Magyarország energiaellátás biztonságáért felelős helyettes államtitkára, Marosvári Csaba szerint Brüsszel nem nyújt elegendő támogatást ahhoz, hogy a kisebb, tengerparttal nem rendelkező országoknak segítsen eltávolodni az orosz földgáztól.
HIRDETÉSMarosvári Csaba, Magyarország energiabiztonságáért felelős helyettes államtitkára a houstoni Gastech konferencián azt mondta, hogy a kisebb, tengerparttal nem rendelkező országoknak, köztük Magyarországnak is, több támogatásra van szüksége ahhoz, hogy csökkentsék az orosz gáztól való függőségüket – számolt be róla az Euractiv.
Magyarország gázimportjának mintegy kétharmada Oroszországból származik, de Moszkva 2022-es ukrajnai invázióját követően egyre nagyobb nyomás nehezedik az országra és néhány szomszédjára, hogy gyorsabban diverzifikáljon az orosz energiától.
„A mi régiónkban kis országok, kis piacok, kevés jelentős piaci szereplő és tőkehiány van. Az ilyen jellegű infrastrukturális és a szűk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló projektek akár több száz millió euróba is kerülhetnek - üzemanyagpiaci szempontból nem teljesíthetőek” - állította Marosvári.
Marosvari szerint az Európai Bizottság a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését célzó zöld energiaprojektek felé való elmozdulás finanszírozásából kihagyott néhány országot.
„Az ukrajnai háború következtében egyre erősebb nyomás nehezedik ránk, hogy gyorsabban függetlenedjünk az orosz fosszilis üzemanyagoktól, de a forrásokat megtagadják ahhoz, hogy ezt megtehessük” - tette hozzá.
Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter gázt kap Oroszországtól a Gazprommal 2021-ben kötött 15 éves szerződés keretében.
Az Európai Bizottság adatai azt mutatják, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta az EU drasztikusan, több mint 50 százalékról 15 százalékra csökkentette az orosz gázimportot tavaly. Ez azonban nem vonatkozik Magyarországra, amely nem csökkentette az Oroszországból származó gázimportját.
Nagyon drágán vesszük az orosz gázt
Júliusban Moszkva kiugróan magas nyereséget realizált a nekünk szállított fűtőanyagon – írja a Népszava, az EU statisztikai hivatalának minapi frissítése alapján pedig 12 százalékra ugrott a hozzánk érkező orosz gáz nyugati tőzsdéhez viszonyított felára. Ez több mint egy és negyedéves csúcspontnak, de hosszú évekre visszatekintve is kiugró szintnek számít.
Az Eurostat-adatsor tanúsága szerint júliusban – köbméterenként 34 megajoule-os fűtőértékkel és az MNB hivatalos forint-euró-árfolyamával számolva – orosz gázárunk 12 százalékkal emelkedett, köbméterenként 131 forintra nőtt. A TTF holland gáztőzsde irányadó, két hónappal korábbi, vagyis májusi ára ugyanakkor „csak” 9 százalékkal emelkedett, ami így 117 forintos átlagot mutatott. Ennek folytán az eddig is – júniusban például 9 százalékkal - drágább orosz gáz felára még tovább, 12 százalékra nőtt. Az árarányokra jellemző, hogy míg a rezsicsökkentett háztartási rezsi gáztermék-tétele köbméterenként 50-60 forint – vagyis annak behozatala még mindig tetemes állami támogatást igényel -, addig az átlag feletti fogyasztás úgymond „lakossági piaci” gázártétele a tényleges tőzsdei szintet változatlanul több mint négyszeresen meghaladja.
Az árkülönbségből adódóan, ha a júliusi mennyiséget nem az oroszoktól, hanem a két hónappal korábbi, piaci áron szerezzük be, úgy közel 7 milliárd forinttal jobban jártunk volna. Eme számítási mód alapján az orosz kapcsolaton elszenvedett veszteségünk az év eleje óta 19 milliárd, az új szerződés 2021. októberi életbe lépése óta pedig 253 milliárd forintra tehető.
Hol érkezik az orosz gáz
Az Ukrajnán keresztül, a közvetlenebb vezetéken keresztül történő szállítás mellett Magyarország a Fekete-tenger alatt futó TurkStream vezetéken keresztül kap orosz gázt Törökország európai területére, majd onnan Bulgáriába és Szerbiába. Bulgária nem kap gázt a TurkStreamből, és alternatív ellátásra szorul, de egy szerződés értelmében továbbra is biztosítja a tranzitot Szerbiába, Magyarországra és Ausztriába.
Marosvári elmondta, hogy Magyarország rövid távú cseppfolyósított földgáz (LNG) üzleteket kötött Azerbajdzsánnal és Törökországgal, hogy csökkentse az orosz forrásoktól való függőségét. Arra is számít, hogy Törökország és Görögország a jövőben jelentősebb vezetékes gáz- és LNG-szállítókká válik.
„Nem szabad mindent egy lapra feltenni, ez a földgázellátásra is igaz - mondta Marosvári. - Az oroszok a szerződéseknek megfelelően szállítanak, számunkra megbízhatóak, de ez nem jelenti azt, hogy egyetlen forráshoz kell ragaszkodnunk, ezért diverzifikációs stratégiát folytatunk az ellátás terén.”