Az eredmények egy alapvetően alacsony tájékozottságú, ugyanakkor az ügyben szélsőségesen megosztott közvélemény képét rajzolják fel.
HIRDETÉS
Az elmúlt időszakban Trump amerikai elnök egyre keményebb oroszellenes nyilatkozatai ismét előtérbe helyezték Magyarország Oroszországból származó energiaimportjának – olaj- és gázfüggőségének – kérdését. Ennek kapcsán az Europion október elején 1,300 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta, hogyan látja a magyar társadalom az orosz energiafüggőség problémáját.
Az alapszámok
A kutatás első része a tájékozottságot és a számszerű ismereteket mérte fel. Kevesen vannak tisztában azzal, mekkora valójában Magyarország orosz energiafüggősége. A társadalom alig negyede (24%) jelölte meg helyesen a 80% fölötti importarányt, míg egyharmad 60–80% közé becsülte, a másik harmad pedig 60% alá tette a részesedést. A megkérdezettek 13%-a még becslést sem vállalt.
A 60 év felettiek és a naponta legalább egy órát (online) hírolvasással töltők körében valamivel magasabb a helyesen válaszolók aránya (32%), de egyik csoportban sem éri el a társadalom harmadát.
A lakosság érzékelése szerint inkább nőtt (32%), mint csökkent (16%) az orosz energiafüggőség az orosz–ukrán háború évei alatt, a többség (51%) szerint azonban nem változott.
Az ellenzéki szavazók körében – Tisza támogatói és egyéb ellenzékiek között erősebb a meggyőződés, hogy a függőség tovább nőtt. Ugyanakkor a társadalom relatíve bizakodó abban, hogy lehetséges az orosz energiaforrásoktól való leválás. Közel 50% szerint már most, vagy rövid-középtávon, 5–10 éven belül reális a függőség jelentős csökkentése.
Kevesebb mint minden negyedik válaszadó (23%) vallja kategorikusan, hogy hosszú távon sem reális cél az energiafüggőség mérséklése – még a kormánypárti szavazók körében is kisebbségben van ez a vélemény (40%).
Erős a pártfüggő nézetkülönbség az olcsóság és a függetlenség között
A kutatás második része az energiaimport általános megítélésére kérdezett rá. A társadalom megosztott abban, hogy az olcsó energia, vagy az energiafüggetlenség élvezzen-e elsőbbséget, de valamivel többen (54%) választották az olcsó energiát.
A kérdést két lehetséges keretezésben tálalták a válaszadók elé: „olcsó energia, még ha Oroszországtól is kell vásárolni” illetve „energiafüggetlenség, még ha ez drágább energiát is jelent”. Az olcsó energiát főként a kisebb településeken élők (58–59%) és a hírolvasással a legkevesebb időt töltők (72%) részesítették előnyben.
A pártpolitikai törésvonalak mentén különösen éles a szakadék: a kormánypárti szavazók 82–18%-ban az olcsó energiát tartják fontosabbnak, míg a Tisza-szavazók szinte fordított arányban (27–73%) az energiafüggetlenségre helyezik a hangsúlyt.
Az orosz energiaimport háborús kontextusban való megítélése szintén megosztó. Valamivel többen vannak azok (38%), akik helyeslik, hogy Magyarország a háború alatt is Oroszországtól vásárol energiát, mint ahányan ellenzik (36%). Egyetértők főként a 60 év felettiek, a községekben élők, a hírolvasással legkevesebb időt töltők, valamint a kormánypárti szavazók. (A részletes megoszlás itt megtekinthető.)
Mit gondolunk az ukrajnai háborút övező szankciókról Oroszországgal szemben?
Az orosz energiaszektort érintő uniós szankciókról is megoszlanak a vélemények. Hajszálra ugyanannyian gondolják úgy, hogy Magyarországnak igazodnia kellene a szankciókhoz (36%), mint ahányan ezt ellenzik (36%).
Demográfiai bontásban egyedül a diplomások körében van abszolút többségben (51%) a szankciókhoz való igazodást pártolók aránya. Politikai hovatartozás szerint azonban drámai a különbség, mivel a Tisza-szavazók 72%-a támogatja a szankciókhoz való igazodást, míg a kormánypárti szavazók 69%-a ellenzi azt.
A büntető intézkedések vélt hatásaival kapcsolatban is megosztott a társadalom, összességében azonban inkább szkeptikus a hangulat. A három felvázolt szcenárió közül a legnagyobb hatást várók vannak legkevesebben: kevesebb mint a válaszadók negyede (24%) véli úgy, hogy a szankciók a csatatéren is érdemi változást hozhatnak. A relatív többség (47%) szerint a szankciók ugyan fájnak Oroszországnak, de a háború menetét nem befolyásolják érdemben, míg a maradék 30% úgy véli, Moszkva meg sem érzi ezeket.
----------------------
Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 október 3.-án vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1300 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigálták.
A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vették, a fent bemutatott politikai megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.