Évtizedekig segítette az európai cégeket az olcsó orosz energia, de ennek a korszaknak vége. Deák András energiapolitikai szakértő szerint Magyarországnak új forrásokat kéne keresnie, mert ha hirtelen kell majd lejönni az orosz energiáról, az sokkal drágább lesz, mint egy fokozatos átmenet lenne.
HIRDETÉS
Közel állunk ahhoz, hogy megszűnjön az orosz földgázimport Európában Deák András energiapolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa szerint.
Az érkező mennyiség már most is töredéke a háború előttinek, és az évi 40 milliárd köbméter háromnegyedét kitevő cseppfolyósított gáz kiváltására már komoly szándék van az EU-ban. A maradék 9 milliárd köbméter, ami csővezetéken jön, Magyarországra és Szlovákiába érkezik, és a magyar kormány szerint nincs alternatívája. Deák András azonban bízik benne, hogy egy esetleges válsághelyzetben a kormány meg tudná oldani az ellátást máshonnan.
„Jelen pillanatban tényleg a küszöbön áll az a lehetőség, hogy megszűnjön az olajbetáplálás a Barátságon, vagy az orosz gázbetáplálás Törökországon keresztül. Egy ilyen állítás, hogy akkor nem tudnánk ellátni az országot, azért elég rémisztő. Ellátásbiztonságilag ez mindenképpen egy nagyon rossz helyzet lenne. Nagyon remélem, hogy meg tudnánk csinálni, megvan a technológiai opcionalitás. Az a kérdés, hogy erre a technológiai opcionalitásra kis lépésekben rápakolunk-e létező szerződéseket" - magyarázta a szakértő.
A techonlóigiai opcionalitás azt jelenti, hogy egy országnak több potenciális forrás is rendelkezésére áll, tehát ha az egyik kiesik, akkor van lehetősége máshonnan beszerezni az adott nyersanyagot. Deák szerint voluntarista döntés az a kormány részéről, hogy más európai országokkal ellentétben alig próbálja diverzifikálni a forrásait: különösen az olaj esetében aggasztó, hogy attól a Barátság vezetéktől függünk, amely részben háborús területen halad át, részben pedig az ukrán támadások konkrét célpontjának számít.
Nem lesz sokkal drágább az energia, ha fokozatosan hagyjuk el az orosz forrást
A szakértő hangsúlyozta, hogy az orosz energiahordozók még mindig a legolcsóbbak, de ha máshonnan is kötünk le kapacitásokat, és gördülékeny lesz az átállás, akkor nem kell jelentős árnövekedésre számítani. Deák úgy számol, hogy az orosz olaj és földgáz elhagyása a magyar GDP nagyjából fél százalékát kitevő, azaz tíz százalékos áremelkedéssel járna. Ha viszont nem saját döntésből, hanem egyik pillanatról a másikra szűnik meg az orosz import, az már komolyabb drágulást hozhat:
„Ha hirtelen következik be ez, mondjuk leáll a Török Áramlat, az lehet, hogy már drágább lesz. Ekkor sem számítok különben fizikai hiányhelyzetre, de ekkor a kereskedők is látni fogják, hogy itt van egy ország, ami bajba került, és nem fogják olcsón adni a gázt. Úgy gondolom, hogy ekkor lesz kapkodás, és ennek lehetnek kellemetlen következményei. Magyarországon és talán Szlovákiában, de sehol máshol a régióban" - magyarázta a szakértő.
A háború kitörése után eltűnt az orosz gáz árelőnye
Az orosz gáz évtizedeken keresztül rendkívül fontos volt az európai gazdaság számára. A 2010-es években például az európai nagykereskedelmi árak 30-50 százalékkal alacsonyabbak voltak a japán vagy a koreai áraknál, és ez jelentős versenyelőnyt jelentett az európai cégeknek ázsiai konkurenseikkel szemben. Az árkülönbség aztán 2021-22-ben eltűnt, és a háború kezdete után óriási áremelkedés volt a világpiacon. 2023-tól pedig az európai árak is elkezdtek igazodni a globális LNG-árakhoz. Ezzel az európai cégek versenyelőnye is elpárolgott, az olcsó hazai energiára épülő amerikai cégekkel szemben pedig nőtt a versenyhátrány.
A háború kezdete után, a 2022-2023-as télen tapasztalt áremelkedés egyébként óriási anyagi terhet rótt az európai országokra. Ahogy Deák András a Másfélfokon írta, Magyarország 2022-ben durván 6,7 milliárd euróval fizetett többet a gázimportért és 3,4 milliárd euróval többet a gázárakkal együtt dráguló villamosenergia-behozatalért, mint 2019-ben (5,2-szeres és 6,5-szörös növekmény). Ez az éves nemzeti össztermék közel 6%-ára rúgó pluszkiadás tekinthető az ukrajnai háború legjelentősebb gazdasági következményének.
Moszkva bevetette a gázfegyvert, de nem használta következetesen
Ezzel együtt elmondható, hogy az európai energiaellátásban nem tudott komoly fennakadásokat okozni az, hogy Oroszország elkezdte fegyverként használni az energiaexportját. Az európaiak nem fagytak meg a 2022-2023-as télen, mert diverzifikálták a forrásaikat és csökkentették a fogyasztásukat. Moszkva pedig nem használta következetesen a gázfegyvert, hanem szemezgetett az uniós tagállamok között: volt, akinél elzárta a gázcsapot, de másokat nem bántott, Magyarország esetében pedig még növelte is a leszállított mennyiséget. Így történhetett meg, hogy 2024-ben még mindig Oroszországból érkezett az európai gázimport majdnem ötöde.
Közben azonban a globális cseppfolyósítottgáz-piac olyan gyorsan növekszik, hogy 3-4 évnyi növekmény pótolni tudja az Európából kieső orosz földgázmennyiséget. A orosz gázról való leválás így nem okoz földrengésszerű változást az európai energiaellátásban - csak azt kell lenyelni, hogy az orosz gáz évtizedekig meglévő árelőnye már a múlté.
Valószínűleg hiába bízik a kormány a háború végében, az nem lesz hatással az energiahelyzetre
Deák András szerint a magyar kormány abban bízik, hogy nem is kell végérvényesen letennie az orosz gázról, mert az ukrajnai háború végével csökkenni fog rajta a nyomás az orosz energiahordozók kivezetését illetően. Azonban könnyen lehet, hogy az EU és az energiapiacon egyre inkább terjeszkedő Egyesült Államok is fenntartja majd a nyomást, a harcok állásától függetlenül.
Az amerikai nyomás eredményének látszik az is, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerződést kötött a Shell-lel 200 millió köbméter földgázra, így tehát nyugatról is megpróbál némi gázt beszerezni. Csütörtökön aztán a miniszter bejelentett egy még nagyobb nyugati szerződést: a francia ENGIE tíz éven át évi 400 millió köbméternyi cseppfolyósított földgázt fog szállítani Magyarországnak. A két forrás együtt az éves hazai földgázszükséglet 6-8 százalékát tudja kielégíteni, tehát egyelőre még messze vagyunk attól, hogy megszűnjön az orosz gáztól való függés. Hosszabb távon azonban könnyen lehet, hogy ezt nem lehet elkerülni.
Deák András hosszabb elemzéseit az orosz földgáz európai kivezetéséről itt és itt lehet elolvasni.