Orbánt, aki korábban utópisztikus fantáziának nevezte az uniós klímacélokat, leváltja Magyar Péter
A mai földcsuszamlásszerű választáson 16 év után megbuktatták Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miután az uniós klímacélokat korábban „utópisztikus fantáziának” nevezte – azt állítva, hogy azok felhajtják az energiaárakat és tönkreteszik a középosztályt –, Orbán rendszeresen olyan politikát támogatott, amely szembement kormánya saját klímasemlegességi céljaival.
Változhat-e mindez a Tisza Párt új vezetője, Magyar Péter alatt?
Bár a 45 éves politikus Orbán Fideszének egykori tagja, óvatos optimizmus övezi ígéreteit, hogy fellép a korrupció ellen, és helyrehozza Magyarország megromlott viszonyát az Európai Unióval.
A választási kampányban a jobbközép, EU-párti Tisza azt ígérte, hogy véget vet a környezeti ügyek politikai alkudozásának: helyreállítja a természet független védelmét, és szigorúbban szabályozza a szennyező iparágakat.
„A beruházások nem veszélyeztethetik az emberek egészségét, és az ország versenyképessége nem épülhet a környezet rovására” – írta a Tisza Párt februárban hivatalos Instagram-oldalán.
„Élhető országot építünk, nemcsak a következő választásig, hanem a következő generációknak is.”
Tisza Párt energiafüggetlenséget céloz
A frissen megválasztott Tisza Párt ígéri, hogy lazítja Magyarország orosz kapcsolatait, és közelebb hozza az országot az EU-hoz.
A párt vállalja, hogy 2035-re megszünteti Magyarország függését az orosz energiától, és 2040-re megduplázza a megújuló energia részarányát.
Orbán kormánya ismételten ellenállt az EU orosz olajra kivetett szankcióinak, miután Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és inkább az olcsó orosz importokra támaszkodott. Ez ugyan hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon Európa legalacsonyabb energiaárai közül néhány fennmaradjon, az országot azonban sebezhetővé tette a sokkokkal szemben.
Magyarország ugyan jelentős előrelépést ért el a napenergia területén – ami a szénkivezetéssel együtt a kibocsátások lassú, de folyamatos csökkenéséhez járult hozzá –, az ország energiamixét azonban továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok uralják.
A hazai megújuló energiaforrásokba történő további beruházások erősítenék Magyarország hosszú távú ellenálló-képességét.
A jobb együttműködés az Európai Unióval várhatóan milliárd eurónyi, a zöld átállásra szánt, befagyasztott forrás felszabadítását is lehetővé tenné.
Szigorúbb fellépés a szennyező iparágakkal szemben Magyarországon
A szennyező iparágak elleni ígért szigorítások között a Tisza Párt kifejezetten megnevezte az akkumulátorgyárakat.
Az elmúlt években országszerte sorra jelentek meg a kínai, dél-koreai és japán tulajdonú akkumulátor-üzemek, Magyarország egyik legnagyobb környezetvédelmi vitájának főszereplői, amelyeket állami támogatások és laza szabályozás ösztönzött.
Az egyes üzemek által kibocsátott mérgező légszennyezés, a talajvíz-szennyezés és az illegális hulladék miatt tüntetések és perek indultak, amelyek részben semmissé teszik az általuk gyártott zöld technológia környezeti előnyeit.
A nagyobb átláthatóság, a korrupcióellenes ellenőrzések és az erősebb, függetlenebb környezetvédelmi intézmények felhatalmaznák a hatóságokat, hogy szigorúbban szabályozzák, vagy akár bezárják a káros üzemeket.
A víz mint nemzeti erőforrás védelme Magyarországon
Magyarország – Európa nagy részéhez hasonlóan – az elmúlt években aszályokkal és hőhullámokkal szembesült, amelyek súlyosan megterhelték vízkészleteit, és a gyorsuló éghajlatváltozás mellett a kilátások is borúsak.
2025 elejére a Duna és a Tisza vízszintje is történelmi mélypont közelébe süllyedt.
Az elhúzódó 2024-es hőhullám és aszály több mint 100 milliárd forint (273 millió euró) kárt okozott az ország mezőgazdaságának. A nem megfelelő szennyvízkezelés és az ivóvízellátás túlzott, felszín alatti vízkészletekre épülő rendszere még bizonytalanabbá teszi a helyzetet.
Magyar pártja a válság enyhítését nagyszabású vízvisszatartó infrastruktúrával, korszerűsített öntözőrendszerekkel és a mezőgazdaság klímaadaptációjával ígéri.
Bizonyos előkészítő lépések már Orbán idején is megtörténtek: egy 2025-ben indított infrastrukturális megújítási program 300 kilométerrel kezdte bővíteni a csatornahálózat kapacitását, és több mint 130 vízmű építését vagy korszerűsítését indította el a mezőgazdasági víztározó kapacitás növelésére.
A tét azonban túlmutat a környezeten. A jobb vízgazdálkodás javíthatja az élelmiszer-biztonságot, és erősítheti a vidéki gazdaságot is – ez kulcsfontosságú választói bázis Magyar számára, aki sokat dolgozott azon, hogy megnyerje a magyar gazdák támogatását.
Orbán alatt a vidéki térségeket gyakran inkább rövid távú támogatásokkal – például az agrárvíz ingyenes használatával – igyekeztek megnyerni, nem pedig azokkal a hosszú távú infrastrukturális beruházásokkal, amelyekre a szakértők szerint az országnak égető szüksége lenne.
Hogy Magyar képes lesz-e megvalósítani ezt a hosszabb távú víziót, miközben helyreállítja a bizalmat Brüsszellel és felszabadítja a befagyasztott uniós forrásokat, az első ciklusának egyik meghatározó tesztje lesz.