Orbán Viktor 16 éve vezeti az alkotmány megváltoztatására is kiterjedő teljhatalommal Magyarországot, ez alatt az idő alatt az ország elfordult a kommunizmus bukása után meghatározott külpolitikai iránytól, liberális demokráciából választási autoriter rendszer lett.
A magyar parlamenti választásokon 16 év után vesztes párt, a Fidesz elnöke, Orbán Viktor a magyarországi puha kommunista diktatúra elleni diákmozgalmárként kezdte a karrierjét. 1989-ben azzal keltett figyelmet, hogy egy nagy hatású tömegrendezvényen, az 1956-os forradalom mártírjainak újratemetésén - túllépve az akkori óvatos ellenzéki konszenzuson - az orosz csapatok kivonulását követelte.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Mind a mai napig 1956 volt az utolsó esély arra, hogy nemzetünk a nyugati fejlődés útjára lépve gazdasági jólétet teremtsen", mondta az akkor 26 éves Orbán Viktor. "A ma vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat, és visszakényszerítenek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelyből most újra megpróbálunk kiutat találni. Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk – mai fiataloktól – a jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja, hány évünk is ott fekszik."
Radikális liberálisból konzervatív liberális
Az első parlamenti választásokon a magyar parlamentbe jutott Fidesz kifejezetten radikális liberális vonalat képviselt. Egy sokat emlegetett anekdota szerint, amikor a kereszténydemokraták emelkedtek szólásra, Orbán "Csuhások, térdre, imához!" felkiáltással viccelődött rajtuk.
A kilencvenes években Orbán a diákmozgalomból lett pártot, a FIDESZ-t liberálisból konzervatív irányba fordította, pártbeli riválisait kiszorította. A szocializmus bukása utáni első magyar kormány, amelynek vezető ereje a konzervatív Magyar Demokrata Fórum (MDF) volt, az átmenet súlyos gazdasági nehézségei miatt gyorsan elveszítette a lakosság támogatását. '93-ban úgy tűnt, hogy az Orbán vezette FIDESZ a következő választás esélyese, azonban egy pénzügyi botrány megrengette a párt iránti bizalmat, és '94-ben a szocialista utódpárt MSZP és a liberális SZDSZ koalíciója került hatalomra Horn Gyula vezetésével.
Ez a koalíció súlyos költségvetési kiigazítások árán - amelyet az akkori pénzügyminiszterről Bokros-csomagnak neveztek - stabilizálta a gazdaságot, miközben Orbán végleg átlavírozta a pártját a politikai spektrum jobb oldalára, így lett Európa legfiatalabb kormányfője 35 évesen 1998-ban.
Harc a szocialista-liberális koalíció ellen
A Fidesz első, 4 éves kormányzása előrevitte a rendszerváltáskor meghatározott célok felé Magyarországot. Folytatódott a gazdasági felzárkózás, az ország belépett a NATO-ba, nagy léptekkel haladt előre az uniós tagság előkészítése. Ugyanakkor a szocialista-liberális befolyás a gazdasági szférában, a médiában és a kultúrában is erős maradt, a Fidesz a 2002-es választást elvesztette a szocialista-liberális koalícióval szemben, ahogy a 2006-ost is.
"Azt a tanulságot vontuk le, hogy Magyarország addig nem lesz szuverén, amíg liberális hegemónia uralja a közgondolkodást", mondta erről Orbán jóval később. "Ha minden létező intézmény, újság, tévé, agytröszt egy álláspontot képvisel, leginkább egyfajta liberális nyugati elit nézőpontját, akkor az ország nem lehet szuverén. Ha liberális hegemónia van, akkor úgy, mint Nyugaton, a konzervatívok, a nemzetiek, a keresztények csak balesetszerűen tudnak választást nyerni, jó szerencsével, Fortuna csókjával. És akkor még mindig ott a kérdés, amit Kövér László (a Fidesz egyik alapítója, jelenleg az országgyűlés elnöke - a szerk.) mondott, hogy kormányon voltunk, de hatalmon nem, ami a szuverenitásnak mégiscsak a lényegi elemét érinti. Ezért, hogy Magyarország szuverén ország maradjon, szükséges, hogy hazánkban ne legyen liberális hegemónia."
Miközben a Fidesz úgy érezte, hogy a legitim demokratikus hatalmát korlátozza a szocialisták és a liberálisok kulturális és üzleti hatalma, a rivális politikai pártok és azok szavazói azzal vádolták Orbánt, hogy fel akarja borítani a kialakult demokratikus kereteket, és teljhatalomra tör, többek között ez is szerepet játszott abban, hogy a 2000-es évek javát ellenzékben töltötte.
A szocialisták botrányról botrányra vergődő második ciklusa alatt beütött a gazdasági válság, ami elsöpörte a Fidesz korábbi riválisait. Orbán óriási felhatalmazással, alkotmányozó többséggel került hatalomra 2010-ben.
Konzervatívból illiberális
2010 után Orbán és pártja Magyarország államberendezkedését teljesen a saját céljaira formálta. Új alkotmányt fogadtak el, a kormánytól független intézményekbe hosszú időre bebetonozták a Fideszhez hű vezetőket. Átszabták a választási rendszert, amely új formájában súlyos százalékokban mérhető előnyben részesítette egyrészt a mindenkori legnagyobb pártot, másrészt a legkisebb településeken népszerűbb pártot - mindkét körülírás a Fideszre illett a legjobban.
Az ellenzék több kormányzati cikluson át gyenge és megosztott maradt, emellett a Fidesz ciklusról ciklusról talált népszerű témákat, amelyekkel megnyerhette a választást. Ez 2014-ben a lakossági háztartási energiaárak máig tartó befagyasztása volt, 2018-ban a migrációval szembeni ellenállás, 2022-ben pedig az, hogy a Fidesz-kormány biztonságot tud nyújtani az ukrajnai háború miatt bizonytalanná vált nemzetközi környezetben.
A Fidesz rendszerének kiépítése során Orbán egyre többször találta magát szemben az európai intézményrendszerrel, amely az európai alapelvek megsértéseként regisztrálta a magyarországi hatalomkoncentráció lépéseit. 2015-ben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke viccelődve már diktátornak nevezte és arcon paskolta Orbánt egy EU-csúcson, ezután egyre súlyosabb uniós válaszlépésekkel kellett az országnak szembenéznie.
Válaszul Orbán meghirdette a "keleti nyitás" politikáját. Arról beszélt, hogy a Nyugat és a liberális demokrácia hanyatlik, ezért a feltörekvő kelettel kell jó kapcsolatot ápolni. Már 2014-ben meghirdette, hogy a magyar berendezkedésről nem a liberális demokrácia keretei között kell gondolkodni.
"Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam", mondta Orbán rendszeres programbeszédeinek helyszínén, a Bálványosi Szabadegyetemen 2014 nyarán. "Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz."
Hogy ez pontosan mit is jelent, azt Orbán nem írta pontosan körül. Bernard-Henry Lévy francia filozófus - a kevesek egyike, aki a magyar miniszterelnökkel kritikus értelmiségiként beszélgethetett vele a témáról - utóbb azt fejtegette, hogy Orbán egy olyan szűkítő demokráciafelfogást hirdet, amelyben "nincsenek emberi jogok", és amelyben az egyetlen jog a választójog. Azt kell megoldani, hogy a választás igazságos és fair legyen, kifejezze a népakaratot, utána viszont ne legyenek korlátok a népakaratot kifejező hatalom előtt.
Nyugatról Keletre
Orbán 2014 után a belpolitikában kevés kihívással szembesült, érdeklődése a külpolitika felé fordult. A keleti nyitás keretében jó kapcsolatokat épített ki Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, Hszi Csinping kínai elnökkel, hivatalban lévő kormányfőként elsőként támogatta Donald Trumpot 2016-ban. Eközben az Európai Unióban egyre több konfliktust vállalt. 2015-ben határozottan kiállt a menekültválság során Európába özönlő emberek - menekültek és gazdasági bevándorlók - befogadása ellen. Később a jogállamiság védelmében indított uniós eljárások és a magyarországi LMBTQ közösség jogainak szűkítése miatt élesedtek konfliktusok Magyarország és az Unió között. 2022 után pedig Magyarország az Ukrajna elleni orosz agresszió ügyében foglalt el különutas pozíciót, gyakorlatilag elutasítva a segítségnyújtást azzal az érveléssel, hogy az csak meghosszabbítja az ukrán háborút.
2026-ra Orbán a hasonló érveléssel élő erők globális bajnokává vált, olyan pártok számítanak a szövetségesei közé, mint a német AfD, a spanyol VOX, a cseh ANO vagy a szlovák SMER. A választás előtt kiállt mellette Donald Trump és Vlagyimir Putyin is, ugyanakkor a Putyinhoz fűződő kapcsolatáról kiszivárogtak olyan hangfelvételek, amelyek kételyeket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy inkább saját szövetségi rendszeréhez - a NATO-hoz és az EU-hoz - vagy inkább Oroszországhoz lojális.
A COVID után romló gazdasági helyzet, 16 év teljhatalom túlkapásai, a korrupció és az 1989-ben kijelölt, nyugati integrációt célzó magyar külpolitikai iránytól való eltérés 2026-ra kitermelt egy győzelemre is esélyes kihívót, a Tisza Pártot, így Orbán hatalma bizonytalanná vált. Jól mutatja Orbán Magyarországon túlmutató jelentőségét, hogy érzékelhetően komoly titkosszolgálati és kormányzati erők mozdultak meg mind elmozdítása, mind a hatalomban tartása érdekében.