Európa 10 milliárd dollár értékben vásárol fegyvereket Ukrajnának az Egyesült Államoktól, már az első körben. Kijev rakéták, légvédelmi rendszerek és tüzérségi lövedékek széles választékát kapja meg.
HIRDETÉS
Az első csomagban várhatóan Patriot légvédelmi rendszerek, hosszú hatótávú rakéták és pótolt tüzérségi lőszerek szerepelnek. A fő cél első körben Ukrajna védekező és támadó képességének egyensúlyba hozása.
Hosszabb távon légvédelmi kiképzést, precíziós fegyverrendszereket és együttműködő NATO-párt támogatást építenek ki. Kijev ezeket közvetlenül Trump elnökkel, NATO-főtitkárral, illetve több vezető európai állammal egyezteti.
Patriot légvédelmi rendszerek esetében több NATO-tag, például Németország kész átadni meglévő ütegeit Kijevnek.
A hosszú hatótávú rakéták - amelyek képesek Oroszország mélyföldi létesítményei elleni célzott csapásokra - egyelőre nem ismertek teljes körben, és tartalmazhatnak amerikai, német és brit eszközöket egyaránt.
Itt megjegyzendő, hogy a brutális orosz dróntámadások miatt ugyanilyen fontos feladat mind a légvédelmi, mind a támadó ütegek napi feltöltése.
Amiről leginkább szó esik, az a Tomahawk típusú amerikai cirkáló rakéták esetleges szállítása, amire eddig nem volt példa. Azért nem, mert a Tomahawk nagy hatótávolságú (kb. 1 600 km), precíziós csapásmérő fegyver, és a szövetségesek eddig tartózkodtak ilyen képességű támadó fegyver átadásától, hogy elkerüljék a közvetlen eszkalációt Oroszországgal.
Hasonló kategóriában azonban már történt átadást, mint például az amerikai ATACMS (300 km) rakéták, és ezeket Kijev már be is vetette. Említhető a brit-francia fejlesztésű Storm Shadow/SCALP robotrepülő is, amelyből már szintén kapott Ukrajna.
A sokféle feladat között Ukrajnának talán legégetőbb a tüzérségi lőszerek és célzott aknavető lövedékek beszerzése, kivált, hogy Oroszország hatalmas mennyiségben rendelkezik ilyen eszközökkel, és egyre nagyobb észak-koreai utánpótlásra támaszkodhat.
A konkrét fegyverzetről az egyeztetés Mark Rutte NATO-főtitkár és Donald Trump stábja (Pentagon) között történik. Később kapcsolódik be Németország, Finnország, Norvégia, Svédország, az Egyesült Királyság, Kanada, Dánia és Lengyelország, amelyek szintén részt vesznek a fegyverzetek koordinációjában.
Ezt követheti a megállapodás Zelenszkij ukrán elnökkel és vezérkarával az eszközökről és a logisztikai feltételekről (szállítás, időpontok, kiképzés).
A konstrukciót hétfőn szögezte le az amerikai elnök, mondván, hogy „ma megállapodást kötöttünk, amelynek értelmében fegyvereket küldünk [Ukrajnának], és a NATO fog fizetni érte” – jelentette be Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón.
A terv alapcélja, hogy az Egyesült Államok több tűzerőt irányíthasson Ukrajnába az orosz erők elleni nyári katonai offenzíva leküzdésére, miközben enyhíti Washington pénzügyi terheit is.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter már korábban jelezte, hogy az Ukrajna által igényelt amerikai gyártmányú fegyverek egy részét már telepítették európai NATO-szövetségeseknél. Ennek megfelelően ezek átszállítása egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb, mintha az USA-ból érkeznének.
Német részről Boris Pistorius német védelmi miniszter a Pentagonban azt mondta Pete Hegseth védelmi miniszternek, hogy Berlin vállalja a kötelezettséget a Patriot ütegekkel kapcsolatban, és vele a megnövekedett védelmi kiadásokat is. „Eltökéltek vagyunk abban, hogy nagyobb felelősséget vállaljunk az elrettentésért és a védelméért” – mondta Pistorius, akinek kormánya felajánlotta két további Patriot rendszer finanszírozását.
Németország mellett Görögország és Spanyolország is azon NATO-tagok között van, amelyekről úgy tartják, hogy rendelkeznek tartalék Patriot rakétákkal, amelyeket Ukrajnába küldhetnek, feltéve, hogy utána pótolják őket.
Amerikai tisztviselők szerint Ukrajnának rövid távon szállítandó bármit is egyelőre csak a meglévő készletekből lehetséges, és több évbe fog telni, mire a Kijevbe küldötteket nemzeti szinten pótolják.
Melyek a távolabbi célok? A támadó képesség megteremtése
Az elemzők első helyen a Patriot rendszer fejlesztését említi, beleértve az ukrán légvédelmi személyzet kiképzését, hogy javuljon a légtérvédelem hatásfoka.
További távlati feladat az offenzív (támadó) képességek bővítése, vagyis a légvédelem mellett hatékonyabb csapásmérő rakétarendszerek és precíziós fegyverek telepítése. Ukrajna számára ez azért fontos, mert a jelenlegi harci helyzet szerint szinte teljesen védekező pozícióba szorult, és jelentősebb ellencsapásokra csak korlátozottan képes.
Mivel a hosszabb hatótávú védelmi rendszer kiépítése: több ország részvételével folyik, így nem csak átmenetileg, de közép- és hosszútávon is fenntartható lesz a nyugati támogatás.