A sebesült katonákat a harctérről egyenesen hozzájuk viszik, ott hozzák őket szállításra kész állapotba.
"Folyamatosan élet és halál határán egyensúlyozunk" - mondják a 5. orvosi brigád tagjai, akik egy földalatti, úgynevezett stabilizációs ponton dolgoznak a háború dúlta Ukrajnában. A csapatban van aneszteziológus, terapeuta, traumatológus, sebész - mindannyian civil orvosok voltak a háború előtt.
Egy-egy betegre átlagosan húsz perc jut. Ennyi idő alatt lehet megmenteni egy életet, hogy aztán a katonát kórházba lehessen vinni.
"Minden rendelkezésre áll egy újraélesztésre, tényleg minden. Minden szükséges gyógyszer. Van egy speciális monitor, amely mutatja a pulzust, a vérnyomás, a szaturácitót, és van lélegeztetőgép is" - magyarázta Pavel Stepanov, az egyik sebész.
"Láttunk itt már mindent, ágak vagy szilánkok okozta szemsérülésektől kezdve leszakadt végtagokig. Ide nagyon sok olyan ember kerül, akiben már alig van élet, és értük nem is tehetünk már semmit. Csaak végigasszisztáljuk, ahogy kiszáll belőlük. De olyan eset is sok van, hogy az illető szíve leállt, mi azonban újraélesztjük, vérátömlesztést kap, csillapítjuk a vérzését. Sokszor előfordul, hogy ha fél órával később került volna elénk, már nem élne" - tette hozzá.
"Az átlagos, békebeli kórházi hétköznapokhoz képest itt tényleg egy ámokfutás zajlik. Ezért nagyon fontos a feladatok és a felelősségek megosztása. Hogy a legsúlyosabban sebesült emberekre figyeljünk először, de mindeközben mindenki segítséget kapjon. Fontosabb, mint egy átlagos sürgősségi osztályon" - fogalmazott az egészségügyi dandár parancsnoka, Osmak.
Ahogy az orvoscsapat tagjai mondták, majd a háború után fogják elsiratni a halottakat, most nincs idejük a gyászra.