Sok a félreértés azzal kapcsolatban, hogy mégis mit jelent Magyarország uniós elnöksége. Most viszont tiszta vizet öntünk a pohárba.
HIRDETÉS2024. július 1. és december 31. között Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Erről a hírről szinte mindenki értesült már Magyarországon, sokan látták az elnökség Rubik-kockás logóját is, és hallottak a ciklus első két hetét övező botrányokról. Az viszont már messze nem ilyen egyértelmű, hogy mit is jelent ez a pozíció, amit félévente cserélgetnek egymás között a tagállamok.
Az alábbiakban erről lesz szó, és a cikk végére remélhetőleg az is tisztábbá válik, hogy miért akadtak ki annyira egyes uniós tisztviselők, mikor attól tartottak, hogy Orbán Viktor az EU nevében tárgyalt Moszkvában és Pekingben. Valamint arra is fény derül, hogy mit jelent az, hogy egyes tagállamok bojkottálni próbálják a magyar elnökséget.
Bonyolult az Európai Unió működése, és az elnevezések sem segítenek
Kezdjük ott, hogy a soros elnökség körül adódó félreértések jelentős részéért maga az EU a felelős. Pontosabban az, hogy az Európai Unió rendkívül bonyolult szervezeti felépítésben működik, és ráadásul van két intézménye, amit majdnem ugyanúgy hívnak. Az egyik ilyen az Európai Tanács (angolul European Council): ez az EU csúcsszerve, a tagállamok állam- és kormányfőinek gyűlése, amely rendszeres csúcstalálkozókat tart. Ezeken a csúcsokon nem törvények születnek, de a tagállami vezetők itt döntenek a legfontosabb közös ügyekben, az iránymutatásukból pedig az uniós hierarchián végigmenve előbb-utóbb jogszabályok lesznek.
A másik ilyen szerv az Európai Unió Tanácsa (angolul Council of the European Union). És itt nem arról van szó, mint a Brian életében a Júdeai Népfront és a Júdea Népe Front estében: ezeket az intézményeket nemcsak a nevükben lévő minimális eltérés különbözteti meg egymástól, hanem más a feladatuk, és máshol is helyezkednek el az uniós hierarchiában. Csak, hogy még bonyolultabb legyen: létezik Európa Tanács is (Council of Europe), ez viszont egy EU-n kívüli nemzetközi szervezet, most nem foglalkozunk vele.
Vissza az Európai Unió Tanácsára, amit röviden csak Tanácsnak vagy Minisztertanácsnak szoktak nevezni az uniós zsargonban: ez az EU társdöntéshozó szerve, mely kisebb, szakpolitikai alapon szerveződő tanácsokra oszlik, összesen tízre. Ezekbe a tanácsokba a tagállamok az adott témával foglalkozó minisztereiket delegálják, akik a napirenden lévő ügyekről tárgyalnak, vitatkoznak, egyeztetnek, majd jó esetben döntéseket is hoznak. Ezekből a döntésekből csak akkor lesz uniós jogszabály, ha az Európai Parlament is megszavazza őket.
Jórészt adminisztratív funkció a soros elnökség
A legtöbb uniós intézménynek van állandó elnöke, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak például az előző ciklusban a belga Charles Michel volt, az újban pedig a portugál Antonio Costa lesz. A Tanácsnak (tehát az Európai Unió Tanácsának) viszont nincs: ennek az intézménynek az elnökségét adogatják át egymásnak a tagállamok félévente. A cél az volt, hogy egyetlen tagállam se tudja hosszú ideig a maga érdekeinek megfelelően befolyásolni a tanácsüléseket.
A soros elnököknek van programjuk arról, hogy mit szeretnének elérni a rájuk bízott fél évben. Rendszerint olyan ügyeket tartalmaz ez a program, amelyek valamiért fontosak az adott tagállamnak, vagy amelyeket az fontosnak ítél az egész EU szempontjából. Ezeket az ügyeket az elnökség igyekszik a megbeszélések napirendjén tartani, és velük kapcsolatban eredményes tárgyalásokra ösztönözni a tagállami képviselőket.
A magyar elnökség prioritásai között szerepel az EU versenyképességének növelése, a védelempolitika megerősítése, a demográfiai kihívások kezelése és az illegális migráció megfékezése is. A tagállami elnökségek másfél éves ciklusokban együtt is dolgoznak, a triók közös programot is készítenek, hosszabb távú célokkal. A jelenlegi triónak Magyarország az utolsó tagja, az előző két elnökséggel, a belgával és a spanyollal már hosszú ideje zajlik az együttműködés.
Amint látjuk, a soros elnökségnek napirend-meghatározó szerepe van, és ezt a tagállamok igyekeznek is kihasználni: Magyarország is olyan témákat jelölt meg prioritásként, amelyek fontosak a magyar kormánynak. Az elnökség politikai szerepe azonban itt nagyjából véget is ér. Ez alapvetően inkább egy adminisztratív funkció, amely a tanácsi ülések előkészítését és levezénylését foglalja magában. Ahogy a 24.hu remek hasonlattal érzékelteti, az elnökség olyan, mint egy vacsora házigazdája: megterít, eldönti, hogy ki mit hozzon a vendégségbe, és kibékíti az asztalnál ülőket, ha összevesznek.
Ezen adminisztratív funkció mellett tehát a politikai funkció másodlagos, a reprezentatív pedig egyenesen nem létezik - legalábbis az Európai Unió külső partnereinek irányába, mert magát a Tanácsot a soros elnökség képviseli az EU többi intézménye, például az Európai Bizottság és az Európai Parlament felé.
Orbán Viktor maga is beszélt arról, hogy nem az EU képviseletében utazott négy nappal az elnökség átvétele után Moszkvába, majd nem sokkal később Pekingbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont az EU soros elnökeként köszöntötte őt, és sok uniós vezető szerint Orbán útjai azt a látszatot keltették, mintha az EU nevében járna el, az időzítés pedig azt sugallja, hogy az elnökséggel akart nagyobb jelentőséget adni a viziteknek.
Erre nyilvánvalóan nem volt felhatalmazása a magyar miniszterelnöknek, sőt, egyes értelmezések szerint meg is sértette az uniós jogot az útjaival: veszélyeztette az Unió közös célkitűzéseit, és figyelmen kívül hagyta, hogy a tagállamoknak a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás jegyében kell folytatniuk a külpolitikájukat.
Érdektelenségbe süllyedhet a magyar uniós elnökség
Bár az elmúlt bő két hét a miniszterelnökről szólt, igazából éppen Orbán Viktor az, akinek kevés pluszfeladatot ad az uniós elnökség. A tanácsi üléseket ugyanis az adott szakpolitikával foglalkozó miniszterek vezetik, már ha van ilyen, a múlt héten a Környezetvédelmi Tanács ülésén például Raisz Anikó államtitkár elnökölt környezetvédelmi miniszter híján. Egy állandó kivétel van: a Külügyek Tanácsának mindig az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a levezető elnöke, aki az új ciklusban az észt Kaja Kallas, előtte pedig a spanyol (vagyis katalán) Josep Borrell volt.
Ezen kívül rengeteg tisztviselőnek van még feladata az ülések előkészítésétől a napirend összeállításán át számos egyéb munkáig, de ők már a miniszteri szint alatt dolgozó emberek. Orbán Viktor szerepe elvileg néhány ceremoniális eseményre korlátozódik, illetve novemberben ő látja majd vendégül az Európai Tanács Budapestre érkező tagjait, tehát a tagállamok állam- és kormányfőit.
Már ha eljönnek, a magyar uniós elnökség nyitánya miatt ugyanis sok tagállam azon gondolkozik, hogy bojkottálja a budapesti programokat. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a tanácsülésekre nem a minisztereit küldi, hanem alacsonyabb beosztásban lévő, kisebb döntési jogkörrel rendelkező embereket: államtitkárokat, vagy adott esetben minisztériumi osztályvezetőket.
HIRDETÉSA teljes képhez hozzátartozik, hogy eddig sem volt példátlan, hogy egy-egy tagállam csak államtitkári szinten képviseltette magát egy tanácsülésen. Ha viszont ez tömegessé válik, az minden bizonnyal aláássa majd a magyar uniós elnökség presztízsét. Az pedig főleg, ha az állam- és kormányfők közül sokan döntenek majd úgy, hogy nem jönnek el novemberben Budapestre.
Eddig Svédország, Finnország, Lengyelország, Dánia és a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia jelentette be, hogy minisztereik távol maradnak az informális találkozókról a magyar elnökség hónapjai alatt, de nagyon úgy néz ki, hogy Németország is csak államtitkárokat fog majd küldeni. Az Európai Bizottság szintén csatlakozott a bojkotthoz, nem a biztosait, hanem alacsonyabb rangú tisztviselőket küld a budapesti tanácsülésekre. Az Euronews forrásai szerint emiatt több tagállam is a nemtetszését fejezte ki: van aki attól tart, hogy ez a lépés is Orbán kezére fog játszani, más azt nehezményezi, hogy a Bizottság beszállt a politikai csatározásokba, pedig függetlennek kellene lennie.