Hantavírus Európában az MV Hondius-járvány előtt is: fokozza a klímaváltozás a jövőbeli kockázatot?
Újabb világjárványtól való félelmek robbantak ki ebben a hónapban, miután az MV Hondius óceánjáró egy halálos hantavírus-járvány gócpontjává vált.
A WHO legfrissebb Disease Outbreak News jelentése szerint május 13-ig összesen 11 megbetegedést jelentettek, köztük három halálesetet.
A hajón terjedésének sajátosságai és a vírus lappangási ideje miatt további esetekre számítanak. A WHO ugyanakkor megerősítette, hogy jelenleg nincs jele egy „kiterjedtebb járványnak”.
Mi az a hantavírus, és hogyan terjed?
Az önkéntes karanténba vonuló utasokról szóló hírek és a védőfelszerelésbe öltözött mentődolgozókról készült felvételek azonnal a COVID-járvánnyal vontak párhuzamot. Ezt az aggodalmat a WHO többször is igyekezett eloszlatni, hangsúlyozva, hogy a két betegség terjedési módja jelentősen eltér.
„Ez nem koronavírus” – mondta Maria van Kerkhove, a WHO járványügyi és pandémiás felkészültségéért felelős igazgatója az első utas halálhírére reagálva. „Szeretnék teljesen egyértelmű lenni: ez nem a SARS-CoV-2, és nem egy újabb COVID-pandémia kezdete.”
A hantavírusokat egy dél-koreai folyóról nevezték el; nem egyetlen betegséget, hanem egy víruscsaládot jelölnek. Több mint 20 különböző hantavírust ismerünk, és szinte mind a rágcsálókkal, például patkányokkal és egerekkel terjedő fertőzésekhez köthető.
Miközben a hantavírusok többsége nem terjed emberről emberre, az Andok-vírus törzs esetében ritka, de dokumentált emberi fertőzési láncok is előfordultak; ez a törzs áll a mostani hajójárvány hátterében is.
A fertőzés ugyanakkor így is csak szoros kontaktus útján terjed. Az egyik 2018-as, Argentínában kitört járványt például egyetlen bulira vezették vissza: úgy vélik, egy fertőzött személy 34 embert betegített meg, közülük 11-en meghaltak.
Klimaváltozás áll a hantavírus-járvány mögött?
A tudósok már régóta összefüggésbe hozzák a klímaváltozást és a fertőző betegségeket.
Az éghajlat kulcsfontosságú tényező az élőlények – köztük a kórokozókat hordozó gazdaszervezetek (olyan állatok, amelyek képesek kórokozókat hordozni vagy terjeszteni), a betegségeket terjesztő vektorok (például szúnyogok és kullancsok), valamint maguk a kórokozók (mint a vírusok vagy baktériumok) – elterjedése és terjedése szempontjából.
A Nature tudományos folyóiratban 2022-ben megjelent tanulmány (forrás: angol) szerint az összes emberi fertőző betegség több mint fele éghajlat-érzékeny, ideértve a hantavírusok okozta megbetegedéseket is.
„Ha egy betegség éghajlat-érzékeny, akkor fennáll a lehetősége annak, hogy a klímaváltozás befolyásolja annak epidemiológiáját, ideértve földrajzi elterjedését és az emberekre gyakorolt hatásait is” – mondja Kris Murray, a Medical Research Council gambiai kutatóegységén, a London School of Hygiene & Tropical Medicine intézetében dolgozó professzor az Euronews Earthnek.
„Hantavírusok esetében az éghajlati jellemzők és maga a klímaváltozás közvetlenül befolyásolhatják a hantavírus-gazdafajok, így számos rágcsálófaj jelenlétét és egyedszámát.”
A csapadékmintázatok megváltozása például hatással lehet a rágcsáló gazdafajok szaporodási idejére és sikerességére. Murray figyelmeztet: ennek „tovagyűrűző hatásai” lehetnek az emberek fertőzésnek való kitettségére.
Élőhelypusztítás fokozhatja a zoonózisos járványokat
Az élőhelyek elvesztése, pusztulása vagy leromlása, amelyet gyakran az ember okozta erdőirtás vált ki, közvetlenül és közvetve is befolyásolhatja a betegségek terjedését.
„Azokon a területeken, ahol zoonotikus gazdafajok élnek, a növényzet eltávolítása vagy más romboló tevékenység mobilizálhatja a fertőző kórokozókat” – magyarázza Murray.
„A hantavírus-fertőzések például gyakran akkor következnek be, amikor az emberek megzavarják azokat a helyeket, ahol rágcsálók – a hantavírusok természetes rezervoárgazdái – élnek, mivel a vírus a vizeletükkel és az ürülékükkel ürül, és bizonyos ideig megmaradhat a környezetben.”
Ha ezeket az élőhelyeket megbolygatják, a kórokozó a levegőbe kerülhet, vagyis a közelben tartózkodók belélegzés útján megfertőződhetnek.
„A feldarabolt ökoszisztémák gyakran az alkalmazkodóképes rezervoárfajoknak, például rágcsálóknak, denevéreknek vagy kullancsoknak kedveznek, miközben meggyengítik azokat a természetes ökológiai egyensúlyokat, amelyek segítenek szabályozni a kórokozók terjedését” – mondja Jörg Schelling professzor, a Müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem Klinikai Központja Háziorvostani Intézetének korábbi igazgatója az Euronews Earthnek.
A WHO jelenleg abból a feltételezésből indul ki, hogy a fertőzések még azelőtt történtek, hogy az utasok felszálltak volna a hajóra. Argentínában tavaly július óta 101 hantavírusos esetet regisztráltak, 32 halálesettel. Ez jóval több, mint 2024-2025-ben, amikor 64 megbetegedést és 14 halálesetet jelentettek.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a növekedés összefügg azzal a súlyos aszállyal, amely 2023-ban és 2024-ben sújtotta Argentínát, majd az azt követő években bőségesebb csapadék követte. Ez több növényzetet és így több táplálékot jelent a hantavírusok gazdaszervezetei, például a patkányok számára.
Jelent-e veszélyt a hantavírus Európára?
A hantavírus jóval azelőtt jelen volt Európában, hogy a hónap elején a címlapokra került volna: az első dokumentált járványt 1934-ben jegyezték fel Svédországban.
Egy 2009-ben a National Library of Medicine (forrás: angol) adatbázisában megjelent tanulmány szerint Nyugat-Közép-Európában a magasabb hőmérsékletek a Puumala-hantavírus gyakoribb járványaival hozhatók összefüggésbe, mivel fokozzák a magképződést és az erdei pockok (bank vole) állománysűrűségét.
Skandináviában viszont a melegebb telek a védő hótakaró hiánya miatt a pocokpopulációk csökkenéséhez vezettek.
A Puumala-vírus a hantavírus-fertőzések leggyakoribb oka Európában; az emberek többnyire úgy fertőződnek meg, hogy belélegzik a fertőzött erdei pockok vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett porszemcséket. Enyhébb lefolyású vérzéses lázat okoz veseérintettséggel (hemorrhagiás láz vese szindrómával), amely hirtelen jelentkező lázzal, fejfájással, hát- és hasi fájdalommal járhat.
Halálos kimenetel azonban ritkán fordul elő, és emberről emberre nem terjed.
„A hantavírusok világszerte előfordulnak, így Európában is, és elképzelhető, hogy a klímaváltozás új vagy fokozódó lehetőségeket teremt az emberekre való átterjedésre, de a kockázatok pontosabb megértéséhez további kutatásokra van szükség az egyes gazdafajok szintjén” – magyarázza Murray.
„A hantavírusok esetében fontos, hogy bár világszerte okoznak időnként megbetegedéseket, általában nem terjednek hatékonyan emberről emberre. Ez az, ami megkülönbözteti a ritka, szórványos és többnyire elszigetelt eseteket a nagyobb fertőzési gócoktól, mint amilyet most látunk.”
Schelling szerint a klímamodellek arra utalnak, hogy különösen Észak- és Nyugat-Európa egyes részei válhatnak a jövőben „egyre alkalmasabbá” a hantavírusok rezervoárjaként működő rágcsálófajok számára.
„Azokban a térségekben, ahol hagyományosan hidegebb volt az éghajlat – így Skandinávia, a Baltikum egyes részein és a közép-európai magasabban fekvő területeken –, a felmelegedéssel hosszabbá válhat a fertőzések szezonja, és megváltozhat a rágcsálók egyedszáma” – mondja.
Hozzáteszi: bár a hantavírus pontos földrajzi eltolódásával kapcsolatban továbbra is nagy a bizonytalanság, Európa zoonózisos betegségtérképe várhatóan „jelentősen” átalakul a következő évtizedekben.
Mit tehet Európa a hantavírus ellen?
A hantavírus-járvány nyomán a szakértők arra szólítják fel a döntéshozókat, hogy erősítsék meg azokat a megfigyelőrendszereket, amelyek egyesítik a járványügyi, ökológiai és éghajlati adatokat.
„Ez magában foglalja olyan változók monitorozását, mint a hőmérséklet, a csapadék, a növényzetre utaló indexek, a földhasználat változása és a biodiverzitás mutatói, mindezt az emberi megbetegedések nyomon követésével párhuzamosan” – sorolja Schelling.
„Nemzeti szinten egyes országok már most is alkalmaznak klímaadatokra épülő előrejelzéseket olyan vektorok által terjesztett betegségekre, mint a dengue, a chikungunya, a nyugat-nílusi láz vagy a kullancsencephalitis (TBE); ezek mintaként szolgálhatnak a szélesebb körű megfigyelőrendszerekhez is.”
Schelling szerint az európai közegészségügyi rendszereknek továbbra is több beruházásra van szükségük a klímaálló infrastruktúrába, mivel a jövőbeli járványok megelőzése nemcsak a jobb megfigyelésen múlik, hanem az ökológiai zavarok és magának a klímaváltozásnak az alapvető okain is.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint a legutóbbi hantavírus-járvány egy „váratlan megoldásra” mutat rá: a természet helyreállítására.
A Science Direct folyóiratban megjelent 2021-es tanulmány (forrás: angol) arra a következtetésre jutott, hogy a trópusi erdők helyreállítása csökkentheti két fontos rezervoár rágcsálófaj állományát, és ezzel mérsékelheti csaknem 2,8 millió, sérülékeny térségekben élő ember fertőzési kockázatát.
„A helyreállítást közegészségügyi beavatkozásként kellene elismerni” – mondja Paula Prist az IUCN-től. „Bár a klímaváltozás mérséklésében és a biodiverzitás helyreállításában betöltött szerepe már jól ismert, legalább ilyen fontos stratégia az emberi egészség védelmében is.”
A jövőre nézve Murray úgy véli, további kutatásokra van szükség a járványkockázat jobb megértéséhez, különösen az olyan „újonnan felbukkanó fertőzések” esetében, „amelyek most jelennek meg az emberi populációban, vagy a korábbitól eltérő módon viselkednek”.