Az iráni vezetés ismét hangsúlyozza, hogy ezek nem katonai, hanem polgári célokat szolgálnak. Az amerikai hírszerzés szerint a műholdprogramhoz szükséges rakétafejlesztés rejthet veszélyeket.
HIRDETÉSIrán sikeresen pályára állított egy újabb műholdat szombaton, a hordozórakétát a perzsa állam elithadserege, a Forradalmi Gárda építette - közölte a teheráni vezetés. Az iráni műholdprogram idén másodszor bocsátott fel szatelitet, az elsőt januárban, akkor és most is azt hangsúlyozva, hogy ezek kizárólag polgári felhasználásra szolgálnak.
Az amerikai hírszerzés viszont arra figyelmeztet, hogy az iráni műholdprogram hordozórakétafejlesztései hozzájárulnak az ottani ballisztikus rakétaprogramhoz, vagyis Iránnak rövidebb időn belül lesznek ilyen, már nukleáris töltetekkel is felszerelhető rakétái, mint a műholdprojektek nélkül.
Ez most különösen érzékeny kérdés, amikor pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten, és a Hamász politikai vezetőjének teheráni likvidálásával Irán konkrétan is érintetté vált a terrorszervezet és Izrael háborújában. Habár a Hanije elleni merényletért Izrael nem vállalta a felelősséget, az iráni vezetés ezt biztosra veszi, és súlyos válaszcsapást helyezett kilátásba, ami eddig még nem történt meg.
Irán az ukrajnai háborúban is tényezővé vált, mert az orosz invázió megindulása után körülbelül fél évvel elkezdett drónokat szállítani Oroszországnak, sőt vállalta egy oroszországi dróngyár felépítését is. Az Európai Unió információ szerint pedig most már rakétákat is ad el az orosz hadseregnek.
Az orosz elnök, aki személyesen felügyeli az együttműködést, megköszönte Irán támogatását, amikor a szentpétervári BRICS-értekezlet idején tárgyalt az iráni nemzetbiztonsági tanács vezetőjével szeptember 12-én. Vlagyimir Putyin közölte, hogy szívesen látják Irán elnökét egy hivatalos állami látogatásra Moszkvában, és aláírnának egy újabb szerződést, ezzel még magasabb szintre emelve a két ország kapcsolatát.
Teherán mindig is visszautasította, hogy atomfegyver előállításán dolgozna mondván, hogy nukleáris programja teljes mértékben civil felhasználásra fejleszt technológiákat. Ugyanakkor a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreinek csak korlátozott hozzáférést biztosít helyszíni vizsgálatokhoz, amelyeket a már felmondott nemzetközi megállapodás előtti években egyáltalán nem is engedett.
A Nyugat hírszerzési információkra és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elemzéseire hivatkozva kétségbe vonta mindig is, hogy Irán nem atomfegyert fejleszt, és ezért kemény büntetőintézkedésekkel sújtotta az iráni gazdaságot, amely össze is roppant ezek alatt. A helyzet tarthatatlansága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy több mint tíz évnyi tárgyalás után, 2015-ben végül sikerült tető alá hozni egy nemzetközi megállapodást az iráni atomprogram korlátozásáról. Ez az alku gyakorlatilag összeomlott három évvel később, amikor az akkori amerikai elnök, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója nemrég megismételte, hogy ismereteik szerint Iránnak elegendő dúsított uránja van több nukleáris fegyver ellőállításához is, és csak szándék kérdése, hogy ezeket megépíti-e.