A nem biztosított terhes nők mindössze 37 százaléka vette igénybe az állami egészségügyi ellátást, ez derül ki az előző évek adataira hivatkozó jelentésből.
Bulgária állami egészségügyi rendszere nem tudja ellátni azokat a terhes nőket, akik nem tudnak egészségügyi biztosítást fizetni – a bolgár Számvevőszék jelentése szerint. A jelentés külön kiemeli, hogy sok várandós bolgár nő egyetlen alkalommal sem járt terhessége alatt kivizsgáláson, és nem élt az állami program adta lehetőségekkel – írja az Euractiv.
Ugyanakkor 2023. január 1-jétől az állam évente legfeljebb négy megelőző vizsgálatot fizet a biztosítással nem rendelkező várandósok számára, valamint évente legfeljebb kétszer biztosít kórházi kezelési jogot a veszélyeztetett terhességek esetén.
Az Európai Unióban Bulgária egyike azoknak a tagállamoknak, amelyek a legkevesebbet költik az egészségmegőrzésre, vagyis a megelőzésre, így nagyon nehezen érik el a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat. A munkaképes állampolgárok negyede, csaknem egymillió ember, nem fizet egészségbiztosítást: főként a roma kisebbséghez tartozók, az informális szektorban dolgozók és a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak. 2022-ben a nem biztosított terhes nők mindössze 37 százaléka vette igénybe az államilag finanszírozott orvosi kivizsgálást.
A jelentés szerint ennek hátterében társadalmi kérdések is állnak: az alacsony iskolai végzettség, a szegénység, a rossz egészségi állapot, az állam részéről pedig a hatékony tájékoztató kampányok hiánya, illetve, hogy a védőnői és más közvetítői szolgálatok nem találnak hangot az érintettekkel.
Itt a legnagyobb arányú a csecsemőhalandóság az EU-ban
A bolgár anyák és gyermekek egészségügyi mutatói nem érik el az uniós átlagot. A csecsemőhalandósági ráta ugyan 4,6%-kal csökkent 2010 és 2022 között, de még mindig Bulgáriában a legrosszabb: 2022-ben 1000 csecsemőre 3,3 haláleset jutott.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2023-as adatai azt mutatják, hogy a bolgárok tömegesen kihagyják a megelőző ellenőrzéseket, pedig az minden biztosított állampolgár számára kötelező. A vizsgálaton résztvevő 18 éven felüli jogosultak aránya tavaly 41% volt, ami némi fejlődés a 2021-es 36%-hoz képest.
Bár a bolgár törvények szerint kötelező az egészségügyi ellenőrzés, de nincs szankció azokra vonatkozóan, akik nem járnak évente ellenőrzésre.
Ugyanez a tendencia érvényesül a várható élettartamban is
A bolgárok hat évvel tovább élnek, mint a romák, akik a lakosság mintegy 10%-át teszik ki. A bolgár nők átlagosan 78,6 évet, a török etnikumhoz tartozó nők 76,9 évet, a roma etnikumhoz tartozó nők pedig átlagosan 71 évet élnek.
Az Eurostat 2021-es tanulmánya kimutatta, hogy Bulgária azon uniós országok közé tartozik, amelyek GDP-jük legkisebb hányadát költik egészségmegelőzésre – mindössze 0,28 százalékot. Ebben a rangsorban Szlovákia az utolsó (0,12%), ahol a roma etnikumot szintén a lakosság 9-10%-ára becsülik.