Dezinformációs elemzők új taktikákat azonosítanak a hétvégi választások előtt: kreált hírek, zárt Facebook-csoportok, orosz beavatkozás jelei.
A magyarországi parlamenti választás a dezinformáció melegágya volt, a koholt pártprogramoktól a Kremlhez köthető befolyásolási műveletekig.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vasárnapi szavazás és a mérföldkőnek számító eredmény után érdemes végigvenni, pontosan milyen eszközökkel próbálták befolyásolni a voksolást.
Magyar Péter Tisza pártja elsöprő, kétharmados többséget szerzett a 199 fős parlamentben 138 mandátummal, megbuktatva a 16 éve hatalmon lévő Orbán Viktor miniszterelnököt.
Noha a külföldi, különösen az orosz beavatkozás miatti aggodalmak a kampány egészében nemzetközi figyelmet kaptak, elemzők szerint a választás előtt terjedő dezinformációk túlnyomó többsége nem Moszkvából, hanem belföldről indult.
A Lakmusz magyar tényellenőrző szervezet újságírója, Teczár Szilárd úgy becsüli, hogy legalább 90 százalékuk hazai eredetű volt – és ha a hatókört és a befolyást is figyelembe vesszük, szerinte ez az arány még magasabb is lehet.
Ezen a hazai részesedésen belül a Fidesz volt a meghatározó szereplő – és nem csak maga a párt.
Teczár a körülötte kiépült tágabb ökoszisztémára mutat rá, amelybe a befolyása vagy ellenőrzése alatt álló médiumok, illetve olyan fedőszervezetek tartoznak, mint a Nemzeti Ellenállás Mozgalom és a Megafon nevű, úgynevezett influenszerhálózat, amelyeket a kampány két legfontosabb szereplőjeként ír le.
Az Euronews Next közelebbről is megvizsgálja a kampány átfogó narratíváját, valamint azokat az új politikai üzenetküldési trendeket, amelyek a szavazás hajrájában online és offline is megjelentek.
Hazai dezinformáció uralta a kampányt
Dezinformációval foglalkozó kutatók szerint a kormánypárti szereplők ebben a kampányban agresszívebb taktikákat vetettek be, mint a korábbi választásokon.
Az új fogások közé tartozott például, hogy teljes egészében „kitalált hírekre” épülő anyagokat gyártottak – mondta Konrad Bleyer-Simon, az Európai Egyetemi Intézet kutatója.
Bleyer-Simon szerint Orbán pártja például hamis pártprogramot készített a Tisza számára, majd ezt kiszivárogtatta az Indexnek (forrás: angol), egy magyar hírportálnak, amely ez alapján cikket közölt arról, hogy az ellenzék kormányra kerülése esetén jelentős adóemelésre készül.
A dokumentum valójában hamisítvány volt, és álkoncepciók egész sorát tartalmazta, például a macskák és kutyák megadóztatását – mondta Bleyer-Simon. A Tisza több pert is indított az Index és más médiumok ellen a cikk (forrás: angol) megjelentetése miatt.
Orbán pártja ezután a hamis programokat kampányplakátokon is felhasználta, amelyeket országszerte kihelyeztek.
„Úgy látom, hogy most a kormány már nem áll meg a propaganda szintjén, hanem a saját „tényeit” is igyekszik megteremteni” – fogalmazott. „A propaganda alátámasztására próbáltak bizonyítékot gyártani.”
Bleyer-Simon szerint azért kellett Orbán táborának egyre „szélsőségesebb” eszközökhöz nyúlnia, mert őszintén „attól tartottak, hogy… elveszíthetik a választásokat” – egy félelem, amely Magyar elsöprő győzelme után a hétvégén valóra vált.
Ennek ellensúlyozására a Tisza párt igyekezett „faluról falura járva” támogatást gyűjteni az országban, ami Bleyer-Simon szerint sokkal ellenállóbbá tette őket Orbán pártjával szemben, dacára a hiteltelenítésükre tett kísérleteknek.
„Klasszikus kézikönyv” szerinti orosz beavatkozás
Noha a Kreml ujjlenyomatai egyértelműen felfedezhetők voltak a kampányban, a dezinformációs szakértők szerint hatásuk kisebb volt a vártnál.
Oroszország azt alkalmazta, amit Alice Lee, a NewsGuard elemzője a választásokba való beavatkozás „klasszikus forgatókönyvének” nevez: meghamisított híradásokat gyártottak, amelyek „kirívó vádakat” fogalmaztak meg Orbán ellenfeleivel szemben.
Az egyik ilyen művelet, a Matrioska, hamis videós híradók gyártására szakosodott.
Magyarországon a csoport egy olyan álhírvideót készített, amely francia forrásra, a Le Monde-ra hivatkozva azt állította, hogy az ukrán művész, Denisz Pansenkó magyar kutyákat mérgez – mondta Lee.
Egy másik, a kampányban szintén aktív orosz szereplő, a Storm 1516, kifinomultabb, híroldalakat utánzó cikkeket tett közzé.
Ezek egyik fő anyaga azt állította, hogy Orbán fő kihívója megsértette Donald Trump amerikai elnököt – ez az állítás nagy visszhangot keltett az X közösségimédia-platformon.
A Storm 1516 más Tisza-politikusokat is célba vett, azzal vádolva őket, hogy belerángatnák Magyarországot az orosz–ukrán háborúba, és azzal fenyegetve, hogy ez rontaná az amerikai–magyar kapcsolatokat – tette hozzá Lee.
Miért fokozódott az orosz aktivitás? Lee-nek van egy elmélete.
„Az oroszok most azért avatkoznak be intenzívebben, mert úgy gondolták, hogy… Orbán elég biztos helyzetben van: erős állami médiamonopóliummal rendelkezik, és viszonylag jó a beágyazottsága a társadalomban” – mondta.
A beavatkozás jó része azonban célját téveszthette.
A Lakmusz, a tényellenőrző szervezet kimutatta, hogy számos orosz kampányanyag angolul jelent meg, nem magyarul, és az X-en terjedt – ez a platform a magyar politikai diskurzus szempontjából „nem különösebben fontos”, jóval kevésbé, mint a Facebook – mutatott rá Teczár.
„Óvatosnak kell lennünk, hogy ne nagyítsuk fel túlzottan az egyértelműen orosz forrású dezinformációs anyagok hatását, mert amikor a tényleges elérésüket és terjedésüket vizsgáltuk, azt láttuk, hogy ezek viszonylag korlátozottak voltak” – mondta.
Hirdetési korlátozások
A Metától és a Google-től érkező új korlátozások arra kényszerítették a magyar pártokat, hogy megváltoztassák stratégiájukat, ha el akarták juttatni üzeneteiket a bázisukhoz az ország legnépszerűbb oldalain, így a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on – mondta Bleyer-Simon.
A Meta tavaly októberben a „jogi bizonytalanságokra” hivatkozva betiltotta a politikai hirdetéseket európai uniós platformjain (forrás: angol). A YouTube hasonló korlátozásai (forrás: angol) tavaly szeptember óta tiltják az olyan politikai szereplőktől érkező hirdetéseket, amelyek befolyásolhatják választások vagy népszavazások kimenetelét.
A korlátozások bizonyos mértékig hatékonynak bizonyultak – Bleyer-Simon és Teczár szerint kevesebb propaganda jelent meg ezeken a közösségi médiás csatornákon, mint korábbi kampányok idején.
A Fidesz azonban így is talált kiskapukat, hogy hirdetései felbukkanjanak a közösségi oldalakon – tették hozzá.
A Fidesz zárt Facebook-csoportokat hozott létre, például a több mint 61 ezer tagot számláló „Harcosok Klubja” és a százezernél is több taggal működő „Digitális Polgári Körök” csoportot.
A Harcosok Klubja Facebook-csoport lefordított leírása szerint a csoportot Orbán Viktor alapította 2025-ben, hogy „Magyarország érdekeit hatékonyan képviselje az online térben”.
A csoport csak meghívással csatlakozható, és olyan magyarokat keres, akik „aktívan készek tenni Istenért, hazáért, családért” – olvasható benne.
„A Fidesz azt várta ezektől [a Facebook-csoportoktól], hogy létrehoznak egy olyan struktúrát, amely képes a támogatóikat meghatározott posztokhoz irányítani, és rávenni őket, hogy lájkoljanak, megosszanak, kommenteljenek, ezzel növelve az elérést” – magyarázta Teczár, hozzátéve, hogy a bejegyzések aktivitása egyébként nem túl magas.
A Fideszhez köthető két csoport több mint négyezer hirdetést futtatott a Metán, hogy új tagokat toborozzon – közölte a Political Capital nevű vezető magyar civil szervezet.
Más Facebook-oldalak – például a Heart of Hungary, amelyet lovas csoportként jelöltek meg – öt fizetett hirdetésben közöltek (forrás: angol) egy álcikket, amely azzal vádolta Ruszin-Szendi Romuluszt, a Tisza politikusát, hogy magyarokat toboroz az ukrajnai háborúba – írta a Lakmusz.
Ezek a hirdetések egy hét alatt legalább százezer embert értek el.
A Political Capital arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz AI-vel készült videókat használt a Facebookon „negatív kampányhoz, lejáratáshoz és félelemkeltéshez”.
A Fidesz egyik jelöltje, Mohácsy István például egy háborús tematikájú MI-videót (forrás: angol) tett közzé, amelyen a Tisza párt fiatal magyarokat visz a frontra.
Más pártpolitikusok, köztük Ruszin-Szendi, Halmai Tibor Ferenc és Cseh Tamás szintén katonai egyenruhában szerepelnek a felvételeken.
A Political Capital szerint a Tisza politikusai is bevetették a mesterséges intelligenciát, hogy visszavágjanak a lejáratásukat célzó kormánypárti narratíváknak.
Magyar és több tiszás politikus MI-vel generált (forrás: angol), a TIME magazin címlapját imitáló fotókat posztolt a Facebookra, amelyeken az Év emberéként szerepelnek – ez a Political Capital szerint a „hatalommal dacoló ember mítoszát” építi.
Ezeket a videókat és közösségi médiás hirdetéseket sem a Meta hirdetéstára, sem más, korábban a kutatók rendelkezésére álló eszközök nem követik, ami megnehezíti terjedésük elemzését a választás előtt – összegezte Bleyer-Simon.