A világ harmadik legnagyobb olajtermelője csaknem 50 százalékkal növelheti kitermelését.
„Az energia iránti kereslet csak nőni, nőni és nőni fog” – mondta Doug Burgum amerikai belügyminiszter egy abu-dzabi olajkonferencián novemberben. „Ma jött el a nap, hogy kimondjuk: nincs energiaváltás. Csak energiatöbblet van.”
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Olajpárti kijelentései nagy tapsot arattak emirátusbeli házigazdái körében.
Most úgy tűnik, az Egyesült Arab Emírségek ezt az OPEC olajkartellből való kilépésével készül megvalósítani; a szervezet a világ nyersolaj-termelésének mintegy 40 százalékát tartja kézben.
Az ország az elmúlt években visszautasította azokat az OPEC-kvótákat, amelyeket túl alacsonynak érzett, vagyis nem adhatott el annyi olajat a világnak, amennyit szeretett volna.
„Mivel az utóbbi években hatalmas összegeket fektetett a termelési kapacitás bővítésébe, a nagy egész azt mutatja, hogy az Egyesült Arab Emírségek alig várja, hogy több olajat pumpálhasson” – írta elemzésében a Capital Economics.
Az EAE OPEC-ből való kilépése több fosszilis kitermelést hoz?
Az EAE OPEC-ből való kilépése várhatóan nem lesz azonnali hatással az olajkínálatra és az árakra, amelyek továbbra is Irán gyakorlatilag teljes zárától függenek a Hormuzi-szoros hajózási útvonalán; ezen halad át a világ olaj- és gázexportjának nagyjából egyötöde.
Hosszabb távon azonban jó eséllyel több olaj várható. Az ország azt ígéri, hogy a „többlettermelést fokozatosan és megfontolt módon hozza a piacra, a kereslethez és a piaci feltételekhez igazodva”.
Az Egyesült Arab Emírségek, a világ harmadik legnagyobb olajtermelője, közvetlenül az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának február 28-i kezdete előtt naponta mintegy 3,4 millió hordó nyersolajat termelt. Márciusban ez 1,9 millió hordóra esett vissza naponta, miután az országot iráni rakéta- és dróntámadások érték; Irán szintén az OPEC tagja.
Elemzők szerint az ország nagyjából napi 5 millió hordó megtermelésére is képes, vagyis azon kevés OPEC-tag közé tartozik, amelyek gyorsan tudják növelni a kitermelést.
Egy hordó nyersolaj elégetése nagyjából 0,43 tonna CO2-kibocsátást okoz. Ha az EAE további 1,6 millió hordóval növelné a napi kitermelést, az évente akár 250 millió tonna plusz CO2-kibocsátást jelentene, vagyis többet, mint Spanyolország vagy maga az EAE teljes éves kibocsátása.
Az EAE távozása az OPEC-ből gyengíti a szervezet képességét a kínálat és az árak szabályozására, ugyanakkor arra is ösztönözheti a többi tagot, hogy ők is felfuttassák a kitermelést.
Az EAE OPEC-ből való kilépése azt is jelzi, hogy az ország egyre szorosabban igazodik a washingtoni Trump-kormányzathoz, amely energiapolitikájának középpontjába a fosszilis kitermelés bővítését állította, és aktívan ösztönzi az öböl menti államokat, hogy több olajat pumpáljanak a piacra az alacsony árak fenntartása érdekében.
Az öbölbeli olaj finanszírozza Európa zöld átállását?
Az Egyesült Arab Emírségek 2023-ban adott otthont az ENSZ COP28 klímatárgyalásainak, amelyek végén csaknem 200 ország történelmi vállalást tett a bolygót felmelegítő fosszilis energiahordozóktól való elmozdulásra.
A klímaaktivisták azonban szkeptikusan tekintettek a tárgyalásokra, részben azért is, mert a nemzeti olajvállalat vezérigazgatója, Szultán Al-Dzsaber töltötte be a COP28 elnöki posztját, miközben ő felügyelte a kitermelés bővítésének terveit is.
Vannak azonban, akik szerint az EAE nem választ az olaj és a megújulók között, hanem mindkettőt igyekszik a végletekig felfuttatni.
Állami megújulóenergia-vállalata, a Masdar agresszíven fektet be tiszta energiába belföldön és külföldön egyaránt. Tulajdonosai között az Abu Dhabi National Energy Company (TAQA), az állami befektető Mubadala és az Abu Dhabi National Oil Company (ADNOC) szerepel, utóbbit Al-Dzsaber vezeti.
Több mint 40 országban vannak befektetései, és meghatározó szereplője az európai tengeri szélenergia-piacnak is: portfóliójába tartozik a Hywind Scotland, a világ első úszó tengeri szélerőműparkja, az angliai Dogger Bank South, valamint a Németországban épülő Baltic Eagle tengeri szélerőműpark.
A fosszilisekre tett fogadás kockára teszi az éghajlatot
Az ország közleménye szerint az OPEC-ből való kilépésre hozott döntés „tükrözi az Egyesült Arab Emírségek hosszú távú stratégiai és gazdasági vízióját és változó energiaprofilját, beleértve a hazai energiatermelésbe irányuló felgyorsított beruházásokat”.
A fosszilis energiahordozók továbbra is a gyorsuló éghajlati válság fő hajtóerejét jelentik, miközben a globális kibocsátás a sorozatos nemzetközi vállalások ellenére is azon az úton halad, hogy az idén rekordmagas szintet érjen el.
Egyes előrejelzések szerint a párizsi klímaegyezményben rögzített, 1,5 Celsius-fokos melegedési küszöbön belül maradni legkésőbb 2028 elejére gyakorlatilag lehetetlenné válhat.
Az EAE OPEC-ből való kilépése világossá teszi, hogy a világ legnagyobb termelői közül néhány arra fogad, hogy az emberiség jóval azután is égetni fogja az olajat, hogy a tudomány szerint már régen fel kellett volna hagynia vele, és ennek megfelelően pozicionálják magukat.