A sorozat májusban kezdődött, és most éri el legnagyobb területi kiterjedtségét. Az orosz elnök a NATO fenyegetéseire adott válaszként kezeli a valaha volt leghatalmasabb nukleáris gyakorlatot.
HIRDETÉS
Az orosz hadsereg szerdán jelentette be, hogy megkezdi a tavasszal megkezdett széleskörű, nem stratégiai, azaz taktikai nukleáris fegyvergyakorlatok harmadik szakaszát.
Hatalmas területről van szó
A moszkvai védelmi minisztérium azt közölte, hogy a hadgyakorlatokra főként a középső és déli katonai körzetekben kerül sor, amelyek több észak-kaukázusi köztársaságot és az annektált Krímet is magukba foglalják. Emellett Dél- és Kelet-Ukrajna négy annektált régiójában is zajlanak a műveletek.
Az Iskander M típusú rakéták mozgatása annak a jele, hogy a tervek NATO-terület ellen támadást is szimulálnak, amiben főként Litvánia és Lengyelország lehet fenyegetett.
"A gyakorlati szakasz részeként a déli és a középső katonai körzet rakétaalakulatainak állománya harci kiképzési feladatokat hajt végre, beleértve az Iskander-M harcászati rakétarendszerekhez speciális kiképző lőszer beszerzését" – áll a Honvédelmi Minisztérium közleményében.
A katonákat arra is oktatják, hogy "felszereljék a hordozórakétákat, majd leplezve eljussanak a kijelölt pozíciókra, hogy felkészüljenek az elektronikus kilövésekre".
A védelmi minisztérium által közzétett videón álcázott katonai járművek láthatók sáros erdei utakon, némelyikük pedig rakétákat szállít.
Vlagyimir Putyin elnök május elején rendelte el a gyakorlatokat, válaszul a nyugati „fenyegetésekre és provokációkra”. Akkoriban az orosz tisztviselők Emmanuel Macron francia elnök megjegyzéseire mutattak rá arra vonatkozóan, hogy NATO-országok esetleg Ukrajnába küldik csapataikat. Moszkvát nem tartotta vissza, hogy sem a NATO, sem az európai kormányok nem álltak a francia kezdményezés mellé.
A NATO-vezető és maga Biden amerikai elnök is többször leszögezte, hogy semmiféle katonai lépést nem kíván Oroszország ellen, mert Putyint nem fegyverekkel kell megdönteni, hanem politikailag.
Mint márciusban, az elnök évértékelő beszéde után megírtuk, Putyin többször is emlékeztetett Oroszország csapásmérő képességeire (amit amúgy mindenki ismer), pedig nukleáris eszközökről korábban nem beszélt. Nem árt tudni, hogy konvencionális fegyverekkel is lehet rendkívül fájó célzott csapásokat mérni, kisebb emberáldozattal, de jelentős anyagi pusztítással és erkölcsi-pszichés károkkal. Erre Oroszország már évtizedek óta kétségtelenül képes.
Moszkva uralkodó retorikája az, hogy Oroszország nem jelent veszélyt az észak-atlanti szövetség egyik országára sem, de nem hagyhatja figyelmen kívül az érdekeire potenciálisan veszélyes lépéseket. Mint Peszkov elnöki szóvivő többször közölte, a Kreml nyitott a párbeszédre, de egyenlő alapon, és feltévem hogy a Nyugat felhagy Európa militarizálásával.
Február végi törvényhozási beszédében az orosz elnök többször is visszatért a nyugati fenyegetések kérdésére, ami arra enged következtetni, hogy ezt a lehetőséget napirenden tartják a Kremlben, amit a tavasszal megkezdett gigantikus gyakorlatsorozat is jelez.
A sorozat májusi fázisa után júniusban az orosz és a fehérorosz fegyveres erők közösen hajtották végre a második szakaszt, miután Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető elrendelte a nem stratégiai nukleáris hordozók meglepetésszerű vizsgálatát.
Minszknek nincs saját nukleáris fegyvere, de tavaly beleegyezett, hogy orosz taktikai robbanófejeket fogadjon a területén. A Fehéroroszországba érkezett Iskander M rakétákat és taktikai nukleáris robbanófejeket Lukasenka saját eszközének is tekinti, mivel országa területén "várakoznak".