A nem biztosított terhes nők mindössze 37 százaléka vette igénybe az állami egészségügyi ellátást, ez derül ki az előző évek adataira hivatkozó jelentésből.
HIRDETÉS
Bulgária állami egészségügyi rendszere nem tudja ellátni azokat a terhes nőket, akik nem tudnak egészségügyi biztosítást fizetni – a bolgár Számvevőszék jelentése szerint. A jelentés külön kiemeli, hogy sok várandós bolgár nő egyetlen alkalommal sem járt terhessége alatt kivizsgáláson, és nem élt az állami program adta lehetőségekkel – írja az Euractiv.
Ugyanakkor 2023. január 1-jétől az állam évente legfeljebb négy megelőző vizsgálatot fizet a biztosítással nem rendelkező várandósok számára, valamint évente legfeljebb kétszer biztosít kórházi kezelési jogot a veszélyeztetett terhességek esetén.
Az Európai Unióban Bulgária egyike azoknak a tagállamoknak, amelyek a legkevesebbet költik az egészségmegőrzésre, vagyis a megelőzésre, így nagyon nehezen érik el a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat. A munkaképes állampolgárok negyede, csaknem egymillió ember, nem fizet egészségbiztosítást: főként a roma kisebbséghez tartozók, az informális szektorban dolgozók és a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak. 2022-ben a nem biztosított terhes nők mindössze 37 százaléka vette igénybe az államilag finanszírozott orvosi kivizsgálást.
A jelentés szerint ennek hátterében társadalmi kérdések is állnak: az alacsony iskolai végzettség, a szegénység, a rossz egészségi állapot, az állam részéről pedig a hatékony tájékoztató kampányok hiánya, illetve, hogy a védőnői és más közvetítői szolgálatok nem találnak hangot az érintettekkel.
Itt a legnagyobb arányú a csecsemőhalandóság az EU-ban
A bolgár anyák és gyermekek egészségügyi mutatói nem érik el az uniós átlagot. A csecsemőhalandósági ráta ugyan 4,6%-kal csökkent 2010 és 2022 között, de még mindig Bulgáriában a legrosszabb: 2022-ben 1000 csecsemőre 3,3 haláleset jutott.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2023-as adatai azt mutatják, hogy a bolgárok tömegesen kihagyják a megelőző ellenőrzéseket, pedig az minden biztosított állampolgár számára kötelező. A vizsgálaton résztvevő 18 éven felüli jogosultak aránya tavaly 41% volt, ami némi fejlődés a 2021-es 36%-hoz képest.
Bár a bolgár törvények szerint kötelező az egészségügyi ellenőrzés, de nincs szankció azokra vonatkozóan, akik nem járnak évente ellenőrzésre.
Ugyanez a tendencia érvényesül a várható élettartamban is
A bolgárok hat évvel tovább élnek, mint a romák, akik a lakosság mintegy 10%-át teszik ki. A bolgár nők átlagosan 78,6 évet, a török etnikumhoz tartozó nők 76,9 évet, a roma etnikumhoz tartozó nők pedig átlagosan 71 évet élnek.
Az Eurostat 2021-es tanulmánya kimutatta, hogy Bulgária azon uniós országok közé tartozik, amelyek GDP-jük legkisebb hányadát költik egészségmegelőzésre – mindössze 0,28 százalékot. Ebben a rangsorban Szlovákia az utolsó (0,12%), ahol a roma etnikumot szintén a lakosság 9-10%-ára becsülik.