Románia és Bulgária a schengeni övezet teljes értékű tagjává válhat, elfogadták a versenyképesség javításáról szóló Budapesti Nyilatkozatot és Albánia nagy lépést tett az EU felé. Eközben számtalan gazdasági, biztonságpolitikai, környezetvédelmi és turisztikai informális találkozót is tartottak.
HIRDETÉS
2023 decemberében Orbán Viktor magára haragította az EU-s vezetőket, miután se az uniós költségvetést, se az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat nem volt hajlandó megszavazni. Mindez csak néhány nappal azután történt, hogy a magyar miniszterelnök elveszítette egyik legfontosabb és legütőképesebb szövetségesét. Lengyelországban ugyanis az őt nyíltan bíróló Donald Tuskot választották a kormány élére, aki ráadásul elhivatott az ukrán haderő támogatása mellett.
A magyar Országgyűlés szintén ezekben a napokban fogadta el a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt, ezzel létrehozva egy olyan hivatalt, amely szabadon vizsgálhatja a civilszervezetek és médiumok pénzügyeit, könnyedén ,,külföldi ügynököknek" bélyegezve őket. Természetesen ez sem nyűgözte le Brüsszelt éppen akkor, amikor eljárás folyik Magyarország ellen a jogállamiság megsértése miatt.
2024 elején a Fidesz-kormányzat több vezető politikusának is el kellett engednie a kezét a bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények eltussolása miatt. Bukott Novák Katalin államfő, Varga Judit, volt igazságügyi miniszter és Balog Zoltán püspök is. A kegyelmi botrányt üzemanyagnak használva pedig rakétaként lőtt ki egy magyar politikában addig szinte ismeretlen kihívó, Magyar Péter karrierje. A Fidesz erejét a júniusi Európai Parlamenti választások előtt lekötötte a Tisza párt semlegesítése, de nem járt sikerrel. A friss formáció tarolt, és 7 képviselőt küldhetett az EP-be. Ráadásul a testület legnagyobb frakciója, a Néppárt - amely korábban kipenderítette a Fideszt soraiból - alig két héttel később egyértelművé tette, hogy milyen vezetést szeretne látni Magyarországon; a Tisza képviselőit felvette a pártcsaládba.
Orbán Viktor a tőle megszokott módon nem adta fel, és mindenki legnagyobb meglepetésére, szinte a semmiből, a francia Marine Le Pennel életre hívta az EP harmadik legnagyobb frakcióját, a Patrióták Európáért csoportot. Tekintve, hogy ez egy radikális jobboldali, nacionalista és nagyban euroszkeptikus tömörülés, nem csoda, hogy a fősodorban lévő pártok nem örültek Orbánék megerősödésének. Ezt jelezte az is, hogy semmilyen tisztséget nem kaptak az ősszel megalakult Európai Bizottságban. Mindent összefoglalva tehát a magyar kormánynak és vezetőjének szinte egész Európát sikerült magára haragítania. Magyarország így vette át az EU tanácsának elnökségét július 1-én.
És ha mindez nem lett volna elég, Orbán Viktor két hétre rá bevitte a legnagyobb mélyütést: megkezdte ,,békemisszióként" elhíresült akcióját. Immáron az EU soros elnökeként néhány nap alatt körbe látogatta a világ vezetőit, köztük az unió legfőbb ellenfeleit, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnököt. Brüsszel nem győzött elhatárolódni a magyar miniszterelnöktől, sőt azok a hangok is felerősödtek, akik szerint Magyarországtól azonnal el kell venni a soros elnöki posztot. Az uniós bürokrácia nehézkes működése miatt esély sem volt arra, hogy ez megtörténjen, de nyáron még úgy tűnt, hogy az EU-s pártok és biztosok mindent meg fognak tenni azért, hogy a magyar elnökség kudarcos, de legalábbis súlytalan legyen.
A főbb kérdésekről való döntéseket átütemezték a lengyel elnökség idejére és bejelentették, hogy bojkottálni fogják a legnagyobb diplomáciai eseményeket, nehogy az Orbán-kormány sikerként tudja elkönyvelni a rendezést. Azt már a nyitóünnepség előtt tudni lehetett, hogy időpont-egyeztetési nehézségek miatt elmarad a biztosi testület tagjainak júliusi budapesti látogatása, az előzetes tervek ellenére pedig Orbán Viktor nem tart elnökségi székfoglalót az új EP alakuló ülésén.
Így a december 31-én záródó félév végéhez közeledve mégis kijelenthetjük: Orbán Viktor kritikusai nem érték el a céljukat. Bár kétségtelenül sikerült elvenniük valamennyit a tárgyalássorozat súlyából, a magyar elnökség összességében nem nevezhető sikertelennek.
Sőt maga a magyar miniszterelnök év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján kissé gúnyosan azt mondta:
De pontosan mi számít sikernek? Mik a legfőbb eredmények? A teljesség igénye nélkül ezeket szedtük össze ebben a cikkben.
július 3-5.
Az első nemzetközi konferencia: Európa-Kína Turizmus Dialógus
A 3 napos konferenciát a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Turisztikai Ügynökség az Európai Utazási Bizottsággal és a kínai világszervezettel, a World Tourism Alliance-szel együttműködésben rendezte meg.
A konferencia keretein belül 23 európai ország és Kína képviselői, szakemberei a két régió kétirányú turizmusfejlesztésének legfontosabb, aktuális kérdéseit vitatták meg.
A résztvevők kiemelték: a vendégforgalom visszaépítése érdekében elsődleges cél a két régió közötti légiforgalom visszaállítása a pandémia előtti szintre.
A World Tourism Alliance képviselői elmondták: változik a kínai turisták ár-érték érzékenysége. Megnőtt körükben a magas színvonalú piacok iránti igény, szívesen költenek többet utazásaik során, és ebből Magyarország is sokat profitálhat.
Július 4-5.
Az első informális ülés: Belső Biztonsági Állandó Bizottság (COSI)
A COSI tagjai budapesti tanácskozásukon egyetértettek abban, hogy az Európai Uniónak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a belbiztonsági kihívások leküzdésére, mivel a szervezett bűnözés és a terrorizmus, valamint a mesterséges intelligencia jelentette kihívások sérülékennyé teszik az integráció biztonságát.
A COSI ezt követően áttekintette az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeit, különösen annak az európai kábítószerpiacra és a kábítószerhelyzetre gyakorolt hatását.
Megállapítható, hogy bár az ukrán hatóságok a háborús helyzet ellenére is elhivatottan küzdenek a kábítószer-kereskedelem ellen, annak volumene az Ukrajnával határos országokban megnőtt, ezért a résztvevők szerint támogatni kell az ukrán rendvédelem reformját és az integrált határigazgatási rendszer fejlesztését.
július 15.
Az első formális ülés: Mezőgazdasági és Halászati Tanács
A találkozó célja az volt, hogy egyensúlyt teremtsen az Európai Zöld Megállapodás stratégiai céljai, a mezőgazdasági piacok stabilizálása és a gazdálkodók tisztességes megélhetése között.
,,A gazdálkodók érdekeit vissza kell helyezni az EU politikai döntéshozatalának középpontjába. Arra fogunk összpontosítani, hogy a mezőgazdaság jövője versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen" - összegezte a tanácskozás lényegét Nagy István agrárminiszter, a Mezőgazdasági Tanács elnöke.
július 16:
Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülése
A magyar EU-elnökség első ECOFIN ülésére Brüsszelben került sor, amelyen Magyarországot Varga Mihály pénzügyminiszter képviselte.
A miniszterek áttekintették a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz végrehajtását, és megvitatták az Ukrajnával szembeni orosz agresszió gazdasági hatásait.
Mindemellett, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank bemutatta a konvergenciajelentéseit, amelyekben azt vizsgálták, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok megfelelnek-e a közös valuta bevezetésének feltételeinek. Az elemzésben Bulgáriát, Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot vizsgálták és arra jutottak, hogy közülük Magyarország áll a legtávolabb az euró bevezetésétől, hiszen hazánkban lényegében egyetlenegy kritérium sem teljesült.
szeptember 14:
Budapesten találkoztak az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszterei
Szeptemberre egyértelművé vált, hogy a bojkott nem érinti olyan keményen a magyar elnökséget, mint amennyire azt sejteni lehetett. A tanácskozáson minden uniós tagország képviseltette magát, a legtöbb magas szinten, és Budapestre utaztak a tagállamok jegybankjainak vezetői is. Ezenkívül nemzetközi pénzügyi intézmények, közöttük az IMF, az OECD, az EBRD és az EIB vezetői is részt vettek az eseményen. Ez volt az első igazán nagy súlyú találkozó.
Az üléseken áttekintették a zöld átmenet finanszírozási kérdéseit, és annak lehetőségét, hogy az alacsony jövedelmű országok adósságkezeléséhez az EU milyen módon nyújthat segítséget. Ezen kívül szó volt arról is, hogy a demográfiai változások milyen hatással vannak az államadósság fenntarthatóságára.
szeptember 24-25:
Antiszemitizmus elleni munkacsoport ülése
Az eseményen az Európai Unió zsidó közösségeinek képviselői, civil szervezetek, nemzeti minisztériumok, valamint az Uniós intézmények képviselői vettek részt.
A munkacsoport ülésének első napján a résztvevők elemezték a zsidók helyzetét az Európai Unióban és azt, hogy az antiszemitizmus hogyan változott az izraeli-palesztin konfliktus következtében.
Napjainkban Nyugat-Európában a zsidók az antiszemita incidensektől, sok esetben erőszakos cselekedetektől tartva elrejtik identitásukat, gyakran álneveket használnak, amikor taxit vagy ételt rendelnek. Ezzel szemben Magyarországon a zsidók jelenleg is biztonságban élhetnek, hiszen a legtöbb antiszemita incidens az online térben fordul elő - érvelt a magyar kormány az ülésen.
A tanácskozáson elhangzott, hogy az antiszemitizmus elleni leghatékonyabb küzdelem az lenne, ha minden ország elfogadná az IHRA antiszemitizmus munkadefinícióját, elkészítené az antiszemitizmus elleni nemzeti stratégiáját és külön koordinátort nevezne ki a feladatra.
Október 9.
Orbán Viktor Strasbourgban ismertette az Európai Parlament ülésén a soros magyar elnökség programját
A magyar miniszterelnök új európai versenyképességi megállapodás elfogadására, a migráció és a határvédelem ügyében rendszeres Schengen-csúcstalálkozók megtartására, valamint Bulgária és Románia még idei, teljes körű schengeni csatlakozására tett javaslatot.
Orbán Viktor emlékeztetett: a 2011-es soros elnökség idején is már ő vezette Magyarországot. Szerinte az akkori elnökség sem volt könnyű, de a munka ma nehezebb, mert az unió helyzete sokkal súlyosabb, mint 2011-ben volt, és talán súlyosabb, mint az unió története során bármikor. A nehézségek között említette, hogy Európában háború dúl, súlyos konfliktusok pusztítanak a Közel-Keleten és Afrikában, és mindegyik konfliktus magában hordozza az eszkaláció veszélyét.
Orbán a már megszokott forgatókönyv szerint kemény támadásokat kapott a magyar jogállamiság, a sajtószabadság, az emberi szabadságjogok helyzete, illetve Magyarország oroszbarát - vagy legalábbis nagyon annak látszó - politikája miatt. A magyar miniszterelnök válaszaiban hatásosan használta ki a kritikusai politikájában fellelhető össze nem illő elemeket, mint például azt, hogy miközben pellengérre állítják Magyarországot az orosz kapcsolatai miatt, közvetítőkön keresztül maguk is kereskednek Oroszországgal.
Meglepetésre Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is keményen bírálta Orbánt, többek között kimutatva, hogy egy olyan ország vezetője tűzte zászlajára a versenyképességet, amelynek a gazdasága évek óta leszakadóban van a térség országaihoz képest. Ezen a parlamenti vitán először ütközött személyesen Orbán a Tisza Párt vezetőjével, Magyar Péterrel, aki beszédében szintén azt domborította ki, hogy Orbán hosszú kormányzása alatt a magyar emberek gazdasági helyzete jelentősen romlott.
Október 14.
Az EU Környezetvédelmi Tanácsának hivatalos ülése
Ezen a találkozón a döntéshozók elfogadták a levegőminőségi irányelvet, az elsivatagosodásról, a talajromlásról és az aszályról szóló tanácsi következtetéseket, valamint a vegyi anyagok osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló rendeletet.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy a biológiai sokféleség folyamatos csökkenése globális és egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiség számára, és ennek a kihívásnak a megoldásához változásra van szükség.
Hosszas viták eredményeként a miniszterek végül jóváhagyták a Tanács következtetéseit, amelyek megerősítik a 2022-ben, a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszerben vállalt kötelezettségeket: azaz 2030-ig meg kell óvnunk Földünk egyharmadát a természet javára.
Október 15.
Hivatalosan is megkezdődtek Albániával az uniós csatlakozási tárgyalások
Az Európai Unió delegációját az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezette, a megbeszélésen részt vett Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa is. Az albán delegációt Edi Rama miniszterelnök irányította. Bár Albánia még távol áll a csatlakozástól, az első lépést az integráció felé Magyarországon tették meg.
November 5.
Megállapodás született „hozzáadottérték-adó a digitális korban” nevű csomagról
A Tanács két év után megegyezett arról, hogy valós idejű digitális bevallási rendszert hozzanak létre az áfa szempontjából. A vállalkozások e-számlákat fognak kibocsátani a határokon átnyúló üzleti tranzakciókról, így automatikusan bejelentve az adatokat az adóhatóságuknak. Ez a már létező európai közbeszerzési e-számlázási szabványra épül majd. Az országos adóhatóságok ezután megosztják az adatokat egy új informatikai rendszer segítségével, amely képes lesz gyanús tevékenységek elemzésére.
November 7.
Az Európai Politikai Közösség ötödik ülése
A budapesti Puskás Arénában rendezett csúcstalálkozóra több mint 40 európai állam vezető politikusa jött el, és az Európai Bizottság is a legmagasabb szinten képviseltette magát. A fényűző ceremónia ,,sztárvendége" Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt.
Orbán Viktor a megnyitón azt mondta:
A szervezet következő találkozójának otthont adó Albánia kormányfője azt hangsúlyozta, elképzelhetetlennek tartja, hogy Európának egy külön belső és külső határa legyen, majd pedig Európa fekete bárányaként említette vendéglátóját.
"Egészen különleges beszélgetéseket volt alkalmam folytatni Magyarország miniszterelnökével, de főleg azért volt különleges ez a nap, mert látni lehetett egész Európát, amint összegyűlik a fekete bárány akoljában" - fogalmazott Edi Rama.
Az ukrán elnök Orbán tűzszüneti javaslatára reflektálva emlékeztetett: olyan valaki javasolja azt, aki nem akarja Ukrajnát a NATO tagjai közt látni. Mint mondta, egy gyors tűzszünet biztonsági garanciák vagy a részletek előzetes lefektetése nélkül csak befagyasztaná a konfliktust.
Az Európai Politikai Közösséget 2022-ben alapították, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.
November 8.
Budapesti Nyilatkozat
Az Európai Unió vezetői Budapesten egyhangúlag elfogadták az új európai versenyképességi megállapodást, amely az EU globális versenyképességének fokozását és hosszú távú klímasemlegességét célozza. A nyilatkozat 12 fókuszterületre épít, amely részletes terveket fogalmaz meg a gazdaság fejlesztésére és a fenntarthatóság elérésére.
A 12 terület:
- Az egységes piac megerősítése
- Az európai tőkepiacok fejlesztése
- Ipari megújulás és fenntarthatóság
- Szabályozási egyszerűsítés
- Védelmi ipar fejlesztése
- Kutatás és innováció
- Energiaunió és klímasemlegesség
- Körforgásos gazdaság
- Digitális transzformáció
- Tehetséggondozás és készségfejlesztés
- Nyitott, fenntartható kereskedelempolitika
- Mezőgazdasági ágazat fejlesztése
A Budapesti nyilatkozat deklarált stratégiai célja tehát, hogy az EU megerősítse pozícióját a globális gazdasági és politikai színtéren, biztosítva a tagállamok és az uniós polgárok jóllétét, valamint előmozdítva a fenntartható fejlődést és az innovációt.
November 13.
23. Európai Turizmus Fórum
Szakpolitikai témákkal foglalkozó nemzetközi szakemberek és neves előadók jelenlétével zajlott a 23. Európai Turizmus Fórum Budapesten. A legmagasabb rangú európai turisztikai találkozó olyan aktuális témákat tűzött napirendre, mint a mesterséges intelligencia újító szerepe, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a fenntarthatóság vagy az európai szinten égető munkaerőhiány kezelése.
November 18-19.
Informális miniszteri találkozó a demográfiáról
A november 19-i találkozót dr. Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár elnökölte. Az eseményen a résztvevők elsőként a nemzedékek közötti együttműködés lehetséges eszközeit és pozitív hatásait tekintették át a demográfiai kihívások kezelése terén.
A találkozó második részében azt járták körül, hogy egy fiatalnak mennyi akadályt kell leküzdenie ahhoz, hogy elkezdhesse független felnőtt életét. Szó volt a lakhatási és foglalkoztatási nehézségekről, a lehetséges támogatási formákról és a fiatalok mentális egészségéről is.
Az esemény mindkét témáját Elisabeth Werner, az Európai Bizottság főtitkár-helyettese vezette fel, ezt követően az EU és EGT tagállamok, valamint a nyugat-balkáni partnerek kaptak lehetőséget, hogy gondolataikat megosszák a résztvevőkkel.
November 19.
Elfogadták a jövő évi költségvetést
A Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott az EU 2025. évi költségvetéséről. A jövő évi költségvetés erőteljesen az EU fő szakpolitikai prioritásaira összpontosít, és figyelembe veszi a jelenlegi nehéz geopolitikai kontextust.
A kötelezettségvállalások teljes összegét 192 768,6 millió EUR-ban, a kifizetések teljes összegét pedig 149 615,7 millió EUR-ban határozták meg, ami nem tartalmazza a többéves pénzügyi keret fejezetein kívüli speciális eszközökre vonatkozó előirányzatokat.
A jelenlegi, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben meghatározott kiadási plafon alatt az idén 800,5 millió EUR-t tartottak rendelkezésre abból a célból, hogy az EU reagálni tudjon az előre nem látható szükségletekre.
November 28-29.
Versenyképességi Tanács utolsó ülése
Az ülés a 2024. november 8. elfogadott Budapesti Nyilatkozattal, illetve az európai versenyképesség megerősítésével, mint átfogó elnökségi prioritással összhangban közös álláspont kialakítására törekedett a tagállamokkal olyan témákban, mint az európai versenyképesség jövője, a közép- és kelet-európai országok biogazdaságában rejlő lehetőségek kiaknázása, a fejlett anyagok, az európai kompetenciák megerősítése az űrszektorban, valamint az űrprogram félidős értékelése.
Az elnökségi következtetések felhívják a figyelmet a termelékenység és a fenntartható növekedés fokozásának sürgősségére az EU társadalmi és gazdasági modelljének fenntartása mellett. A cél elérése érdekében az elnökségi következtetések az egységes piac elmélyítését, az innováció ösztönzését, a szabályozási terhek csökkentését, az üzleti környezet javítását szorgalmazzák, különösen a kis- és középvállalkozások számára.
December 12.
Románia és Bulgária csatlakozhat a schengeni övezethez
A magyar elnökség legnagyobb sikere a fél éves ciklus végére maradt. Az uniós tagállamok úgy döntöttek, hogy 2025. január 1-jétől megszüntetik az ellenőrzéseket a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, illetve az említett országok közös határain.
A tagállamok két évvel ezelőtt már közel voltak a teljes körű schengeni bejutáshoz, ám akkor Ausztria megvétózta a csatlakozásukat.
Románia és Bulgária idén tavasszal lett részleges tagja a schengeni övezetnek: az akkori nyitás csak a légi és a tengeri közlekedésre vonatkozott. A mostani döntés értelmében a jövő évtől közúton és vasúton sem kell már megállniuk az utazóknak. A két ország schengeni felvételére már az előző, 2011-es magyar uniós elnökség idején is volt esély, azonban mégis csak tizenhárom évvel később valósult ez meg.
December 19.
Az utolsó EU-csúcs
Orbán Viktor néhány nappal karácsony előtt még részt vett az év utolsó EU-csúcsán Brüsszelben. A várakozásoknak megfelelően a találkozó csendesen, komoly viták nélkül telt volna, ha a magyar miniszterelnök a háború kérdése kapcsán nem szállt volna bele még egyszer, utoljára páros lábbal az ukrán elnökbe, az EU vezetőibe, sőt még a lengyel újságírókba is.
Orbán a soros magyar EU-elnökség képviseletében Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: az ukrajnai háború a legfontosabb politikai kérdés, de ebben lényegében nem volt mozgástere, mert az Európai Unión belül nincs konszenzus, és ha nincs konszenzus, akkor nem lehet föllépni az Európai Tanács nevében.
Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján komolytalannak és PR-akciónak nevezte Orbán békekezdeményezését, sőt, azt is mondta, hogy a magyar kormányfő túl közel áll Putyinhoz.
Minden magyar kardoskodás ellenére az állam- és kormányfők Ukrajna támogatásának folytatásáról egyeztek meg.
Nem volt ez rossz
Újságírók több alkalommal is megkérdezték az uniós döntéshozókat, hogy mit gondolnak a magyar elnökségről. A Liberálisok és a Zöldek politikusai ,,öncélúnak" és ,,értelmetlennek" nevezték ezt a fél évet, a többi pártcsalád tagjai azonban inkább hallgatnak és kivárnak. Nem csoda, hiszen szilveszterkor az egész brüsszeli bürokrácia fellélegezhet egy kicsit amiatt, hogy legalább az ,,asztalborogatás" elmaradt. Ráadásul a posztot Lengyelország veszi át, ahol a kormányfő Európa-barátsága megkérdőjelezhetetlen. Hiszen Donald Tusk az Európai Tanács éléről ejtőernyőzött vissza a lengyel miniszterelnöki székbe.