Litvániában a gyerekek megtanulnak drónokat építeni és programozni, hasonló iskolai projektek Németországban is vannak. Mi áll a drónokkal folytatott oktatás hátterében?
Összpontosító tekintetek és zümmögő drónok repülnek végig az iskola tornatermében felállított akadálypályán: a vilniusi Sietuvos gimnáziumban a kis, pilóta nélküli repülőeszközök már a mindennapi iskolai élet részét képezik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az intézményben hat és tizennégy év közötti gyerekek tanulnak, az elsőtől a nyolcadik osztályig. A klasszikus tantárgyak, mint a matematika, a litván nyelv és a testnevelés mellett azt is elsajátítják, hogyan kell drónokat építeni és programozni. Sokak számára ez elsőre katonásnak hangozhat. A drónok jelenleg elsősorban hibrid támadásokkal kerülnek kapcsolatba, például a lipcsei/halle-i repülőtér elleni megkísérelt dróntámadás kapcsán, illetve a modern hadviseléssel, mint Oroszország Ukrajna elleni támadóháborúja vagy az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború.
Drónok mint a tanterv szerves részei
A világeseményekhez azonban a drónkurzusoknak, amelyeket a Sietuvos progimnázium tanulói végeznek, kevés közük van. „Nem kifejezetten arról van szó, hogy drónokat irányítsunk” – magyarázza Vytautas Mitala alpolgármester. Elmondása szerint a vezérlés csupán egy része a történetnek, hiszen „sokkal fontosabb a programozás, a konstrukció, valamint a térképek és a mögöttük álló fizika megértése” – teszi hozzá Mitala.
A program elsősorban a STEAM – természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, művészet és matematika – és általában a technológiai készségek átadását szolgálja, nem pedig puszta drónirányító tanfolyamként működik. Mitala meg van győződve arról, hogy a technikai tudással kombinált oktatás a jövőben jobb esélyeket kínálhat a fiataloknak a munkaerőpiacon.
A programot nagyjából az ötödik osztálytól, vagyis körülbelül tizenegy éves kortól kínálják a diákoknak. Az iskolában a tanítási idő 70 százalékát kötelező tantervi tartalmak határozzák meg, a fennmaradó 30 százalékot pedig a pedagógusok szabadon alakíthatják.
A gyerekek azonban már korábban találkoznak a programozással, ezt ugyanis már első osztálytól tanítják. Amikor aztán az ötödikben elkezdik a drónok építését, már rendelkeznek alapvető technikai ismeretekkel. Mitala szerint minél fiatalabbak, annál jobb: „A fiatalabb gyerekeket kell meghívni, megmutatni nekik a lehetőségeket, és így felkelteni a kíváncsiságukat ezek iránt a területek iránt.”
A program a meglévő tananyagra épít, de egyelőre még nem terjedt el minden iskolában. Jelenleg csak néhány állami iskola Vilniusban hajlandó teljes mértékben beépíteni a tantervbe, mások a rendes órákba építenek be egyes elemeket, illetve szakköri vagy tanórán kívüli formában kínálják.
Befektetés Litvánia jövőjébe
A drónórákon nem a militarizáció a lényeg – hangsúlyozza az alpolgármester. Sokkal inkább az, hogy a gyerekek megértsenek egy olyan technológiát, amelynek jelentősége egyre nő. Mitala szerint Litvánia számára a legfontosabb ok, amiért drónokat kívánnak bevezetni az oktatásba, az ország ipari fejlődése és a jövő gazdasági potenciálja. A város szeretné erősíteni pozícióját olyan ágazatokban, mint a biotechnológia, és bekapcsolódni a félvezetőgyártásba – mondja az alpolgármester. Mindkettőhöz olyan műszaki készségek szükségesek, amelyeket a lehető legkorábban kell átadni.
A cél tehát nem pusztán az, hogy megtanítsák a gyerekeket drónt vezetni, hanem hogy felkeltsék érdeklődésüket a programozás, a tervezés, a robotika és az azokat megalapozó technológia iránt. A vállalatok világossá tették számára, hogy „már egy kicsit késő” csak az utolsó iskolai évben közelíteni meg a diákokat a műszaki területekkel. A gyerekeknek korábban kell találkozniuk ezekkel a témákkal, hogy kíváncsiak legyenek rájuk.
Hosszabb távon a drónoktatást Vilnius további iskoláira is ki akarják terjeszteni, és szilárdan be akarják építeni a tantervbe. Egy olyan programot terveznek, amely az elsőtől a tizenkettedik osztályig valamennyi évfolyamot lefedi.
Versenyrepülésben mérik össze magukat a diákok
Az Euronews egy, a német Friedrich-Naumann-Alapítvány balti irodája által szervezett sajtóút keretében betekintést nyerhetett egy drónórába. Az óra úgy kezdődött, mint bármelyik másik, az osztályteremben.
Számítógépekkel, egy 3D nyomtatóval és számos drónnal felszerelve a gyerekek megtanulják, mire kell figyelniük egy drón indítása előtt: „Indítás előtt ellenőrizni kell a környezetet és az eszközt, az akkumulátornak megfelelően kell a helyén lennie, a repülési zónának akadálymentesnek kell lennie, és a drónt csak a tanár engedélyével szabad elindítani.”
Miután ismertették a biztonsági szabályokat, a diákok az iskola csarnokába vonultak, ahol már várta őket az összeállított akadálypálya: néhány gyűrű, dobozok és jelzések. Itt egymás ellen versenyeznek; az nyer, aki gyorsabban végigjuttatja drónját a pályán. A versenyt nemcsak a vilniusi Sietuvos progimnáziumban rendezik meg: a múlt tanévben a litván főváros 33 iskoláját hívták meg, hogy részt vegyenek az úgynevezett „drónjátékokon” a Sietuvos progimnáziumban.
A 14 éves Matas és Kasparas legutóbb a „drónjátékokon” a második helyet szerezték meg. Matas az Euronewsnak elmondta, hogy három éve kezdte el a drónkurzust. A tanfolyamot nem nevezné egyszerűnek, mivel körülbelül három évbe telt, mire eljutott a mostani szintre. Célja, hogy hamarosan egy nagyobb drónt is irányítani tudjon, ami szerinte „a mozgások miatt” nehezebb.
Csak Litvániában vannak drónórák?
A balti államok Európában a digitalizáció úttörőinek számítanak. A drónórák ennek csak egy kis szeletét jelentik, és korántsem kizárólag Litvániában léteznek. Németországban is vannak iskolák, ahol a gyerekek megtanulhatják drónok építését, programozását és reptetését, például a dortmundi Geschwister-Scholl-Gesamtschule (forrás: német)-ban. Ott a nyolcadik osztályos tanulók a „A jövő repülő objektumai” című projekt keretében a számítógépes tervezéstől és konstrukciótól a 3D nyomtatáson át egészen a programozásig saját drónokat fejleszthettek.
De Welzheimben, nagyjából 40 kilométerre Stuttgarttól keletre, a Limes-Gymnasium (forrás: német) 8–12. évfolyamos diákjai a drónszakkörben úgynevezett „beltéri drónokat” programoznak és irányítanak, valamint több drón repülési manővereit hangolják össze. Ezt a módszert „drónrajként” is ismerik. Emellett itt is foglalkoznak a drónok műszaki felépítésével, a szenzorokkal és a repülés stabilizálásával, és saját filmes projekteket valósítanak meg: drónról rögzítik az iskolai rendezvényeket, majd maguk vágják meg a felvételeket.
Ahhoz, hogy az ilyen projektek ne maradjanak elszigetelt kezdeményezések, a finanszírozási lehetőségek kérdése is felmerül. A szenzorokkal felszerelt, programozható drónok ugyanis sokban hasonlítanak a robotokra, ezért felhasználhatók a robotikát és a természettudományos-műszaki tárgyakat – matematika, informatika, természettudományok és technika – oktató órákon, derül ki a Szövetségi Oktatási, Családügyi, Időskori, Nőügyi és Ifjúsági Minisztérium Euronewsnak küldött nyilatkozatából.
Feltétel azonban, hogy beszerzésük és használatuk konkrét oktatási célt szolgáljon, és megfeleljen az „DigitalPakt Schule” program, valamint az egyes tartományok szabályainak. A DigitalPakt Schule a szövetségi kormány és a tartományok közös támogatási programja, amely az iskolák digitalizációját segíti, például technikai eszközök és digitális tananyagok beszerzésével. A programozható drónok is beletartozhatnak, ha oktatási célra használják őket, és megfelelnek az adott pályázati feltételeknek.
Általánosságban elmondható, hogy Németországban a szövetségi kormány, a tartományok, az önkormányzatok, vállalatok és alapítványok számos természettudományos-műszaki (MINT) projektet támogatnak. A Szövetségi Oktatási, Családügyi, Időskori, Nőügyi és Ifjúsági Minisztériumnak azonban nincs teljes rálátása valamennyi programra.