 °C a hőmérséklet. Odalent arra kérték őket, hogy játsszák el azokat a szélsőséges hőhatásokat, amelyek hamarosan az új normává válhatnak.
A gyakorlat során például azt szimulálták, hogy a gyerekeket egy áramszünet miatt megromlott étel mérgezi meg, illetve eljátszották, mi történik, ha szén-monoxid szivárog egy hibás áramfejlesztőből. A gyerekek gondviselői előzetesen teljes körű beleegyezést adtak a részvételhez.
A Vöröskereszt munkatársai a megrendezett jelenetek segítségével próbálták eldönteni, kit küldenének először kórházba, tisztában lévén azzal, hogy a közegészségügyi rendszerek hőhullámok idején gyorsan túlterhelődnek. Tűzoltók, városi tisztviselők és tanárok is részt vettek a gyakorlatban, szimulálva az ilyen események okozta káoszt.
A gyakorlat értékelése arra figyelmeztetett, hogy az extrém hőség súlyos közegészségügyi kockázatot jelent Franciaországban, különösen a legsebezhetőbb közösségek számára. Kiderült az is, hogy az olyan infrastruktúrák, mint a metró és a vasútvonalak szintén veszélyeztetettek a hőhatások miatt.
Jelentésük szerint Párizst „oázisvárossá” kell alakítani: több növényzetre, több árnyékos közterületre van szükség, csökkenteni kell a hőt elnyelő burkolt felületeket, valamint a iskolákat és a közintézményeket is a szélsőséges hőhullámokhoz kell igazítani.
Párizs – számos más európai városhoz hasonlóan – gyakran esik áldozatul a városi hősziget-hatásnak. Ilyenkor a városi infrastruktúra – például a beton és az aszfalt – elnyeli a hőt, így tartva magasan a hőmérsékletet. A beltéri légkondicionálók használata csak fokozza ezt a hatást, még ha sokak számára létfontosságú menedéket is jelentenek.
„Az elkövetkező évtizedben azok az országok járnak majd a legjobban, amelyek nem a leggazdagabbak, hanem amelyek a hőséget közegészségügyi vészhelyzetnek tekintik, nem pedig pusztán időjárási jelenségnek” – mondta Ionna Vergini, a WFY24 (forrás: angol) globális időjárás-előrejelző szolgálat alapítója az Euronews Earthnek.
Mit tesz Franciaország a szélsőséges hőség ellen?
Párizs az elmúlt két évtizedben radikális átalakuláson ment keresztül, miközben a város egyre zöldebbé válik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint 2020 óta több mint 100 000 fát ültettek Párizsban, köztük 40 000-et a 2023-as télen.
2020 óta több mint 6 000 parkolóhelyet és 1,3 hektár aszfaltburkolatot számoltak fel, hogy zöldfelületté alakítsák az utcákat. 2024-re csaknem 100 párizsi utca kapott ültetőládákat, amelyek lehetővé teszik, hogy a természet a városi környezettel együtt fejlődjön. A fák és növények javítják a levegő minőségét is, ami különösen fontos a szennyezett városok számára.
„Ezek az átalakítások egyszerűbbé válnak és általános gyakorlattá lesznek a készülő bioklimatikus helyi városrendezési tervnek (PLUb) köszönhetően, amely kőbe vési Párizs átalakulását a több növényzettel és természettel járó jövő felé, a városban további 300 hektárnyi természetes terület létrehozását célozva” – áll az IUCN közleményében.
A „Párizs 50 °C-on” gyakorlat megállapításai mellett Franciaország a szélsőséges hőség kiváltó okait is igyekszik kezelni.
Az áprilisi Santa Marta-i fosszilisenergia-csúcstalálkozón Franciaország bemutatta a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást célzó nemzeti ütemtervét, amely az elektromosításra épül.
A terv szerint az ország 2030-ra felhagy a szén, 2045-re az olaj, 2050-re pedig az energiatermeléshez használt földgáz alkalmazásával, összhangban azzal a szélesebb célkitűzéssel, hogy elérje a karbonsemlegességet.
A dokumentum egyesíti a már elfogadott intézkedéseket – köztük a gázkazánok betiltását az új épületekben 2026-tól, valamint azt a célt, hogy 2030-ra az új autók kétharmada elektromos legyen –, és megerősíti Franciaország elkötelezettségét más országok átmenetének támogatása mellett.