A hatóságok szerint sokat számított az is, hogy a rengés fél 8 körül történt, még éppen azelőtt, hogy elkezdődött volna a tanítás az iskolákban és a munka az irodákban.
A Fülöp-szigeteki hatóságok pénteken közölték, hogy az évek óta tartó katasztrófa-felkészültségi gyakorlatoknak köszönhető, hogy nem követelt még több áldozatot az elmúlt 50 év egyik legerősebb földrengése. Jelenleg 46 halottról tudnak, és 38 embert tartanak nyilván eltűntként.
A hétfőn, Sarangani tartomány partjai közelében kipattant, 7,8-as erősségű tengeri földrengéssel járó pusztítás legalább 688 embert megsebesített, és több mint 45 ezret kényszerített otthona elhagyására. Mintegy felük még mindig szükségszállásokon él, mert a rengés miatt több mint 12600 ház megrongálódott.
A hatóságok szerint az otthonukat elhagyni kényszerültek közül sokan a heves utórengések miatt még mindig túlságosan traumatizáltak ahhoz, hogy visszatérjenek. A Polgári Védelmi Hivatal közleménye szerint a halottak és az eltűntek számát többszöri ellenőrzés után jelentősen lefelé módosították.
Ahogy telnek a napok, egyre több felvétel kerül fel a közösségi médiába a káosz pillanatairól: láthatjuk, ahogy döbbent tömegek nézik végig kisebb épületek összedőlését, ahogy zászlófelvonási ünnepségek válnak kaotikussá, vagy azt, ahogy a hosszú nyári szünet utáni első tanítási napon megmozdul a föld.
A felvételeken pánikszerűen sikítozó diákok láthatók, akik azonban ülve maradnak vagy mozdulatlanul állnak az iskolaépületek előtt; néhányan a kezükkel a fejüket védik, miközben tanáraik nyugalomra intik őket.
Az egyik videó, amely milliós nézettséggel vált virálissá a Facebookon, általános iskolás kisdiákok tucatjait mutatja, amint egy fákkal övezett iskolaudvaron ülnek, amelynek talaja szemmel láthatóan jobbra-balra ringatja őket. Egy közeli, bádogtetős előtető később nagy robajjal összeomlott, mire sokan futásnak eredtek, a tanárok azonban visszarendelték és arra kérték, hogy maradjanak ülve. A Davao Occidental tartomány tengerparti, Malita nevű településén működő általános iskola nem jelentett sérülteket a földrengés miatt.
„Ez az eset emlékeztet arra, milyen fontos a földrengésekre való felkészülés, a rendszeres katasztrófavédelmi gyakorlatokkal együtt” – áll a Mahayahay Általános Iskola közleményében.
Teresito Bacolcol, a Fülöp-szigeteki Vulkán- és Szeizmológiai Intézet igazgatója elmondta: az évek óta tartó katasztrófafelkészültségi gyakorlatok segítettek az embereknek felkészülni az olyan szélsőséges eseményekre, mint a hétfői rengés, amely az elmúlt fél évszázad egyik legerősebb földrengése volt az országban.
Bacolcol szerencsésnek nevezte azt is, hogy a rengés reggel 7 óra 37 perckor történt, néhány perccel azelőtt, hogy a munkahelyek és az iskolák zárt tereiben megkezdődött volna a munka, illetve a tanítás.
„Jó látni, hogy az erőfeszítéseink, amelyekkel igyekeztünk megtanítani az embereknek, mit tegyenek földrengés esetén, valamelyest meghozták a gyümölcsüket” – mondta Bacolcol az Associated Press hírügynökségnek.
Az igazgató ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy néhány olyan épület is összeomlott, amelynek ki kellett volna bírnia a nagy erejű földrengést, ha betartották volna az ország építési szabályzatban alapuló előírásokat.
Ednar Dayanghirang, a mintegy 5 millió lakosú Soccsksargen régió Polgári Védelmi Hivatalának vezetője elmondta: a rendszeres katasztrófafelkészültségi gyakorlatok többféleképpen is hozzájárultak az áldozatok számának csökkentéséhez, például azzal, hogy megakadályozták, hogy életveszélyes tolongások alakuljanak ki.
„Előírtuk, hogy minden iskolaigazgató vegyen részt egy egynapos, eseménykezelési tanfolyamon, majd azt is, hogy a tanárok közül katasztrófavédelmi csapatokat jelöljenek ki a földrengések, szökőárak kezelésére” – mondta Dayanghirang.
A Fülöp-szigetek a világ egyik leginkább katasztrófasújtotta országa. Területén gyakran vannak földrengések és vulkánkitörések, mivel a Csendes-óceánt övező, szeizmikus törésvonalakból álló úgynevezett „Tűzgyűrűn” fekszik.