Légszennyezettség Európában: két ország uralja a legtisztább és legszennyezettebb városok top 10-es listáit
A finnek Európa legtisztább levegőjét szívják – derül ki egy új jelentésből. Az országban található a legtöbb olyan város, ahol a légszennyezettség szintje biztonságosnak számít.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek ellenére az ország egésze nem felelt meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) PM2,5-re, vagyis a finom szálló porra vonatkozó biztonsági irányelveinek.
IQAir 2025-ös World Air Quality Reportja (forrás: angol) szerint 2025-ben mindössze három európai ország felelt meg ezeknek a légszennyezettségi irányelveknek: Észtország, Izland és Andorra.
Miközben a világ egyes térségeiben egyáltalán nem férnek hozzá valós idejű légminőségi adatokhoz, Európa a Föld egyik legátfogóbban monitorozott régiójának számít.
A jelentés 2 303 várost elemzett – 163-mal többet, mint 2024-ben – 43 európai országban. Ezek közül 1 182-ben emelkedett az éves átlagos PM2,5-koncentráció, 886 városban viszont csökkenést regisztráltak. Mindössze 104 európai város felelt meg az Egészségügyi Világszervezet finom részecskeszennyezésre vonatkozó biztonsági határértékének.
Finnország vezeti a rangsort: 25 városában marad a PM2,5-szint az irányérték alatt, utána Svédország következik 15, majd Spanyolország 12 várossal.
Hol vannak Európa legszennyezettebb városai?
Nyolc ország – Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország, Moldova, Románia, Montenegró és Lengyelország – jelentett 15 mikrogramm/köbméter (µg/m³) feletti PM2,5-koncentrációt, így ezek számítanak Európa legszennyezettebb országainak. Ez jóval meghaladja a WHO által biztonságosnak tekintett, 5 µg/m³-es szintet.
Ugyanakkor a térség legszennyezettebb városai közül sok Törökországban található. Ennek oka az, hogy az ország erősen támaszkodik a fosszilis energiahordozókra, sűrű a közúti forgalom, nagyok az ipari kibocsátások, ráadásul a meteorológiai viszonyok is kedveznek annak, hogy a szennyező anyagok a talaj közelében rekedjenek.
Iğdir szerezte meg a kétes dicsőséget jelentő első helyet: 2025-ben átlagosan 64,4 µg/m³-es PM2,5-szintet mértek a városban. A szintén törökországi Buca lett a második 51,5 µg/m³-rel. Az ország további három várossal került be a top 10-be: Gödekli a negyedik, Konya a hatodik, Duzce pedig a nyolcadik helyen végzett.
A szerbiai Novi Pazar a harmadik lett 34,1 µg/m³-es PM2,5-szinttel. Bosznia-Hercegovinában Prijedor az ötödik helyen végzett, Gorazde a hetediken, Gracanica pedig a kilencediken. Az első tízest a szintén szerbiai Cacak zárta.
E városok többségében hasonló forrásokból ered a szennyezés: a széntüzelésű erőművekből, a háztartási fűtéshez használt, gyenge minőségű szénből és a nem hatékony kályhákban elégetett fából, valamint a erős gépjárműforgalomból. A problémákat tovább súlyosbítja a domborzat és az időjárás, amelyek a szennyező anyagokat a talaj közelében tartják.
Hol vannak Európa legtisztább levegőjű városai?
A skála másik végén Finnország szerezte meg a tízes lista helyeinek felét a legkevésbé szennyezett városok rangsorában. Az Utö szigeten mérték a legalacsonyabb értéket, mindössze 1,3 µg/m³-es PM2,5-szinttel, a második helyre Muonio, a harmadikra Kittilä, az ötödikre Ranua, a tizedikre pedig Nivala került.
A kedvező földrajzi adottságok és az alacsony népsűrűség is hozzájárulnak ehhez az eredményhez, ám nagy szerepe van Finnország szigorú kibocsátás-szabályozásának és a megújuló energiaforrások magas, több mint 54 százalékos arányának is.
Az izlandi Sandgerði a negyedik helyre került 2,2 µg/m³-es értékkel, a svédországi Bredkälen a hatodik lett, a portugáliai Faro a nyolcadik, az izlandi Alftanes pedig a kilencedik.
Hogyan védekezhetünk a PM2,5 ellen?
A PM2,5-részecskék olyan aprók, hogy belélegezve eljutnak a tüdő mélyére, sőt a véráramba is bekerülhetnek. Olyan egészségi kockázatokkal hozhatók összefüggésbe, mint a légzőszervi problémák, a szív- és érrendszeri betegségek és a rákhoz hasonló, hosszú távú megbetegedések.
Ha erősen szennyezett területen él, védheti magát, ha valós időben követi a légszennyezettségi adatokat az IQAir vagy az AirVisual alkalmazások segítségével. Ha az értékek megugranak, ajánlott zárt térben maradni, az ajtókat és ablakokat pedig csukva tartani.
A fűtési, szellőztető- és légkondicionáló (HVAC) rendszereket érdemes belső levegő keringtetésére állítani. A légtisztítók szintén segíthetnek kiszűrni a részecskéket, gázokat és más szennyező anyagokat.
Ha mindenképpen ki kell mennie a szabadba, viseljen KN95-ös maszkot, amely képes kiszűrni a legapróbb, levegőben lebegő részecskéket is, beleértve a vírusokat és a port.