A miniszterek és magas rangú tisztviselők részvételével zajló kétnapos fórumon több mint 50 ország képviselője vitatja meg, hogyan lehetne elmozdulni az olaj, a gáz és a szén használatától.
A résztvevők Santa Marta városában gyülekeznek: ez az első olyan globális tárgyalás, amelynek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás felgyorsítása. A részt vevő országok szerint ez a lépés nem csupán éghajlati szempontból kiemelt fontosságú, de energiafüggetlenség szempontjából is elengedhetetlen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A konferenciát tavaly jelentették be, miután Brazíliában véget ért az ENSZ COP30 klímacsúcsa, amelynek végleges megállapodása nem tartalmazott kifejezett utalást a fosszilis tüzelőanyagokra.
A találkozó tükrözi egyes kormányok és aktivisták növekvő frusztrációját amiatt, hogy az ENSZ évtizedek óta tartó klímatárgyalásai nem foglalkoztak közvetlenül a fosszilis tüzelőanyagok termelésével. A legutóbbi tárgyalások elismerték ugyan az átállás szükségességét, de az országok továbbra is megosztottak abban a kérdésben, hogy hogyan valósítsák meg és hogyan finanszírozzák a váltást.
A következtetés elkerülhetetlen: el kell mozdulnunk a fosszilis tüzelőanyagoktól – nem csupán azért, mert ez jót tesz az éghajlatnak, hanem azért is, mert erősíti energiafüggetlenségünket és biztonságunkat” – hangsúlyozta Stientje van Veldhoven, Hollandia éghajlatpolitikáért és zöld növekedésért felelős minisztere, amely Kolumbiával közösen rendezi a konferenciát.
„Mi, európaiak... naponta félmilliárd eurót veszítünk, amíg ez a háború folytatódik” – mondta a küldötteknek Wopke Hoekstra, az EU éghajlatügyi megbízottja.
„Már eddig is volt nagyon jó okunk arra, hogy (a fosszilis tüzelőanyagokról) áttérjünk az éghajlatvédelem érdekében... Most már kereskedelmi okokból és a függetlenség érdekében is van rá okunk.”
Energiafüggetlenség az iráni háború nyomán
A szervezők szerint a közel-keleti háború, amely megfojtotta az öböl-menti országok energiaexportját, még inkább rávilágított arra, hogy sürgősen meg kell szabadulni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségtől.
„Van, aki a függetlenséget emlegeti, van, aki a szuverenitást, de alapvetően az energiabiztonságra van szükségük” – nyilatkozta Rachel Kyte, az Egyesült Királyság klímaküldöttje az AFP-nek Santa Martában.
„A világ egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy a fosszilis tüzelőanyagok az instabilitás forrásai.”
Még ha rekordösszegű beruházások is áramlanak a megújuló energiába, a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a tempó még mindig túl lassú ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést biztonságosabb szinten tartsák.
A világ már körülbelül 1,4 °C-kal melegedett az iparosodás előtti időkhöz képest, és úgy tűnik, hogy néhány éven belül átlépheti az 1,5 °C-os határt.
Gustavo Petro kolumbiai elnök arra figyelmeztetett, hogy „az amazóniai esőerdő ég”, hozzátéve, hogy „anélkül eljutunk egy olyan pontra, ahonnan már nincs visszaút”.
Elmondta, hogy az ENSZ éghajlat-tárgyalásai nem hoztak eredményt, azzal érvelve, hogy „a tagállamok egysége meghiúsult”, és a kormányokon túlmutató, szélesebb körű fellépésre szólított fel.
Petro a jelenlegi konfliktusokat is az energiafüggőséghez kötötte, mondván: „a háborúk, amelyeknek tanúi vagyunk, a fosszilis erőforrások körül kialakult kétségbeesett geopolitikai stratégiák eredményei.”
A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése kihívás
A résztvevők listáján szerepelnek a fosszilis tüzelőanyagok nagy termelői, Kanada, Norvégia és Ausztrália, valamint a fejlődő olajipari óriások, Nigéria, Angola és Brazília.
Ők csatlakoznak többek között a szénre támaszkodó feltörekvő piacokhoz, Törökországhoz és Vietnamhoz, valamint az éghajlati sokkokkal szemben rendkívül érzékeny kis szigetországokhoz.
A világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátói, köztük az USA, Kína és India azonban nem vesznek részt, ahogyan az olajban gazdag Öböl-menti országok sem.
A konferencián várhatóan nem születnek kötelező érvényű kötelezettségvállalások, hanem egy sor olyan javaslat, amely a fosszilis tüzelőanyagok termelését és fogyasztását fokozatosan tisztább energiaforrásokra kívánják cserélni.
Ez különösen nagy kihívást jelent az olaj- és gázbevételektől erősen függő fejlődő országok számára, mint például a házigazda Kolumbia.
Kedden Franciaország bemutatta a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó "útitervet", amely határidőket szab a szén 2030-ig, a kőolaj 2045-ig, a földgáz pedig 2050-ig történő fokozatos kivonására az energiaellátásból.
A nemzetek többek között azt is megvitatják majd, hogy miként lehet ezeket a terveket megvalósítani, valamint a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának reformját, amely akadályokat gördít a megújuló energiaforrásokba történő beruházások elé. A szervezők szerint a konferencia célja, hogy politikai lendületet adjon, és összehozza azokat az országokat, amelyek a hivatalos ENSZ-folyamaton kívül is hajlandóak felgyorsítani az átállást.
A konferenciát egyúttal ugródeszkának is tekintik a közelgő globális éghajlat-változási tárgyalások felé, ahol a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésére vonatkozó finanszírozás és határidők várhatóan továbbra is a vita fő pontjai maradnak.