Az aszad-rezsim tavaly decemberi bukása után tíz hónappal megtartották az első parlamenti választásokat Szíriában. Ez még nem közvetlen voksolás volt, hanem választott tartományi testületek szavaztak.
HIRDETÉS
Parlamenti választásokat tartottak vasárnap Szíriában, 10 hónappal azután, hogy a lázadó milíciák villámoffenzívájukkal megdöntötték Bassár el-Aszad uralmát. Győzelmük, amiben jelentős szerepet játszott a kurd kisebbség, egy majdnem 14 évig tartó véres polgárháborút zárt le.
A mostani választások, amelyekből a kurd és a drúz többségű területeket biztonsági kockázatokra hivatkozva kihagyták, nem közvetlen szavazással folytak, hanem választott bizottságok által. Ezt azzal indokolta az átmeneti kormány, hogy hiányoznak a "megbízható népességadatok", mert az elmúlt 14 évben milliók menekültek külföldre.
Az új népgyűlést az ideiglenes elnök által augusztusban meghatározott átmeneti rendszer szerint választották meg. A mandátumok kétharmadáról a különböző szíriai tartományokban alakult, összesen közel hétezer választópolgárból álló választási testületek döntöttek, a fennmaradó egyharmadot pedig az ideiglenes elnök, Ahmed as-Saráa nevezi ki. A jelöltek pályázatait jóváhagyó bizottság összetételét is ő hagyta jóvá. Összesen 1570 jelölt kapott engedélyt az indulásra.
Az új szíriai törvényhozásban 210 képviselői hely van, negyvennel kevesebb, mint Aszad idején. A képviselők mandátuma 2,5 évre szól.
A biztonsági erőket országszerte kivezényelték a szavazóhelyiségek köré. A voksolás új zajlott, hogy a választási testület tagjai bementek a szavazófülkékbe, kitöltötték szavazólapjukat, ezt aztán betették egy dobozba, majd lezárták azt. A választások lezárulta után a szavazatszámlálók bontották fel a dobozokat újságírók és a szíriai ügyvédi kamara megfigyelői előtt.
A fővárosban, Damaszkuszban 490 jelölt versengett tíz képviselői helyért, és csak ötszázan kerültek be a választói testületbe.
A drúzok és a kurdok lakta területeken azért halasztották el, mégpedig bizonytalan időre, a választásokat, mert komoly a feszültség a helyi vezetés és az átmeneti kormány között. Egyelőre nem sikerült feloldani azt a problémát, hogy a két kisebbség nagyobb önállóságot akar magának az új hatalmi struktúrában, mint amekkorát az átmeneti kormány adni akar nekik. Igaz, hogy a kurdok vezetése megállapodott az átmeneti kormánnyal pár nappal ezelőtt, de az továbbra is kérdés, hogy végre tudják-e hajtani a helyi erőviszonyok közepette mindazt, amit vállaltak ebben az egyezségben.
A jelölteknek meg kellett felelniük bizonyos kritériumoknak ahhoz, hogy indulhassanak a választásokon. A képviselők mintegy 70 százalékának akadémikusnak vagy szakértőnek kell lennie, míg a 140 választott mandátumot betöltők 30 százalékára igaznak kell lennie, hogy közösségük "neves tagja", aki tudományos fokozattal rendelkezik.
Az új népgyűlés feladata lesz az új választási törvény és az új alkotmány elfogadása. A kritikusok szerint a mostani választások nem voltak maradéktalanul demokratikusak, mert előnyt élveztek a jó kapcsolatokkal rendelkező jelöltek. Ez pedig megszilárdítja az átmeneti kormány hatalmi struktúráját.
Sokan úgy vélik, hogy a voksolás még így is megteremtheti a gazdasági stabilitáshoz és a tartós békéhez szükséges alapokat Szíriában, ahol az Aszad-rezsim bukása óta eltelt időt még az erőszak uralta, ezrek estek áldozatul a leszámolásoknak és a bosszúhadjáratoknak. A választást megelőző időben egy alavita képviselőjelöltet is meggyilkoltak Tartusz tartományban.
A damaszkuszi nemzeti választási bizottság egyik tagja, Lara Eezouki szerint nagyon fontos, hogy az új képviselőházban minden felekezet és csoport képviselteti magát, és azt mondta, hogy "ez az első alkalom Szíria történetében, hogy valóban az urnák döntenek - amikor az eredmények nem előre meghatározottak". A választásokból kihagyott drúzokról és kurdokról nem tett említést.
Az egyik jelölt, Rim Dzsadzsizi ügyvéd, aki a damaszkuszi választási testületnek is tagja, azt hangsúlyozta, hogy elég csak a szabadságfaktorra gondolni, a választási nyilatkozatokra és a vitákra, amelyeket végignéztek és amelyeken részt vettek. "Soha nem láttunk még ehhez hasonlót" -tette hozzá.
Az Aszad-család szülőföldjén, az alavita közösség szűkebb hazájának számító Latakiában három szunnita jelölt nyerte meg a választást.
Az Aszad-rezsim bukása utáni első véres bosszúhadjárat az alaviták ellen folyt a Földközi-tengeri partvidékén, Latakia és Tartusz tartományokban 2025 márciusában. Több mint 1500 halálos áldozata volt az öldöklésnek, amely jelentések szerint úgy kezdődött, hogy Aszadhoz köthető fegyveres csoportok rátámadtak az új kormány biztonsági erőire.
"Mindazok, akik azt mondták, hogy Latakiában jó volt a helyzet Aszad idején, tévednek" - mondta Rola Daja, az egyik újonnan megválasztott törvényhozó. - "Természetesen a belső feszültségek továbbra is fennállnak - ezek megoldása időbe telik. Átmeneti igazságszolgáltatásra van szükség, hogy elindulhassunk a béke, egy polgári társadalom kialakulása felé" - magyarázta.
A választások történelmi pillanatot jelentenek az Aszad-család több mint 50 évig tartó dinasztikus, elnyomó uralma után, és újabb próbatétel az új vezetés számára. A szíriaiak remélik, hogy ez az új választás és a majd megalakuló kormány megnyitja az utat a jövőbeni közvetlen választások előtt, és az országot a szabad és demokratikus világ felé terelik.