Magyarország történetének leghosszabb távú szerződését írta alá LNG beszerzéséről a francia ENGIE-vel - jelentette be Szijjártó Péter, aki szerint ez az energiaellátás biztonságának fontos pillérét fogja jelenteni az elkövetkezendő időszakban.
HIRDETÉS
Alig egy hónappal a Shell-el megkötött, 2026-ban életbe lépő, szintén tíz évre szóló gázszerződés után újabb tízéves megállapodást írt alá Magyarország egy nyugati céggel.
A minisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter az MVM CEEnergy és az ENGIE Energy Marketing Singapore közötti adásvételi szerződés aláírását követően arról számolt be, hogy Magyarország 2028 és 2038 között évente 400 millió köbméter, azaz összesen négymilliárd köbméter LNG-t vásárol a francia energiavállalattól.
A magyar külügyminiszter elmondta, hogy ez a leghosszabb távú megállapodás, amelyet hazánk cseppfolyósított földgáz beszerzéséről kötött valaha, és ez az energiaellátás biztonságának fontos pillérét fogja jelenteni az elkövetkezendő időszakban.
Beszédében Szijjártó ismét arról beszélt, hogy az energiaellátás "pusztán fizikai, földrajzi kérdés", energiahordozókat onnan lehet csak vásárolni, ahonnan vezeték jön, hiszen Magyarország nem rendelkezik tengerparttal.
A miniszter világossá tette, hogy bár céljuk az energiaellátás diverzifikációja, ezen "nem azt értjük, hogyha megnyílik egy szállítási útvonal, akkor bezárunk egy másikat. Ez nem diverzifikáció, ez valami egészen más" - jelentette ki, egyértelműen utalva az orosz szállítások megtartására. Magyarország a gáz 74 százalékát, az olaj 86 százalékát Oroszországtól veszi.
Szijjártó már korábban is közölte, hogy szerinte nem lecserélni kell a meglévő energiaforrásokat, hanem újakat bevonni - még azután is ezzel érvelt, hogy Donald Trump felől az utóbbi hetekben erős nyomást helyeződött Budapestre és Pozsonyra az orosz olaj- és gázimport befejezésére.
A Shell-lel kötött megállapodás évente 200 millió köbméter földgázt biztosít Magyarországnak, a mostani francia szerződés évi 400 milliót - ez azonban igencsak elenyésző hányada az évi 8-10 milliárd köbméter körüli fogyasztásnak.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az energiabiztonság szuverenitási kérdés, ám ezt az alapelvet az elmúlt időszakban nagyon durva támadások érték. "Mi viszont ragaszkodunk ahhoz, hogy a saját energiabiztonságunkhoz szükséges lépésekről mi magunk dönthessünk, és így nem fogadunk el semmifajta nyomást, kényszerítést vagy háborús felárat ebben a kérdésben" - jelentette ki.