McKinsey-jelentés: a tavalyi kereskedelmi háború szigorú mérlege szinte valamennyi, a vámok bevezetésekor tett jóslatot felülírja
Lassan egy év telt el a Liberation Day óta, amikor Donald Trump amerikai elnök a Rózsakertben állva „viszonos vámokat” hirdetett meg több mint 50 ország ellen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Utólag visszatekintve a vámháború nem fojtotta meg a világkereskedelmet.
Erre a – elsőre meglepő – következtetésre jut a McKinsey Global Institute a hónap elején megjelent „Geopolitics and the Geometry of Global Trade” című jelentésében.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok vámkulcsai a második világháború óta nem látott magasságba emelkedtek, a világkereskedelem gyorsabban nőtt, mint a világgazdaság.
Rekordot döntöttek mind az amerikai importok, mind a kínai exportok. A kereskedelmi áramlások ugyan gyökeresen átrendeződtek, de nem omlottak össze.
Az Euronewsnak nyilatkozva a jelentés egyik szerzője, Tiago Devesa elmondta: „A legnagyobb változás 2025-ben az volt, mennyit kereskedett közvetlenül egymással az Egyesült Államok és Kína. Bár a két ország közötti áruáramlás jelentősen visszaesett, ez a trend még a vámok bevezetése előtt kezdődött.”
McKinsey számításai szerint az amerikai–kínai kereskedelem nagyjából 30 százalékkal zsugorodott, és körülbelül 130 milliárd dollárnyi (112,3 milliárd eurónyi) Kínából az USA-ba irányuló export tűnt el.
Devesa hozzátette: „Ahogy az Egyesült Államok a beszerzéseit fokozatosan elvitte Kínából, Délkelet-Ázsia vette át az amerikai kereslet legnagyobb részét.”
Az ASEAN-országok exportja csaknem 14 százalékkal ugrott meg, mivel Vietnam, Thaiföld és Malajzia szívta fel a Kínából kitelepülő ellátási láncokat, és az ott készülő termékeket – különösen a fogyasztói elektronikát – az amerikai piac felé irányította.
Közben India szűkebb, de továbbra is nagyon jelentős szerepet kapott. Az Egyesült Államok például mintegy 40 százalékkal csökkentette Kínából származó okostelefon-beszerzéseit, ami 18 milliárd dollárral (15,5 milliárd euróval) vetette vissza az importot, India viszont 15 milliárd dollárral (13 milliárd euróval) növelte az Egyesült Államokba irányuló okostelefon-exportját.
Ennek ellenére Kína összesített kereskedelmi többlete így is rekordot döntött, mivel a kínai vállalatok McKinsey szavaival élve „a gyárakat kiszolgáló gyárrá” váltak: ipari alkatrészek és tőkejavak exportját futtatták fel a feltörekvő gazdaságok felé.
Hogy versenyképesek maradjanak és megőrizzék piaci részesedésüket másutt, a kínai exportőrök átlagosan 8 százalékkal csökkentették a fogyasztási cikkek árait.
Ami az Egyesült Államokat illeti, a számok itt mutatják a legnagyobb szakadékot a politikai ígéretek és a statisztikai valóság között.
Liberation Day-beszédében Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „A krónikus kereskedelmi hiány többé már nem pusztán gazdasági probléma. Nemzetbiztonsági vészhelyzet, amely a biztonságunkat és életformánkat fenyegeti. Ezért az Egyesült Államok holnaptól viszonos vámokat vezet be más országokkal szemben.”
Azonban a Gazdasági Elemzések Hivatala (Bureau of Economic Analysis) a múlt évre 901,5 milliárd dolláros (779 milliárd eurós) árukereskedelmi és szolgáltatáshiányt igazolt, ami a 2024-es 903,5 milliárd dolláros (780,5 milliárd eurós) szinthez képest elhanyagolható, 0,2 százalékos mérséklődés.
A Kínával szembeni hiány 202,1 milliárd dollárra (174,6 milliárd euróra) szűkült, ami több mint két évtizedes mélypont, az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai azonban azt mutatják, hogy a rés elsősorban Vietnámra és Tajvanra vándorolt át, ahol a kétoldalú deficitek rekordmagasságba emelkedtek.
Az Egyesült Államok igazán a mesterséges intelligencia területén tudott felülkerekedni.
2025-ben az új globális adatközponti kapacitások mintegy felét az Egyesült Államok adta, és döntően innen érkezett a MI-hez kapcsolódó termékek iránti kereslet is.
Az egekbe szökik az MI-hez kapcsolódó kereskedelem
A világkereskedelmet 2025-ben jelentősen felpörgette a mesterséges intelligencia: az MI-hez kötődő szállítmányok váltak a növekedés egyetlen legnagyobb hajtóerejévé.
A McKinsey számításai szerint az MI-hez kötődő termékek exportja a teljes kereskedelembővülés nagyjából egyharmadát adta, a félvezetők és az adatközponti berendezések pedig már a világkereskedelem több mint 35 százalékát teszik ki.
A mesterséges intelligencia-rendszerek felépítéséhez és működtetéséhez szükséges hardverek – chipek, szerverek, hálózati eszközök – iránti kereslet megugrott, mivel a nagy technológiai cégek példátlan ütemben és léptékben költenek MI-infrastruktúra kiépítésére.
Az ázsiai gyártóközpontok, elsősorban Tajvan, Dél-Korea és Délkelet-Ázsia egyes részei szállították ezeket a termékeket a világ piacaira, különösen erős forgalommal az Egyesült Államok felé.
A MI által hajtott kereskedelem nagy része geopolitikailag egymással szövetséges gazdaságok között zajlott, jelezve, hogy a technológia a vámháborúk okozta zavarok közepette is átrajzolja a globális áramlásokat.
A jelentés hangsúlyozza: a mesterséges intelligenciába áramló beruházások tartósan átformálták a kereskedelmi mintázatokat, és akkor is fenntartották a lendületet, amikor a nagyhatalmak közötti hagyományos útvonalak szűkültek.
„A kereskedelmet minden évben hosszú távú hullámok és rövid távú hullámverések alakítják” – mondta Devesa, hozzátéve: „Az MI-robbanás egy hosszú távú hullám, amely még évekig újrarajzolja a kereskedelmet, a vámok viszont a tavalyi év zavaró hullámverését jelentették.”
Az EU „kettős présben”
A nagy gazdasági tömbök közül az Európai Unió szolgál a leginkább tanulságos intő példával.
A jelentés szerint a blokk „kettős prés” alatt áll.
Egyfelől az EU Kínával szembeni kereskedelmi hiánya nőtt, mivel az import emelkedett, az export viszont visszaesett. Másfelől az Egyesült Államokkal szembeni többlete a tavalyi év során szűkült.
Ráadásul, miközben Kínával szemben az export csökken, az import pedig nő, az unió versenyfutásba is kényszerül a világ második legnagyobb gazdaságával azokért a kulcspiacokért, amelyek hagyományosan az uniós export fő célállomásai – mutatott rá Devesa. „Ebben az értelemben is fokozódik a verseny” – tette hozzá.
A legnagyobb ütést az autóipar szenvedte el: az EU autóexportja az Egyesült Államokba 17 százalékkal, Kínába pedig több mint 30 százalékkal esett vissza 2025-ben.
Ezzel párhuzamosan kínai elektromos autók árasztották el Európát: behozataluk mintegy 50 százalékkal, több mint 800 ezer járműre nőtt.
Európa autóipari fellegvára, Németország ipartörténete során először több autót importált Kínából, mint amennyit oda exportált.
Összességében – ha levonjuk a gyógyszeripari előrehozott vásárlások egyszeri hatását – az EU feldolgozóipari kereskedelmi többlete mintegy 40 milliárd dollárral (34,5 milliárd euróval) zsugorodott McKinsey becslése szerint.
Brüsszel egyértelműen érzi a kettős prés nyomását, és igyekszik mérsékelni ezt a sérülékenységet.
Januárban az Európai Bizottság két jelentős megállapodást írt alá: az egyik Indiával, amely például az autókra kivetett vámokat öt év alatt a korábbi akár 110 százalékról 10 százalékra csökkenti, a másik pedig a Mercosur-országokkal, amely szintén mérsékli többek között az autók és a gyógyszerek kereskedelmi korlátait.
Kedden az EU Ursula von der Leyen bizottsági elnök látogatása során új szabadkereskedelmi megállapodást jelentett be Ausztráliával.
A megállapodás liberalizálja az áruforgalmat, ugyanakkor megőrzi a kvótákat az érzékeny uniós mezőgazdasági termékek esetében.
Ezek a megállapodások egyértelmű kísérletet jelentenek arra, hogy az EU kereskedelmét diverzifikálja, és kevésbé tegye függővé Washingtontól és Pekingtől, amelyek együtt az unió külső kereskedelmének nagyjából egyharmadát adják.
Tiago Devesa az Euronewsnak elmondta: „A Mercosurral és India piacaival folytatott kereskedelem volumene ma még korlátozott. Ugyanakkor ezek nagyon gyorsan növekvő piacok, amelyek jól kiegészítik az EU termékeit és szolgáltatásait. India például a fejlett gyártást szeretné bővíteni, ehhez pedig olyan alkatrészekre van szüksége, amelyeket Európa tud biztosítani.”
A jelentés ugyanakkor figyelmeztet: India és a Mercosur együtt is jelenleg az uniós kereskedelem kevesebb mint 8 százalékát teszi ki, és ennek az aránynak időre lesz szüksége, hogy érdemben növekedjen. Ezek inkább hosszú távú biztosítási kötvények, semmint azonnali gyógymódok.