A folyékony földgáz uniós behozatala most először haladta meg a vezetékes földgázét.
HIRDETÉS
Jelentős változás történt az idei év első negyedévében az EU gázimportjában. Az Eustat adatai szerint cseppfolyósított gázból (LNG) a blokk 8,4 millió tonnát vásárolt az év első három hónapjában, míg vezetékes gázból 8,2 millió tonnát.
A folyékony gáz importja 12%-kal ugrott meg a tavalyi év első negyedévéhez képest, ami a kapcsolódó kiadásokat +45%-kal emelte meg.
Az ukrajnai háború előtti időszakban az Európai Unió energiaellátása a legnagyobb mértékben még az orosz gázszállításokra támaszkodott, ma viszont már az Egyesült Államokból érkezik a gázimport 50,7%-a. Az USA után Oroszország és Katar következik 17, illetve 10,8%-kal.
A hátrányok
A folyékony gáznál az előzetes működési költségek magasabbak mint a vezetékesnél, mert a cseppfolyósítás, a szállítás és az újragázosítás miatt a folyamat drágább.
Emellett a folyékony gáz szénlábnyoma is jóval, 67%-kal magasabb mint a földgázé, sőt, egy tanulmány szerint még a szén ökológiai lábnyománál is 33%-kal rosszabb.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint azonban van rá mód, hogy a jelenlegi szén-dioxidkibocsátás 60%-kal csökkenjen a folyékony gáz esetében, mégpedig olyan módszerekkel, mint például a szivárgás, vagy a fáklyázás csökkentése. Utóbbi azt jelenti, hogy a cseppfolyósított földgázban lévő felesleges vagy nem hasznosítható gázokat elégetik, amikor nincs mód azok gazdaságos vagy biztonságos felhasználására. Ez általában olyan helyzetekben fordul elő, amikor a földgázt kitermelik, de nincs kiépített infrastruktúra az elszállítására vagy feldolgozására, vagy ha a gáz minősége nem megfelelő a felhasználáshoz.