Nguyen elnök-pártfőtitkár mesterien egyensúlyozott Kína, Oroszország és az USA között, amivel példátlan növekedési pályára állította országát. Halála után viszont kiéleződhet a belső küzdelem a tradicionális pártcsoportok között.
HIRDETÉSNhuyen Phu Trong kommunista pártfőtitkár és korábbi államelnök méltósággal viselt és hosszú szenvedés után hunyt el pénteken a hanoi katonai kórházban.
Tisztelői és követői az „utolsó kommunista Jedi”-becézték, aki egy hatalmas térugrással próbálta a szocialista rend eredményeit és kapacitásait átröpíteni egy piacbarát környezetbe. Ebben a küzdelmében példátlan ügyességgel lavírozott az országra befolyást gyakorló nagyhatalmak között, és megkerülhetetlen szereplővé nőtt a dél-kelet-ázsiai biztonsági rendszerben.
To Lam személyében a 98 milliós országnak van kinevezett államfője, aki május óta tölti be a tisztséget. A miniszterelnöki feladatokat 2021 óta Pham Minh Chinh látja el, így az állami vezetés folyamatossága biztosított. Feltételezhető az is, hogy a főtitkár elhúzódó betegsége során született megegyezés az utódlásról, de erről semmilyen nyilvános adat nem tanúskodik.
Mivel Vietnám továbbra is pártállamnak tekintendő, a politikai centrumban Nguyen halálálával űr keletkezhet, és egyelőre nem tudni, hogy kinek van elegendő tekintélye és súlya Ngulyen felváltására. A legvalószínűbbnek az aktuális állami vezetők egyikének előléptetése tűnik.
A politikai harc centrumában várhatóan a Nyugattal való kapcsolatépítés további sorsa fog állni (tovább vagy vissza?), valamint az, hogy Vietnám hogyan biztosítsa érdekeit a Peking által leuralni tervezett Dél-kínai-tengeren. Ezekben au ügyekben nagy súlyú lehet az amerikai elnökválasztás kimenetele.
Az előzmények
A most elhunyt főtitkárt 2021 márciusában választották meg harmadszor is a tisztségre, felhatalmazást adva számára, hogy folytassa reformista törekvéseit, de közben óvja meg a párt történelmi hagyatékát is. (Nemrég például börtönbüntetésre ítéltek egy férfit, aki a közösségi médiában kritikus véleményt tett közzé Ho Si-minh államalapító elnökről.)
Ez a kettős és ellentmondásos feladat Nguyennél jó kezekbe került, amit bizonyít az ország tartós 6% feletti GDP-növekedése, ami ritkaság a mai világgazdasági terepen.
Elvileg a főtitkár nem volt újraválasztható 2022-ben, mert a korábbi szabályzat csak két mandátumot engedélyezett, de Nguyen megszerezte a kongresszus hozzájárulását harmadik jelöltségéhez. Azt viszont nem sikerült elérnie, hogy megnevezhesse utódát, ami most hatalmi harcokhoz és átmeneti vezetési vákuumhoz vezethet.
Nguyen vezetése alatt az ország külkereskedelmi mérlege először lett pozitív az Egyesült Államokkal szemben, és mindezt úgy, hogy az export javát már nem a korábbi termékek adták (rizs, gyümölcs, baromfihús, bútorok), hanem magas technológiai fejlettségű termékek, főként mobiltelefonok, számítógépek és üzleti használatú szoftverek.
Külpolitikáját a „mindenkivel jóba lenni - senkivel nem konfrontálni!” elve vezette, mondhatni teljes sikerrel. Ebbe éppúgy belefért az távol-keleti amerikai flotta tisztelgő látogatása Vietnámban, mint a kínai, az orosz, az észak-koreai vezetővel való szívélyes kapcsolat politikai és kereskedelmi kapcsolat.
Vietnám többször hangúlyozta, hogy korábbi ellenségeit (az USA-t és Kínát) a barátainak és partnereinek tekinti, csakúgy, mint az Európai Uniót, amellyel 2020-ban lépett szabadkereskedelmi kapcsolatba.
Itt megjegyzendő, hogy az Unió időnként felveti az emberi jogok valóban kétséges helyzetét Vietnámban, amire Hanoi általában azt a kitérő és udvarias tanácsot adja válaszul, hogy Európa előbb a saját emberjogi problémáival foglakozzon.
Befűtötte a „lángoló kemencéket” – a korrupciót elégető számonkérő rendszert
Nguyen az egyik leghosszabb vezetői időt betöltő politikus volt Vietnám életében. A szívósan haladó, de a politikai robbanásokat kerülő reformfolyamatok mellett csapásokat mért az országon elhatalmasodott korrupcióra és helyi nepotizmusra. Miként az utolsó pártkongresszuson megfogalmazta, az ország nem szakadhad apró darabkákra, ahol egy korrupt vezető vagy pártklikk uralja a lakosságot, hanem azt kell biztosítani, hogy a reformok eredméyeit minden vietnámi egyaránt élvezhesse.
A korrupcióellenes hadjárat során többféle eszközt használt, a kemény büntető pereket éppúgy, mint a fülön csípett pártvezetők és aktivisták leváltását vagy lemondásra kényszerítését. Módszere volt az is, hogy az állami juttatásokat elvonta vagy befagyaztotta azokon a területeken, ahol a pénz eltűnt, és felhasználását egy másik szervezetre bízta.
Áprilisban a vietnámi vezetés egy példátlan méretű, 24 milliárd dollár értékű hitelezési csalássorozatot leplezett le egy saigoni óriásbank (SCB) háza táján. A kormánynak azonnali lépéseket kellett tennie a pénzügi összeomlás elkerülésére, amivel egy százalékkal kényszerűen megnövelte az államháztartási hiányt. A csalás főszervezőjét, egy Truong My Lan nevű multimilliárdos üzletasszonyt a bíróság gyorsított eljárásban halálra ítélt.
HIRDETÉS
Ugyanakkor a kohók fűtésében Nguyen óvatos is volt, mert el akarta kerülni az általános tisztogatás látszatát. Mint mondta. „ha el akarod csípni az asztalra felmászott patkányt, úgy csapd rá a bögrét, hogy az ne törjön el!” Vagyis a társadalmi nyugalom és a gazdaság 'olajozott' fejlődése ugyanolyan fontos szempont, mint a visszaélések leverése. Nem kívánt valamilyen populista őrjöngést beindítani, és akarta szétveretni a keservesen felépített apparátusokat sem. Vagyis tanult a kínai Kulturális Forradalom pusztító példáiból.