Drágul a kerozin az iráni háború miatt: légitársaságok jegyárat emelnek, ideje most jegyet venni vagy várni?
Nehéz döntés előtt állnak a nyári szabadságukat tervező turisták: a közel-keleti konfliktus okozta zavarok a globális olajellátásban felhajtották a repülőgép-üzemanyag árát, ami megemelte a repülőjegyek költségét, és ezt a légitársaságok áthárítják az utasokra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) legfrissebb jelentése szerint a világpiaci kerozin átlagára a múlt héten 195,19 dollár volt hordónként, ami 0,9 százalékkal alacsonyabb az egy héttel korábbinál, de még mindig több mint kétszerese a február végi szintnek.
Az Egyesült Államokban az Argus US Jet Fuel Index hétfőn gallononként több mint 4,60 dollárt mutatott, jócskán a konfliktus kezdete előtt jellemző, mintegy 2,50 dollár fölött.
Még ha az iráni háború rövid távon véget érne vagy legalábbis enyhülne is, a repülőgép-üzemanyag árában – és így a jegyárakban – jelentkező zavaró hatások várhatóan elhúzódnak.
A kerozin általában a légitársaságok működési költségeinek 25-35 százalékát teszi ki, ezért az árak emelkedése gyors lépésekre késztette az ágazat szereplőit.
A United Airlines 5 százalékkal csökkentette tervezett kapacitását, a skandináv SAS legalább 1000 járatot töröl a jövő hónapban, az Air New Zealand 5 százalékkal vágja vissza kapacitását, és mintegy 1100 járatot törölt május elejéig.
A Cathay Pacific minden útvonalán árat emelt, a Thai Airways 10-15 százalékos jegyáremelkedésre készíti fel utasait, míg többek között az AirAsia és a Qantas is ideiglenes felárakat vezetett be.
Azok a légitársaságok, amelyek fedezeti ügyletekkel élnek – például a Lufthansa és a Ryanair –, korábban lekötött üzemanyagárak révén részben mérsékelni tudták kitettségüket.
Légitársaságok kapacitáscsökkentéssel és költségáthárítással küzdenek
A légitársaságok módosításai egy szélesebb törekvést tükröznek: a kínálati korlátok és az útvonalak átszervezése mellett próbálják megőrizni nyereségességüket.
A Közel-Keletet elkerülő útvonalakon megnőtt a forgalom, ami hozzájárul az üzemeltetési költségek emelkedéséhez és célzott jegyár-korrekciókhoz.
Miközben egyes hosszú távú járatokat üzemeltető társaságok agresszívebben hárítják át a többletköltségeket, a rövid távú és belföldi piacokon is erősödik az áremelkedési nyomás, a tavaszi és nyári tarifák pedig már most tükrözik az új helyzetet.
Anita Mendiratta, az UN Tourism főtitkárának különleges tanácsadója és légi közlekedési szakértő az Euronewsnak elmondta, hogy a nyugati félteke nyári utazási szezonjának közeledtével megjelentek az első figyelmeztetések és aggodalmak az Egyesült Királyságba irányuló kerozinszállításokkal kapcsolatban.
„Miközben a brit kormány álláspontja szerint az üzemanyag-ellátással kapcsolatban nincs azonnali aggodalomra ok, és az Egyesült Királyság sokszínű és ellenálló ellátási láncokból profitál, a légitársaságok fókuszában nem a nyersolaj elérhetősége áll, hanem a finomított repülőgép-üzemanyag és annak logisztikája, vagyis hogy a kerozin eljusson a repülőterekre” – fogalmazott Mendiratta.
Kedden Donald Trump amerikai elnök is napirendre vette a kerozinárak emelkedésének ügyét, és név szerint említette az Egyesült Királyságot, azt javasolva, hogy „vásároljanak az Egyesült Államoktól, nekünk van bőven”, illetve hogy London vállaljon közvetlen szerepet a Hormuzi-szoros biztonságának garantálásában.
Mendiratta az Euronewsnak azt is részletesen ismertette, hogyan hoznak a légitársaságok logisztikai döntéseket a megemelkedett költségek alapján. Ezek a döntések, ha elhúzódik az iráni háború, alapvetően befolyásolják majd, milyen nyaralóhelyek érhetők el az utasok számára.
„A kerozint nem lehet nagy mennyiségben tárolni a repülőtereken, a rendszer a finomítókból és vezetékeken keresztül érkező folyamatos szállításra épül. Ez azt jelenti, hogy még rövid fennakadások is gyorsan komoly működési problémákat okozhatnak, különösen a nagy átszálló repülőtereken” – magyarázta.
„Ha szűkössé válik az üzemanyag-ellátás, a légitársaságok nem kapcsolják le az egész hálózatukat. Ehelyett azokat az útvonalakat részesítik előnyben, ahol egy-egy járat a legtöbb bevételt termeli, és a szélesebb hálózat működését is támogatja” – tette hozzá a szakértő.
„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hosszú távú, csomóponti és üzleti utakat védik meg elsősorban, míg az alacsonyabb hozamú, szabadidős célú útvonalak, illetve bizonyos rövid távú járatok ritkulhatnak” – összegezte Mendiratta.
Utazási irodák és turisták egyre aggodalmasabbak
Az utazók magasabb jegyárakkal és kevesebb járatopcióval szembesülnek abban az időszakban, amikor sokan a járvány utáni helyreállást követően olcsóbb nyári nyaralásokban reménykedtek.
Ágazati beszámolók szerint a dráguló jegyek és a ritkuló menetrendek együttese bizonytalanságot kelt: egyes turisták késleltetik a foglalást abban bízva, hogy a diplomáciai folyamatok nyomán stabilizálódhat az olajpiac.
Az utazási irodák arról számolnak be, hogy ügyfeleik egyre inkább a rugalmas foglalási lehetőségeket vagy a közelebbi úti célokat keresik, hogy csökkentsék kitettségüket az újabb ármozgásokkal szemben.
A Booking.com szóvivője az Euronewsnak úgy nyilatkozott, hogy „függetlenül attól, mi zajlik a makrogazdasági környezetben, a légitársaságok a kereslet és a kapacitás alapján árazzák jegyeiket: az árak általában az utazás időpontjához közeledve emelkednek, különösen az indulás előtti utolsó három hétben”.
„Ahogy az emberek elkezdik megtervezni a nyári utazásaikat, azt javasoljuk, állítsanak be árfigyelő értesítéseket, hogy nyomon követhessék az esetleges ingadozásokat” – tette hozzá.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság arra ösztönzi az európaiakat, hogy fontolják meg az utazások visszafogását, és így segítsenek elkerülni az iráni háborúval összefüggő, elszabaduló energiaköltségeket.
Az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek küldött, az Euronews birtokába került levelében Dan Jørgensen energiaügyi biztos „önkéntes keresletcsökkentő intézkedéseket […] különös tekintettel a közlekedési szektorra” sürget, ami magában foglalhatja annak kérését is, hogy a polgárok kevesebbet autózzanak vagy repüljenek, hogy az üzemanyag a létfontosságú felhasználásokra maradjon.
Mendiratta rámutatott, hogy a nyári kereslet továbbra is erős, a fogyasztói magatartás ugyanakkor valóban változik.
„Az eddigi utazási adatok azt mutatják, hogy az emberek továbbra is utazni akarnak idén nyáron, de másként viselkednek” – mondta az Euronewsnak.
„A repülőjegy-keresések száma emelkedik, az előfoglalások kitartanak, ugyanakkor az utazók korábban foglalnak, kicsit hosszabb ideig maradnak, és árérzékenyebbé válnak. […] Nem a kereslet visszaesését látjuk, hanem azt, hogy a kereslet átrendeződik, és érzékenyebb lesz az árakra és a fennakadások kockázatára” – összegezte a szakértő.
Felmerül a kérdés: érdemes-e most lefoglalni a nyaralójáratokat? A kerozinválságban az egyetlen biztos pont maga a bizonytalanság.
Az árak akár már holnap tovább szökhetnek az egekbe, vagy zuhanni kezdhetnek, ha véget ér az iráni háború. Az utazóknak mérlegelniük kell, vállalják-e a jelenlegi, emelkedett árakon való foglalás kockázatát a további drágulással vagy a hirtelen kapacitáscsökkentéssel szemben. Egyértelmű, mindenkire érvényes válasz nincs.
Sokak számára a korai foglalás rugalmas vagy visszatéríthető jegyekkel jelenthet védőhálót és megnyugvást, míg mások inkább szorosan követik a fejleményeket, és árriasztásokat állítanak be.
Mindkét esetben a megfontolt stratégia az, ha naprakész információk birtokában, saját utazási igényeinket mérlegelve készülünk a folytatódó ár- és kapacitás-ingadozásra a nyári szezon közeledtével.