EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Putyin eddigi legélesebb beszéde: Oroszország felfegyverezné az Ukrajnát segítő államok ellenségeit

Putyin beszéde - 2024 június 5.
Putyin beszéde - 2024 június 5. Szerzői jogok Valentina Pevtsova/Sputnik
Szerzői jogok Valentina Pevtsova/Sputnik
Írta: Ferenc SzéF
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

„Az ellenségem barátjának az ellensége a barátom” – magyarázta az elsőre zavarosnak tűnő javaslatot Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és miniszterelnök.

HIRDETÉS

Ötödik ciklusának kezdete óta az orosz elnök többedszerre hozza szóba a NATO illetve Oroszország közvetlen konfliktusának lehetőségét. Szerdai nyilatkozatában ezt megszínezte egy új elképzeléssel, mely szerint fegyverekkel segítenék azokat az államokat, amelyek ellenségesek Ukrajna egyes barátaival vagy beszállítóival.

Első látásra Putyin az orosz-ukrán ellentétet egy nemzetközi konfliktushálózattá bővítené, amely az utolsó lépés lenne egy valóban világháborús helyzet előtt.

Most éppen Németország a rosszfiú

A megjegyzés – amelyet Putyin egy ritka, külföldi hírügynökségekkel tartott sajtótájékoztatón fogalmazott meg – azután hangzott el, hogy több nyugati ország, köztük az Egyesült Államok zöld utat adott Ukrajnának, hogy Oroszországon belüli célpontokat csapjon le. Moszkva súlyos számítási tévedésnek nevezte.

Az orosz vezető kiemelte Németországot, mondván, hogy amikor az első, németek által szállított tankok megjelentek Ukrajna földjén, az - a második világháború öröksége miatt - erkölcsi és etikai sokkot váltott ki Oroszországban.

A német hatóságokra hivatkozva azt mondta, hogy több rakéta lesz, amely orosz területen célokat fog eltalálni, az végérvényesen tönkreteszi az orosz-német kapcsolatokat.

Az elnök szavai szerint Moszkva annak a lehetőségét vizsgálja, hogy ha valaki Oroszországot elérő hatású fegyverrel látja el Ukrajnát és ezzel gondokat okoz, akkor „miért ne lenne jogunk arra, hogy hasonló szintű fegyverzetet juttassunk azokba a világrégiókba, ahonnan csapást lehet mérni az Oroszország ellen fellépő országokra?”

A válasz aszimetrikus lesz - mondta az újságíróknak az elnök. „Ha valaki fegyvert szállít egy háborús övezetbe, akkor el kell gondolkodnia a következményeken is” - tette hozzá. Különösen, ha a szállítók nem csak exportálják a fegyvereket, de karbantartják és kezelik is azokat.

Az elnök szavait logikailag értelmezve ki kell teríteni az egész világtérképet

Első hallásra nehéz értelmezni, hogy mely országokra vonatkozhatna a katonai támogatás, és ki ellen.

Mivel a NATO európai szárnya rendkívül tömör és szinte támadhatatlan egységet alkot, hirtelen nem látni olyan jelentős erőt, amelyik Oroszország kedvéért és Ukrajna kárára közvetlen csapást indíthatna.

Az okfejtés viszont tartalmazza azt a lehetőséget, hogy például erősebb fegyverzettel lássák el a jemeni lázadókat, hogy a hútik csapásokat mérhessenek a Vörös-tenger övezetében állomásozó amerikai, brit vagy uniós hadihajókra, például a Hessen fregattra vagy az USS Eisenhower hordozóra.

Ugyanígy juthatnának korszerű fegyverzethez azok az afrikai terrorcsapatok, amelyek a régióban állomásozó amerikai vagy francia egységekre sújthatnának le.

A logikába belefér Észak-Korea felfegyverzése, hogy rátámadhasson Japánra és/vagy Dél-Koreára, amelyek szintén Ukrajna barátai.

Hivatalos kormányzati kommentárok erre a bejelentésre még nem érkeztek a világból, de amint ismertek lesznek, azokat közöljük.

Nem Oroszország az agresszor - mondja Putyin

Az elnök újra elmondta, hogy nem országa kezdte a háborút, ehelyett a 2014-es nyugatbarát kijevi forradalmat okolta. „Mindenki azt gondolja, hogy Oroszország indította el a háborút Ukrajnában. Szeretném hangsúlyozni, hogy Nyugaton, Európában senki sem akar emlékezni arra, hogyan kezdődött ez a tragédia”.

Az elnök nem volt hajlandó megadni Oroszország harctéri veszteségeit a több mint két éve tartó konfliktusban, csupán annyit mondott, hogy Ukrajna veszteségei ötször magasabbak. „Ha a pótolhatatlan veszteségekről beszélünk, az arány egy az öthöz” – mondta. (Ebből ki lehetne számítani az orosz veszteségeket, de az elnök az ukrán adatokat sem adta meg. A nyugati katonai elemzők 300,000-re teszik az orosz halottak, a hadifoglyok, a gyógyíthatatlan sebesültek és a dezertőrök eddigi számát.)

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Zelenszkij megtapinthatta a várva várt F-16 gépeket, amit Moszkva nukleáris fenyegetésnek tart

Az orosz titkosszolgálat veszi át az uralmat a hadsereg felett?

A harmadik orosz katonai vezetőt kapta el Putyin korrupcióellenes fűnyírója