Az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kyrylo Budanov szerint Észak-Korea szállítja az oroszoknak az ukrajnai háborúhoz szükséges lőszer akár 40%-át is. Oroszország pénzt és technológiát biztosít É-Koreának a fegyverekért cserébe, ezzel is enyhítve Phenjan nemzetközi elszigeteltségét.
HIRDETÉS
A nagymértékű orosz függőség még növekedhet is, amire utal Szergej Lavrov orosz külügyminiszter minapi phenjani látogatása. A felek szerint a kölcsönös támogatás úgymond "feltétel nélküli és korlátlan".
Az eddig küldött mintegy másfél millió tüzérségi lőszer mellett Kim Dzsongun rezsimje más fegyvereket is szállít Oroszországnak, köztük ballisztikus rakétákat, állítja Kyrylo Budanov, a kijevi katonai vezetés egyik kulcsembere.
Miket küld Phenjan?
Az adatok hatalmas mennyiségekre utalnak, ami felveti a kérdést, hogy a hadiiparra átállított orosz gazdaság vajon miért nem képes a szükséges kontingens előállítására? Ugyanakkor jelzi azt is, hogy Moszkvának esze ágában sincs a háborús aktivitás csökkentése.
Az elmúlt hónapokban É-Korea 120 önjáró löveget (Koksan) és MLRS rakétarendszereket is juttatott Oroszországnak. A következő 120 önjáró löveg és 148 MLRS (több rakétát kilövő) rendszer is megérkezik, még az idén.
Emellett Moszkva további 12 millió 155 milliméteres tüzérségi lövedékre számíthat Kim elnöktől 2025-ben, amely szám túlzás nélkül nevezhető bődületesnek, hiszen akkor az orosz tüzérség 1 300 lövést adhat le naponta, azaz percenként 57-et, szakadatlan fizikai és pszichés nyomás alatt tartva az ukrán véderőket. Ráadásul ebben a számban a sorozatvető SS-rakéták nem is szerepelnek.
A koreai lőszereket ért korábbi kritikák után Budanov azt mondja, hogy „ezek már jó fegyverek. Az elmúlt három hónap ukrán harctéri veszteségeinek 60%-át a koreai gyártmányú tüzérségi csapásoknak tulajdonítható. Észak-Koreának hatalmas készletei vannak, és a gyártás a nap 24 órájában folyik” - közölte a hírszerzés rejtélyes vezetője.
Oroszország fokozta katonai kapcsolatait Észak-Koreával, mióta Vlagyimir Putyin elnök tavaly júniusban átfogó stratégiai partnerségi szerződést írt alá Kim Dzsongun-nal, amikor 24 év után az először látogatott Phenjanba.
Észak-Korea több ezer katonát küldött Moszkvának, hogy segítsen kiszorítani az ukrán erőket az Oroszország Kurszk régiójában elfoglalt területekről, és bár ezek az erők jelentős veszteségeket szenvedtek el, további pótlásukat Phenjan megígérte.
Miután Kim megfogadta, hogy „feltétel nélkül” támogatja Oroszországot a háborúban, a nyugati hírszerzés becslései szerint Phenjan több millió tüzérségi lövedéket küldött Putyin hadseregének.
A Távol-Keletre is ki fog hatni az orosz-koreai barátkozás
Budanov már korábban figyelmeztetett, hogy Észak-Korea részvétele az Ukrajna elleni háborúban hosszú távú következményekkel jár majd az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsági architektúrájára nézve. Phenjan túlzott megerősödése és anyagi forrásainak bővülése jelentős kihívás elsősorban Dél-Korea, de az Egyesült Államok és Japán biztonságának szempontjából.
A Moszkva által nyújtott szolgáltatások olyan erők birtokába engedik az észak-koreai vezetést, ami a távol-keleti katonai struktúrák teljes átszervezését és megerősítését követeli meg.
Budanov „kiválónak” nevezte a nyugati partnerekkel folytatott hírszerzési együttműködést, hozzátéve, hogy az információcsere folytatódására számít. Ukrajna az Egyesült Államokra támaszkodik a rakétaindítások korai előrejelzésében és a műholdképekhez való hozzáférésben – mondta.
„Nem látok arra utaló jeleket, hogy a biztonsági szolgálatokkal való együttműködésünk megszűnne” – mondta Budanov. „Ez nem lenne előnyös számunkra, de a partnereinknek sem, mert tőlünk szereznek információkat.”
Budanov arra is sürgette a szövetségeseit, hogy térjenek vissza az emberi hírszerzésre – kémhálózatokra – való támaszkodáshoz, amelyeket szerinte „sajnos szinte az összes európai ország eltemetett”. Hozzátette: „Ne higgyék el, hogy a technikai hírszerzés mindent megold. Senki sem fog mobiltelefonon megbeszélni és megtervezni egy műveletet.”