Az Izrael által megszállt Ciszjordánia egyes részeit kormányzó Palesztin Hatóság ritka lépését az Irán által támogatott, "káoszt" okozó militáns csoportok eltávolítása indokolta.
HIRDETÉS
A palesztin biztonsági erők ritka kemény fellépést indítottak a helyi militáns csoportok ellen Ciszjordánia északi részén, páncélozott járműveket küldtek be és heves tűzharcokba bocsátkoztak, amelyekben legalább két ember meghalt az ingatag területen.
A Palesztin Hatóság által kiküldött erők szombaton kezdték meg rajtaütésüket Dzseninben, ami hétfőn is folytatódott.
A csoport a megszállt Ciszjordánia félautonóm területeit kormányozza, amelyet főként Izrael ellenőriz. Nagyrészt elvesztették az ellenőrzést olyan területek felett, mint Dzsenin, amely a fegyveresek fellegvára.
Az Iszlám Dzsihád és a Hamász militáns csoportok szabadon tevékenykednek Dzseninben, és az utcákat rendszeresen olyan plakátok szegélyezik, amelyek a palesztin harc mártírjaiként ábrázolják a megölt harcosokat.
Az ENSZ humanitárius hivatala szerint a biztonsági erők elfoglalták egy dzsenini kórház egy részét, azt bázisként használják. A palesztin erők legalább nyolc embert őrizetbe vettek, egyet pedig hordágyon vittek ki a kórházból - közölte az ENSZ.
A palesztin biztonsági erők közölték, hogy két ember halt meg a rajtaütés során: egy 19 éves civil, Rabhi Shalabi, akit motorkerékpárral közlekedve lőttek le, és egy Iszlám Dzsihád harcos, Yazi Jaayseh.
A biztonsági erők kezdetben tagadták, hogy megölték volna Shalabit, így nem közölték, miért a fiatalembert vették célba. A 15 éves unokatestvérét, aki szintén a motorkerékpáron ült, fejbe lőtték és megsebesítették.
Az ENSZ tisztviselői helyi videofelvételekre hivatkozva azt mondták, hogy a két fiatal fegyvertelen volt, és ételt szállítottak egy családi étteremből, amikor megölték őket, valamint hogy Shalabi mindkét kezét a magasba emelte, a megadás jeleként.
Népszerűtlen erődemonstráció
Az izraeli csapatok az elmúlt években rendszeresen indítottak razziákat Ciszjordániában, különösen a Hamász fegyvereseinek október 7-i támadása óta. Palesztin egészségügyi tisztviselők szerint azóta 811 palesztin halt meg Ciszjordániában, a legtöbben a palesztin városokban és településeken végrehajtott izraeli rajtaütésekben.
A palesztin biztonsági erők műveletei azonban ritkák, és a ciszjordániai palesztin lakosság általában elítéli azokat, mivel sokan azzal vádolják a Palesztin Hatóságot, hogy együttműködik az izraeli megszállókkal.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy nem vett részt a műveletben, és azt nem kommentálta bővebben.
A biztonsági erők "a palesztin vezetés világos politikai elképzelése szerint" tevékenykednek "a rend megteremtésének, a jogállamiság megteremtésének, a polgári béke helyreállításának és a társadalmi biztonságnak a céljával" - mondta a rajtaütésről Anvar Radzsab szóvivő.
Hozzátette, hogy a csapatok az Irán által támogatott csoportok eltávolítására összpontosítanak, amelyek "káoszt és anarchiát" próbálnak szítani.
Mahmoud Mardawi, a Hamász vezető tisztségviselője a dzsenini hadműveletet "az ellenállás felszámolására tett kísérletként" értékelte. A Hamász által hétfőn késő este közzétett kommentárjában felszólította a Palesztin Hatóságot, hogy azonnal hagyjon fel "a megszállást szolgáló hazafiatlan magatartásával".
Az Egyesült Államok igyekezett megerősíteni a Palesztin Hatóságot, abban a reményben, hogy a háború után segíteni fog a Gázai övezet irányításában. A Fehér Ház tisztviselői nem kívánták nyilvánosan kommentálni a művelettel kapcsolatos álláspontjukat.
Összességében a háború kezdete óta az ENSZ szerint legalább hét palesztint öltek meg a palesztin biztonsági erők, és legalább 24 izraelivel végeztek palesztin támadók Ciszjordániában.